Reflux jelenség alatt a gyomortartalom, a gyomorsav nyelőcsőbe való visszaáramlását értjük. Amennyiben a reflux epizódok kóros mennyiséget érnek el, reflux betegségről beszélünk.

Felmérések szerint minden 5-ik embernek van időnként refluxos epizódja, de vannak, akiknél ez évente csak néhány alkalmat jelent.

A nyelőcső alsó szakaszán található záróizom normális esetben csak annyi időre nyílik ki, amíg a nyelőcső felől érkező falat áthalad rajta. Reflux betegség akkor alakul ki, hogyha az alulról érkező nagyobb nyomás miatt a záróizom kinyílik és a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a záróizom gyengesége miatt is kialakulhat (rekeszizom sérv). Minden életkorban előfordulhat reflux, mely azonban nem minden esetben kóros és nem mindig igényel kezelést.

Reflux betegség csecsemőkorban

Legfiatalabb életkorban (csecsemőkorban) a gyomortartalom visszaáramlása egy élettani jelenség (a nyelőcső alsó záróizmának éretlensége miatt alakul ki), viszont ritkán okoz súlyos panaszokat, pl. a súlygyarapodás elmaradását, légúti problémákat (köhögés, légzéskimaradást). Gyakoribb és egyúttal ártalmatlan is az un. volumen reflux, amikor a jól evő csecsemő többet eszik, mint amennyit a gyomra be tud fogadni. Ilyenkor a felesleget a baba visszabukja. Gyakran aggódnak a szülők, hogy savas szaga van a visszafolyt anyatejnek, tápszernek és attól félnek, hogy ez felmaródást okoz.

Szerencsére erről nincs szó, a savanyú bukás az előemésztett ételmaradék, ez nem gyomorsav – emiatt a savcsökkentő kezelés nem hatékony, nem is javasolt. A babák gyakran esznek, az anyatej és a tápszer jó puffer, bevonja a nyelőcsövet, közömbösíti a gyomorsavat, emiatt sem kell savas felmaródástól tartani. Ez a fajta reflux könnyen kezelhető, például büfiztetéssel. Előetetéssel lehet a baba tempóját lassítani, illetve az etetések közötti idő kitolásával is segíthetünk ezen a problémán.
Jól fejlődő, boldog baba nem igényel kezelést: ismerjük a boldog, bukós babákat, akik sokat és nagyokat buknak, de ez nem zavarja őket, fejlődésükben sem okoz problémát.

Amennyiben a baba sokat nyeldekel, de bukást nem látunk, un. csendes refluxról beszélünk A nyelőcsőbe visszaáramlott gyomortartalmat a baba visszanyeli, ez kellemetlenséget, diszkomfort érzetet okozhat.

Kóros mértékű refluxtevékenység esetén meg kell keresni a kiváltó okot.

Csecsemő korban ez leggyakrabban a tehéntejfehérje allergia. Az idegen fehérje allergiás betegeknél nyelőcső gyulladást okoz, mely a nyelőcső mozgását, motilitását rontja emiatt regurgitáció, reflux alakul ki. A betegség kimutatása ebben az életkorban sem laborvizsgálattal, sem más vizsgálattal nem lehetséges, ilyenkor teszt tehéntejmentes diétát javaslunk. Amennyiben néhány hét diéta mellett a panaszok megszűnnek, akkor a reflux oka a tejallergia volt. Amennyiben a panaszok nem változnak, diéta nem szükséges.

A diéta kivitelezése attól függ, hogy mit eszik a csecsemő: ha a baba anyatejes, akkor az édesanyának kell tejmentes diétát tartania, ha tápszert fogyaszt, akkor extenziven hydrolizált tápszert – egyesesetekben aminosav alapú tápszert – kell választani és a hozzátáplálásnak is tejmentesnek kell lenni (10-12 hó körül a tejfehérje visszaterhelése ajánlott).

Kóros reflux oka anatómiai eltérés is lehet, emellett más, kezelést igénylő betegség is lehet a háttérben.
Súlyos panaszok, súlyelmaradás, légzés kimaradás, vérszegénység, véres hányás esetén mindenképp részletes kivizsgálás indokolt.

Gyermekkorban előforduló reflux betegség

Gyermekkorban gyakran előfordul, hogy regurgitációs panaszok jelentkeznek, itt is több különféle ok állhat a háttérben.
A relux betegségre az alábbi tünetek jellemzők:
-felhasi fájdalom
-égő, maró érzés a torokban, mellkasi fájdalom
-gyomortartalom visszajön, hányás jelentkezik
-köhögés (nehéz elkülöníteni, ha hasi panaszok nélkül van csak köhögés)

Ha a panaszok alapján reflux betegségre gondolunk, szükséges még néhány dolgot figyelembe venni. Az esetek egy részében a reflux betegség másodlagos, azaz valamilyen jól körülírt ok miatt alakul ki. Ilyenkor az alapbetegség gyógyítása az elsődleges, ne elégedjünk meg a tünetek elfedésével.

