Főmenü

Gyermekkori szűrővizsgálatok

Gyermekkori szűrővizsgálatok

Az egészségügyi prevenció, azaz megelőzés három szinten valósítható meg.

Az elsődleges prevenció célja az egészségmegőrzés – pl. egészséges életmódra való nevelés – és a betegségek megelőzése – pl. védőoltások révén.

A másodlagos prevenció fő célkitűzése szűrővizsgálatok segítségével a betegségek még tünetmentes állapotban történő korai felismerése. A pozitív családi anamnézisű, veszélyeztetett személyeknél ez egyénre szabottan, célzott formában történik, míg széles körben ún. tömeges szűrővizsgálatokat végeznek.

A harmadlagos megelőzés a már kialakult betegségek esetén a szövődmények, tartós károsodások kialakulását igyekszik csökkenteni.

Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok

Gyermekek esetén kiemelten fontosak a szűrések. A megfelelő időben nem azonosított eltérések a későbbiekben kedvezőtlenül befolyásolhatják, akár súlyosan is érinthetik nemcsak a testi, hanem a lelki, a szociális fejlődést és a tanulást is. Például fel nem ismert halláscsökkenés esetén a beszédfejlődés, a kommunikáció, az iskolai teljesítmény, a társadalomba való beilleszkedés is akadályozottá válik. Minél hamarabb kezdjük el a célzott fejlesztést, vagy kezelést, annál kedvezőbb eredményeket érhetünk el.

A szekunder prevenciós tevékenységek már a szülészeti intézményben elkezdődnek, majd a későbbiekben az alapellátó rendszer, azaz a védőnői hálózat, a házi gyermekorvosok (vagy vegyes praxisú háziorvosok), az iskolaorvosok és iskola-fogorvosok folytatják. Szakmai irányelveknek megfelelően rendelet határozza meg a kötelező életkor szerint elvégzendő szűrővizsgálatokat, illetve a védőoltásokat.

Az első kórtörténet felvétel, védőnői szűrővizsgálat és rizikótényezők felmérése még a gyermek megszületése előtt, a várandós gondozás kereteiben belül valósul meg.

1. Szülészeti intézmény (0-4 nap)

Gyermekkori szűrővizsgálatokA megszületést követő 24 órán belül az orrjáratok, nyelőcső és végbélnyílás átjárhatóságát ellenőrzik szonda segítségével. Az újszülött osztályon a testi fejlettség ellenőrzése, a testtömeg-, a testhossz-, fejkörfogatmérésen kívül a fejlődési rendellenességek, a veleszületett csípőficam felismerése kiemelt jelentőségű. Az érzékszerveket tekintve rutinszerűen látás-, illetve objektív módszerrel (otoacusticus emissio mérés vagy szűrő-BERA) hallásvizsgálatot végeznek. Célzott szűrővizsgálat történik veleszületett anyagcserebetegségek (pl. phenylketonuria, galactosaemia, hypothyreosis, biothinidase hiány) irányában.

 

2. Alapellátásban végzett szűrővizsgálatok

A hazaadást követően 48-72 órán belül a védőnő, illetve általában 5 napon belül a házi gyermekorvos az újszülöttet otthonában látogatja meg. Ezen alkalmakkor ismételten anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat, általános tanácsadás történik.

Meghatározott életkorokban a szülők egy megfigyelésen alapuló ún. „Szülői kérdőív a gyermek fejlődéséről” című kérdőívet, illetve tájékoztató anyagokat kapnak, amelyek a későbbiekben segítségükre lehetnek abban, hogy maguk is időben észleljék az esetleges eltéréseket gyermeküknél. A védőnők emellett 3 életkorban (várandósság, újszülött- és gyermekkor) általános rizikófelmérést végeznek az ún. rizikókérdőívek segítségével.

A rendszeres anamnézisfelvétel, a védőnői felmérések és a szülői jelzések folyamatosan kiegészítik az orvosi vizsgálatokat. Természetesen a gyermekek fejlődése egyéni, amelyet számos tényező befolyásol. Az eredmények birtokában a gyermekorvos értékeli a gyermek aktuális fizikális és mentális fejlettségi állapotát. Amennyiben életkortól való eltérést észlel, mérlegeli a szoros megfigyelést, védőnői kontrollt, vagy célzott fejlesztést, esetleg további szakvizsgálatot javasol. Utóbbiak csecsemőkorban általában fejlődésneurológiai, a későbbiekben gyermekneurológiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vagy szakértői bizottsági vizsgálatot jelenthetnek.

– Csecsemőkori szűrővizsgálatok (1, 2, 3, 4, 6, 9, 12 hó)

Gyermekkori szűrővizsgálatokA csecsemőkori állapotfelmérések során elvégzendő védőnői vizsgálatok részét képezi a testmagasság-, a testtömeg-, a fejkörfogatmérés és a fejlettségi állapot értékelése a hazai standardok alapján, a pszichomotoros és mentális fejlődés, az érzékszervek működésének ellenőrzése (látás, kancsalság, hallás). Hallásvizsgálat 1 éves korban BOEL-teszt segítségével történik. A fentiek 12 hónapos korban a szociális fejlődés és magatartásproblémák, a beszédfejlődés, a mozgásszervek (láb, gerinc rendellenességek) és a fogak célzott vizsgálatával egészülnek ki. Az első évben az orvosi státuszvizsgálatokat a teljes fizikális, mozgásszervi és idegrendszeri vizsgálat, csípőficam szűrés (4 hónapos korig), fiúgyermekeknél a rejtettheréjűség és 12 hónapos kortól évente a herék vizsgálata jelenti.

