Lisztérzékenység – Szűrés

Lisztérzékenység

A lisztérzékenység több mint egy évszázada ismert betegség.

Azonban csak az utóbbi évtized orvosi kutatásai során derült rá fény: ez a betegség nem (csak) az, aminek gondoltuk. Korábban ez egy gyerekbetegség volt, nagy, puffadt hassal, pálcika lábakkal, hasmenéssel, soványsággal. Ma már tudjuk, bármilyen korosztályt érinthet, és a legváltozatosabb tüneteket képes produkálni.

A lisztérzékenység a vékonybél leggyakoribb felszívódási zavarhoz vezető betegsége, melyet a gabonafélék gluten nevű fehérjéje indít el genetikailag hajlamos egyénekben.

laborvizsgálat
A coeliakiára jellemző immunreakció laboratóriumi antitest vizsgálatokkal felfedezhető.

A lisztérzékeny betegeknél a glutén egy úgynevezett autoimmun folyamatot indít el, azzal, hogy a lebomlása során keletkező egyik molekula kapcsolódni képes a sejtfelszíni antigénekhez. Az immunrendszer a két összekapcsolódott molekulát idegennek és veszélyesnek tekinti és támadást indít ellene.

Autoimmun betegségeknek nevezzük az olyan betegségeket, amikor a szervezet egy saját alkotórésze ellen fordul. Attól függően, hogy pontosan mely alkotórészek válnak az immunrendszer célpontjává, nagyon sokféle autoimmun betegség létezik, a pajzsmirigytől az ízületekig. Vannak olyan autoimmun betegségek is, melyek nem csak egy szervet vagy szervrendszert érintenek, hanem a szervezet több részében okoznak tüneteket. Újabban ide sorolják a lisztérzékenységet is.

A legtöbb esetben az autoimmun folyamat nem állítható meg, tehát a betegség nem gyógyítható.

A tünetek enyhítésére, a folyamat lassítására alkalmaznak gyógyszereket.

A coeliakia (listérzékenység) ebben különleges: a betegség oka ismert, gluténmentes diétával oki kezelés történhet, azaz az autoimmun folyamat a diétával leállítható.

A coeliakia antitestek lerakódása károsítja a vékonybélbolyhokat
A coeliakia antitestek lerakódása károsítja a vékonybélbolyhokat, ez a folyamat a felszívó felület csökkenéséhez és a tápanyagok elégtelen hasznosulásához vezet.

Coeliákiára hajlamos emberben tehát gluten fogyasztást követően „önkárosító” folyamatok indulnak el, melyek gyomor-bélrendszeri, vagy éppen azon kívüli szövődményekhez vezetnek. Típusos esetben a beteg hamar eljut a megfelelő diagnózisig, azonban a bizonytalan, sokszínű, enyhe, ám kellemetlen tünetek mellett sokszor évek is eltelhetnek közben.

Előfordulása jóval gyakoribb, mint azt korábban gondoltuk. 427 vizsgált óvodás gyermeknél 1:85 arányú előfordulást állapítottak meg. Felnőtteket Magyarországon nem vizsgáltak még. Európában jellemzően 1:100-300 körül van a betegség gyakorisága. Az érintett eseteknek napjainkban is még csak kb. 10-15%-a kerül felismerésre.

A szerológiai és genetikai vizsgálatoknak köszönhetően bebizonyosodott, hogy a coeliakiának klasszikus, hasmenéssel járó formáján kívül számos, eltérő tünetekkel jelentkező formája is létezik, mely bármely életkorban jelentkezhet.

lisztérzékenység
A coeliakiás immunreakció célpontjául szolgáló fehérjék coeliakiás sejtben.

Minél hosszabb ideje áll fenn a betegség, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egyéb autoimmun betegség is társul hozzá.

A társuló autoimmun folyamatok miatt érintheti a szívet, a pajzsmirigyet, a hasnyálmirigyet, a májat, a vesét, az idegrendszert. Fel nem ismert felnőttkori esetekben gyakori lehet a meddőség, spontán vetélések, és a csontritkulás. A fogorvosi gyakorlatban a maradandó fogak zománcának károsodása, és a visszatérő szájkörüli afták vethetik fel a coeliakia gyanúját.

Glutenmentes étrend szigorú betartása mellett kedvezően változik az alapállapot, és a társuló betegségek lefolyása, csökken a szövődmények kockázata.

Érdemes-e mindezek után szűrni coeliákiára (lisztérzékenység)? A gazdaságossági szempontokat még vitatják. Az egyén szempontjából: igen!

Hiszen egyetlen csepp vér árán megelőzhető egy sor, 30 vagy 50 évesen panaszt okozó, és akkor már nem teljesen helyreállítható betegség kialakulása.

Dr. Gyimesi Judit

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!