Gyakran előfordul, hogy a túlsúly okozza a betegséget, akkor ezt is orvosolni kell nem csak a panaszt kezeljük. Laktóz intolerancia is állhat a háttérben, mert a gázoktól feszülő hasban a megnövekedett hasi nyomás miatt kialakulhat a visszaáramlás. Banális, de annál gyakoribb ok lehet a helytelen táplálkozás. Főleg tinédzsereknél megfigyelhető a rendszertelen étkezés, ritkán esznek és akkor is túlsúlyban van az édesség, gyorséttermi ételek, sok tartósítószert, színezéket tartalmazó ételek. Ezek rossz irányba befolyásolják az emésztést. Ismert tény, hogy egyes betegségek, fertőzések is átmenetileg okozhatnak ilyen problémákat, melyek maguktól vagy egy átmeneti kezelés hatására rendeződnek. Hazánkban viszonylag gyakori a Helicobacter pylori fertőzés: a kórokozó a gyomorban telepszik meg és refluxos panaszokat okoz. Ha ez áll a háttérben, akkor adekvát kezeléssel megoldható a probléma.

Hogyan vizsgáljuk ki a gyermekeket?

A kivizsgálás invazív módszerekkel történik, megterhelő mivolta miatt eszközös vizsgálatot csak válogatott esetekben végzünk.

24 órás nyelőcső pH-mérés:

A gyomorba az orron keresztül egy szondát helyezünk és 24 órán keresztül adatokat gyűjthetünk a refluxok számáról, hosszáról, vegyhatásáról. Ezek az adatok segítenek a diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kiválasztásában.

Gyomortükrözés-endoscopia:

A vizsgálatot altatásban végezzük, endoszkóppal megtekintjük a nyelőcsövet, a gyomrot és a vékonybél kezdeti szakaszát. A nyelőcsőben a reflux következményeit láthatjuk, illetve a kiváltó okra is fény derülhet (rekeszizomsérv, fejlődési rendellenesség, felcsúszott gyomor).

Gyermekkorban a vizsgálatok megterhelő volta miatt gyakran teszt kezelést kezdünk, és ha azok nem hatékonyak vagy kezelés után a probléma visszatér és tartósan fennáll, akkor választjuk a műszeres vizsgálatok valamelyikét.

Kezelés:

Csecsemőkorban a helyes pozicionálás, a fejvég megemelése, refluxpárna segíthet. Alkalmazhatunk bevonószert, mely a visszafolyást gátolja ill. a savtartalmat közömbösíti. ilyen készítmények vény nélkül kaphatók a gyógyszertárban. Egyes esetekben a táplálék sűrítése is segíthet. Sokszor a bukós időszaknak a hozzátáplálás és a függőleges testhelyzet vet véget.

Étrendi tanácsok:

Reflux betegség esetén javasoljuk a gyakori, kisebb mennyiségű étel fogyasztását. Este lefekvés előtt már nem javasolt az étkezés.
Vannak ételek, melyek provokálják a refluxot, ennek kerülése ajánlott pl.: csokoládé, kakaó, paradicsom, fűszeres ételek, szénsavas italok. A dohányzás elkerülése feltétlen indokolt!

Gyógyszeres kezelés:

Gyermekkorban, ha a panaszok ritkábban jelentkeznek, akkor érdemes tüneti kezeléssel próbálkozni. A bevonószerek ilyenkor is jó szolgálatot tesznek: védőréteget képeznek a gyomortartalom tetején, megakadályozzák a visszaáramlást a nyelőcsőbe ill. savközömbösítő képességgel rendelkeznek. A savközömbösítő készítmények a gyomorégés kellemetlen tüneteinek enyhítésére szolgálnak, a gyomorban hatnak, nem szívódnak fel, a savból széndioxid és víz képződik. Vény nélkül beszerezhetők.
Savcsökkentő és savgátló gyógyszerek tartós használatra (min. 4-6 hét) javasoltak. Gyermekorvos a kornak megfelelő készítményt és adagot írja fel. Fontos a panaszok után követése (javulás vagy a panaszok visszatérése).

Amennyiben a panaszok tartósak maradnak, fogyás, véres hányás, falatelakadás, gombócérzés jelentkezik, szükség van gasztroenterológiai vizsgálatára.

Nagyné Paládi Erika

Forrás:
Dr.B.Kovács Judit Hat kérdés a csecsemő- és gyermekkori gastrooesophagealis reflux betegségről – Gyógyhírek