Az újszülöttek szűrő jellegű koponya és hasi ultrahang vizsgálata, valamint az ortopédiai csípőszűrése jelenleg nem tartozik a kötelező, egészségbiztosítás által finanszírozott vizsgálatok közé, de a legtöbb házi gyermekorvosi praxisban külön beutalóval térítés ellenében elvégzésre kerülnek.

– Kisdedkori (18 hó, 2 év, 3 év) és óvodáskori szűrővizsgálatok

Gyermekkori szűrővizsgálatok

A kisdedkorban, illetve óvodáskorban évente történő állapotfelmérések lényegében nem különböznek az előző vizsgálati módszerektől. A védőnői státuszfelmérés egyik részét a testméretek, a testi fejlődés és motoros képességek, az érzékszervek, az érzékelés, az észlelés, a látás vizsgálata jelenti. Hallásvizsgálatokat 3 éves korban ún. Barr-féle játékaudiometriával, 5 éves korban szűrő audiométerrel végzik. A további vizsgálatok az adaptív gondolkodás, a kommunikáció, a nyelvi képességek, a szocializáció, az énfejlődés, az önkiszolgálás felmérését jelentik. 3 és 6 éves kor között évente kötelező vérnyomásmérés elvégzése is.

A gyermekorvos teljes fizikális vizsgálatot végez, külön hangsúlyt fektetve a neurológiai, mozgásszervi eltérésekre, illetve fiúknál a herék és a fityma vizsgálatára. Amennyiben valamelyik vizsgálat alkalmával fejlődési zavar gyanúja merül fel, 15 hónapos és 2,5 éves korban kiegészítő státuszvizsgálat történik.

6 éves életkor az iskolaérettség kora. Általában az óvodákban elvégzik az ehhez szükséges felméréseket. Ha ez nem történik meg, és kétséges az iskolaérettség, akkor a Pedagógiai Szakszolgálathoz, vagy az illetékes Nevelési Tanácsadóhoz lehet fordulni. 7 éves korban azoknak a gyermekeknek a kiegészítő vizsgálata történik, akik még nem kezdték meg iskolai tanulmányaikat.

– Iskoláskor (7-18 év között, 2., 4., 6., 8., 10., 12. évfolyam)

Gyermekkori szűrővizsgálatokAz iskolai szűrések 2 évente történnek a nevelési-oktatási intézményekben.
A védőnő az általános testméreteken kívül meghatározza a gyermek a tápláltsági, fejlettségi állapotát, illetve a serdülőkorban a nemi fejlődés stádiumát. További célja a pszichés, motoros, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása. Kiemelten fontos a mozgásszervi vizsgálat, így a láb statikai eltéréseinek (pl. lúdtalp), és a gerinc rendellenességeinek (pl. gerincferdülés) vizsgálata, a vérnyomásmérés, illetve a caries szűrés. 2 évente látás– és hallás vizsgálat történik, előbbi 11 éves korban a színlátás ellenőrzésével egészül ki. Golyvaszűrés céljából a pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát szintén 11 éves korban végzik. Ebben a korosztályban lényeges az esetleges életmódbeli rizikótényezők (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), illetve a szexuális aktivitás felmérése is.

Az orvosi fizikális vizsgálat mellett fontos az egyéni és családi kórelőzmény ismételt felvétele. A fő feladat a fentiek alapján a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése és jelzése a családorvos felé, aki szükség esetén egyéb szakorvosi ellátásra irányítja a pácienseket (pl. ortopédia, szemészet, sebészet). 16 éves korban záró egészségügyi vizsgálat történik, amely a fentiek mellett tápláltsági állapot, szív- és érrendszeri állapot felmérését jelenti.

Útravaló

A gyermekkori szűrővizsgálatok hazánkban meghatározott életkorokban összetett kritériumok alapján több szakember együttműködésével valósulnak meg. A hatékony felismeréshez csapatmunka szükséges, amelyben a védőnő, a gyermekgyógyász, az iskolaorvos és fogorvos mellett elengedhetetlen a szülő részvétele is.

Dr.Zsoldos Amanda

 

Források:
– 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról
– Gyermek-alapellátási útmutató a 0-7 éves korú gyermekek szűrési vizsgálatainak elvégzéséhez, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest, 2015
– Táblázat az alapellátók szűrési feladatairól 1. kiadás
– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a 0-18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséréről és a kiszűrt gyermekek gondozásba, rehabilitációba vételéről, 2015.EüK 9.szám szakmai irányelv
– Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a 0-18 éves életkorú gyermekek látásfejlődésének követése, a kancsalság és fénytörési hibák felismeréséről. Szűrővizsgálati irányelvek védőnők és gyermekorvosok részére

HÁNY CSILLAGOT ADNÁL A CIKKRE?
Összes szavazat: 7 Szavazatok átlaga: 4.1

 

Gyermekkori szűrővizsgálatok

Mi a véleményed a szűrővizsgálatokról?

Köszönjük, hogy szavaztál!


Close
Read more:
rövidítések
Ismered az egészségügyben használatos rövidítések jelentését?

Tedd próbára tudásod! Ismered az egészségügyben használatos rövidítések jelentését? Jó szórakozást kívánunk!  ?   Korábbi tesztjeink: Tedd próbára tudásod!...

fogmosás
Amit a szájápolásról tudni kell serdülőkorban

Kedves Gyerekek! 12-14 éves korotokra kihullanak a tejfogaitok és megjelennek a maradó fogak. Ezekre már nagyon kell vigyázni,...

Close