Főmenü

Mi az a glutén és káros-e az egészségre?

A búzafélék (búza, árpa, rozs) egyik fehérjéje a sikér, más néven glutén.

A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. Vízben nem oldható, a vizet megköti, a búzalisztből készült tésztát gyúrhatóvá, nyújthatóvá, formázhatóvá; kelesztésnél keletkező gázok (széndioxid) feszítő hatásával szemben ellenállóvá teszik. Megfelelő hőmérsékletű és idejű sütés után így kerülhet ropogós pékárú az asztalunkra.

A kenyér Magyarországon alapélelmiszernek számít. Ezért is fontos az asztalunkra nap mint nap kerülő ennivaló mennyisége és minősége. Részesítsük előnyben a magasabb élelmi rost tartalmú (nagyobb rozsliszt tartalmú) kenyérfélék fogyasztását a fehér változatokkal szemben. Kutatások igazolják, hogy a zabkorpával készített termékek gyakori fogyasztása mellett csökken a vér érfalat károsító LDL-koleszterin szintje. A kenyérben található vízben nem oldódó élelmi rostok (cellulóz, heimicellulóz) megfelelő folyadékellátottság mellett elősegítik a megfelelő bélműködést, ezáltal gátolják a székrekedés és egyéb emésztési problémák kialakulását. A magasabb rosttartalmú változatok több vitamint (B1, B2 és B6) és ásványi anyagot (magnéziumot, káliumot) tartalmaznak, mint fehér társaik. Fontos szem előtt tartani viszont a magas energiatartalmát, ezért a mértékletességet tartsuk szem előtt a túlsúly, és annak következményeinek (érelmeszesedés, magas vérnyomás) megelőzése céljából. Ne feledjük azt sem, hogy a kenyerek fehérje-összetétele nem teljes értékű (nem állati eredetű élelmiszer), mégis fehérjeszükségletünk lényeges részét fedezi. A kiegyensúlyozott, minden alapvető tápanyagot tartalmazó étrend megvalósítása mindemellett elengedhetetlen az egészséges élethez.

Gyakran vitatott tény, hogy a csecsemő hozzátáplálása során mikor, hogyan, milyen formában történjen meg a glutén bevezetése.

A tudomány még nem határozta meg egyértelműen, hogy a lisztérzékenység (coeliakia) kialakulásában mi a döntő tényező. A hazai lakosság 30%-a rendelkezik a lisztérzékenység kialakulásához szükséges génkészlettel, maga a betegség, azaz a glutén által kiváltott immunológiai folyamatok miatt bekövetkező vékonybélboholy- és egyéb szervrendszeri károsodás előfordulása körülbelül 1%. Sem a korai, sem a késői glutén bevezetés esetén nem mutatkozott előny a betegség előfordulását illetően.

Az Egészségügyi Világszervezet 6 hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálást javasol, annak számos (más cikkekben, tanulmányokban felsorolt) pozitív hatása miatt.

Ennek megfelelően a glutén bevezetése 6 hónapos koron túl, egy éves korig történjen. Amennyiben a féléves korig történő kizárólagos anyatejes táplálás nem valósul meg, a kiegészítő táplálás, így a glutén bevezetése is 4-6 hónapos kor között kezdődjön meg. Napi fél, vagy más naponta 1 háztartási keksznek (p. gyümölcspürébe keverve) vagy főzelék habarásához használt csapott mokkáskanálnyi lisztnek megfelelő mennyiséget javaslunk. A jelenlegi álláspont szerint nincs befolyásoló hatása a későbbi lisztérzékenység kialakulására, hogy a glutén bevezetése anyatej mellett vagy annak hiányában történik-e meg.

A családban előforduló lisztérzékenység esetén is a fentiek szerint kezdjük meg a glutén bevezetését. Klinikai tünetek (hasmenés, haspuffadás, székrekedés, súlyállás stb.) esetén mindenképp konzultáljunk a gyermekorvossal. Családi halmozódás esetén a gyerekek szűrése 3 és 6 éves életkorban normál étrend mellett történjen meg. A diagnózis felállítása előtt, orvossal történő megbeszélés nélkül elkezdett gluténmentes étrend meghamisíthatja a diagnosztikai eljárások eredményét! Amennyiben a betegség orvosi javaslat alapján, vizsgálatokkal bizonyíthatóan fennáll, a kizárólagos diéta élethosszig szükséges.

Vigyázzunk, a gluténmentes diéta divatossá vált. (Egy amerikai statisztika szerint az emberek 18%-a vásárol emiatt rendszeresen gluténmentes élelmiszereket, míg mindösszesen 1%-uk lisztérzékeny, nekik van rá okvetlen szükségük.)

Egy diéta indokolatlan alkalmazása több okból is káros: értékes tápanyagoktól vonhatjuk meg a szervezetünket, és a pénztárcánkat sem kíméli.

Amennyiben lisztérzékenység gyanúja merül fel bennünk, a diéta elkezdése előtt konzultáljuk orvosunkkal, végeztessük el a vele megbeszélt, szükséges vizsgálatokat!

dr. Tóth Fanni

 

HÁNY CSILLAGOT ADNÁL A CIKKRE?
Összes szavazat: 3 Szavazatok átlaga: 3


Close
More in Betegségek, Gastroenterológia
rovarcsípés- allergia
Rovarméreg-allergia

Számos csípés okozhat allergiás reakciókat. Amikor egy rovar mérge kerül a szervezetbe, a test idegenként ismeri fel azt,...

autoimmun ízületi gyulladás
Autoimmun eredetű ízületi gyulladás

Gyermekkori ízületi betegségek nem autoimmun okairól már korábban írtunk (2016 augusztus, Dr. Németh Ágnes, Gyermekkori ízületi gyulladások). Jelen...

Close