Lisztérzékenység – Szűrés
A lisztérzékenység több mint egy évszázada ismert betegség.
Azonban csak az utóbbi évtized orvosi kutatásai során derült rá fény: ez a betegség nem (csak) az, aminek gondoltuk. Korábban ez egy gyerekbetegség volt, nagy, puffadt hassal, pálcika lábakkal, hasmenéssel, soványsággal. Ma már tudjuk, bármilyen korosztályt érinthet, és a legváltozatosabb tüneteket képes produkálni.
A lisztérzékenység a vékonybél leggyakoribb felszívódási zavarhoz vezető betegsége, melyet a gabonafélék gluten nevű fehérjéje indít el genetikailag hajlamos egyénekben.
A lisztérzékeny betegeknél a glutén egy úgynevezett autoimmun folyamatot indít el, azzal, hogy a lebomlása során keletkező egyik molekula kapcsolódni képes a sejtfelszíni antigénekhez. Az immunrendszer a két összekapcsolódott molekulát idegennek és veszélyesnek tekinti és támadást indít ellene.
Autoimmun betegségeknek nevezzük az olyan betegségeket, amikor a szervezet egy saját alkotórésze ellen fordul. Attól függően, hogy pontosan mely alkotórészek válnak az immunrendszer célpontjává, nagyon sokféle autoimmun betegség létezik, a pajzsmirigytől az ízületekig. Vannak olyan autoimmun betegségek is, melyek nem csak egy szervet vagy szervrendszert érintenek, hanem a szervezet több részében okoznak tüneteket. Újabban ide sorolják a lisztérzékenységet is.
A legtöbb esetben az autoimmun folyamat nem állítható meg, tehát a betegség nem gyógyítható.
A tünetek enyhítésére, a folyamat lassítására alkalmaznak gyógyszereket.
A coeliakia (listérzékenység) ebben különleges: a betegség oka ismert, gluténmentes diétával oki kezelés történhet, azaz az autoimmun folyamat a diétával leállítható.
Coeliákiára hajlamos emberben tehát gluten fogyasztást követően „önkárosító” folyamatok indulnak el, melyek gyomor-bélrendszeri, vagy éppen azon kívüli szövődményekhez vezetnek. Típusos esetben a beteg hamar eljut a megfelelő diagnózisig, azonban a bizonytalan, sokszínű, enyhe, ám kellemetlen tünetek mellett sokszor évek is eltelhetnek közben.
Előfordulása jóval gyakoribb, mint azt korábban gondoltuk. 427 vizsgált óvodás gyermeknél 1:85 arányú előfordulást állapítottak meg. Felnőtteket Magyarországon nem vizsgáltak még. Európában jellemzően 1:100-300 körül van a betegség gyakorisága. Az érintett eseteknek napjainkban is még csak kb. 10-15%-a kerül felismerésre.
A szerológiai és genetikai vizsgálatoknak köszönhetően bebizonyosodott, hogy a coeliakiának klasszikus, hasmenéssel járó formáján kívül számos, eltérő tünetekkel jelentkező formája is létezik, mely bármely életkorban jelentkezhet.
Minél hosszabb ideje áll fenn a betegség, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egyéb autoimmun betegség is társul hozzá.
A társuló autoimmun folyamatok miatt érintheti a szívet, a pajzsmirigyet, a hasnyálmirigyet, a májat, a vesét, az idegrendszert. Fel nem ismert felnőttkori esetekben gyakori lehet a meddőség, spontán vetélések, és a csontritkulás. A fogorvosi gyakorlatban a maradandó fogak zománcának károsodása, és a visszatérő szájkörüli afták vethetik fel a coeliakia gyanúját.
Glutenmentes étrend szigorú betartása mellett kedvezően változik az alapállapot, és a társuló betegségek lefolyása, csökken a szövődmények kockázata.
Érdemes-e mindezek után szűrni coeliákiára (lisztérzékenység)? A gazdaságossági szempontokat még vitatják. Az egyén szempontjából: igen!
Hiszen egyetlen csepp vér árán megelőzhető egy sor, 30 vagy 50 évesen panaszt okozó, és akkor már nem teljesen helyreállítható betegség kialakulása.
Kapcsolódó cikkek
Reflux betegség (GERD)
Reflux jelenség alatt a gyomortartalom, a gyomorsav nyelőcsőbe való visszaáramlását értjük. Amennyiben a reflux epizódok kóros mennyiséget érnek el, reflux betegségről beszélünk. Felmérések szerint minden 5-ik embernek van időnként refluxos epizódja, de vannak, akiknél ez évente csak néhány alkalmat jelent. A nyelőcső alsó szakaszán található záróizom normális esetben csak annyi időre nyílik ki, amíg a nyelőcső felől érkező falat áthalad rajta. Reflux betegség akkor alakul ki, hogyha az alulról érkezőOlvass tovább
Munka a gyermek gasztroenterológia ambulancián
A gasztroenterológiai ambulanciánkon újszülött kortól 18 éves korig várjuk a gyomor-bél panaszokkal jelentkező kis pácienseket. A gyermek gasztroenterológia ambulancián előforduló leggyakoribb panaszok, tünetek, betegségek alapján szeretném bemutatni a rendelés munkáját. Elmaradó súlygyarapodás Ez lehet a csecsemőkort végig kísérő lassú súlygyarapodás, vagy esetenként az addig jól fejlődő gyermek súlya megáll, vagy vissza is esik. A gyermekek súlyát percentilis görbén vezetjük, mely alapján megállapítható, hogy 100 pontosan egyidős, ugyanolyan nemű gyermekhez képest azOlvass tovább
Egészséges táplálkozás: Gabona az energiaforrás
Manapság nagyon sokat olvashatunk az egészséges táplálkozásról. A különböző diéták, illetve egészséges táplálkozást ösztönző cikkek gyakran túl sok információt nyújtanak, vagy néha nem elég tudományos alapozottsággal könnyelműen adnak tanácsot, gyakran akár drasztikus változást ajánlanak. Nagyon sok esetben pedig minimális változás beiktatása is elegendő, hogy elérjünk egy egészséges egyensúlyt az étkezési szokásainkban. A gabonafélék az egyik olyan élelmiszer csoport, amelyről a legtöbb félrevezető információt tálalunk. A gabona a pázsitfűfélék családjába tartozik,Olvass tovább
Tejmentes diéta a mindennapokban
Ha egy gyermeknél kiderül, hogy betegsége miatt tejfehérjementes diéta szükséges, a szülő hirtelen nehéz helyzetbe kerül. Fogok tudni a gyermekemnek megfelelő étrendet, tejmentes diétát összeállítani? El fogja fogadni? Ezekben a kérdésekben szeretnénk segítséget nyújtani. Fontos tisztázni, hogy a tejfehérje allergia és laktózérzékenység nem ugyanaz! Ennek megértéséhez érdemes áttekintenünk a két kórállapot eredetét. Az ételek a bélbe kerülve általában semlegesek az immunrendszer számára. Táplálékallergiánál a szervezetbe bekerülő tejfehérjére az immunrendszer tévesenOlvass tovább
