Az elhízás Magyarországon is komoly egészségügyi problémává vált, a felnőttek mellett egyre több gyermek is elhízott hazánkban.

A felnőttkori és a gyermekkori elhízás olyan betegségekhez vezethet, melyek csökkentik a várható élettartamot vagy rontják az életminőséget. Az alábbiakban a leggyakoribb okokat és következményeket vesszük sorra az életmóddal összefüggő elhízással kapcsolatban.

Okai – „pedig nem eszünk semmit”

A felnőttkori és a gyermekkori elhízással járó betegségek között megkülönböztetünk ritka endokrin (pl.: Cushing szindróma, növekedési hormon hiány, pajzsmirigy alulműködés) és genetikai (pl.: Down szindróma, Prader-Willi szindróma, Turner szindróma) betegségeket is, azonban az esetek túlnyomó többségében alimentáris, vagyis életmóddal összefüggő esetekről van szó. Az alábbiakban is erre térünk ki részletesen.

Az ember az evolúció során energiaraktározásra rendezkedett be az esetleges éhínségek idejére.

Azonban a 20. század végére az egyre növekvő iparosodással együtt az ember által elvégzett fizikai munka mértéke jelentősen csökkent, az ételek összetétele pedig megváltozott, életünk minden területén a kényelmi funkciók kerültek előtérbe. A mindennapi közlekedésben gyaloglás helyett autóval vagy tömegközlekedéssel járunk, a fizikai munkát az ülő életmód váltotta fel. A gyermekek is mind kevesebb időt töltenek a szabad levegőn, számukra a játék sok esetben egyet jelent a tévénézéssel, vagy a számítógépes játékokkal.

Egyre kevesebbet készítünk otthon ételeket, gyakrabban eszünk előre csomagolt, kalóriában, zsírban és szénhidrátban gazdag ennivalókat, fast-food-ot. Természetesen a fogyasztói társadalom is igyekszik minél jobban hatni az érzékszerveinkre, komoly kutatások folynak az ún. bliss point-ról (boldogság pont) ami ételek esetén a „pont jó” só, cukor és zsír koncentrációt jelenti. Így az ételek elfogyasztása után endorfin szabadul fel az agyunkban, ami további evésre sarkall bennünket.

Szintén hízáshoz vezet, hogy az elmúlt évtizedekben a felgyorsult életmód miatt egyre kevesebb időt töltünk alvással, mely csökkenti az inzulin érzékenységet, az agyban pedig csökkenti a leptin és növeli a ghrelin hormon szintjét. Ezek a változások együttesen nagyobb étvágyhoz vezetnek.

Előfordulás – majdnem dobogósok

Az elhízás az egész világon komoly egészségügyi problémává vált. Az elhízást a body mass index (BMI) alapján számítjuk ki. BMI=testsúly/(testmagasság)2, ahol a testsúlyt kg-ban, a testmagasságot m-ben kell számolni. Felnőttek esetén 25-30 közötti BMI esetén beszélünk túlsúlyról, 30 fölötti BMI esetén elhízásról. Két évnél idősebb gyermekek esetén 85-95 közötti percentil számít túlsúlynak, 95 feletti percentil elhízásnak.

A Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as felmérése szerint a világon 1,4 milliárd túlsúlyos vagy elhízott felnőtt élt, a tendencia bár továbbra is felfelé ívelő, az utóbbi években szerencsére kisebb mértékű emelkedést mutat. Kimutatott tény, hogy elhízott szülők gyermekeinek nagyobb esélye van az elhízásra. Gyermekek esetén az elhízás világszerte 300 százalékkal nőtt az elmúlt 40 évben. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 2013-ban az Amerikai Orvosszövetség az elhízást betegségnek minősítette.

Az OECD országokban végzett 2014-es felmérés alapján a népesség 18 százaléka, ill. minden ötödik gyermek elhízott. A 2012-es adatok alapján Magyarország a negyedik legelhízottabb nemzet a felnőttek vonatkozásában, az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon négy emberből több mint egy elhízott. Az 5-17 év közötti gyermekek tekintetében a hetedik helyen végeztünk.

Következmények – mi ezzel a gond?

A gyermekkori elhízás csökkenti a várható élettartamot, és akár már gyermekkorban is metabolikus szindrómához vezethet, mely néhány évvel ezelőtt még felnőttkori betegségnek számított. Metabolikus szindrómának nevezzük a hasra lokalizálódó elhízással, magas vérnyomással, cukor-anyagcserezavarral, magas vérzsírokkal és nem alkoholos zsírmájjal járó tünetegyüttest. Tehát az elhízás minden szervrendszerünkre káros hatással van, a szív-érrendszert érintve magas vérnyomást, magas vérzsírokat, az endokrin rendszert érintve metabolikus szindrómát, kettes típusú cukorbetegséget, policisztás ovarium szindrómát okoz.

A leggyakoribb elhízással összefüggésbe hozható hormonális eltérés a pajzsmirigyműködés zavara, ez esetben kisfokú emelkedés mutatkozik a TSH és T3 koncentrációkban a T4 változása nélkül. Ez egy adaptációs mechanizmus, normális T4 koncentráció mellett akár 10 mU/L-es TSH koncentrációig sem igényel gyógyszeres kezelést, a testsúly csökkenésével az értékek normalizálódnak. Emellett elhízáshoz társulhat kezelést igénylő pajzsmirigy alulműködés is. Magas vérnyomás esetén is testsúlycsökkenéssel normalizálódó értékeket látunk.

A bélrendszert érintve az elhízás nem alkoholos zsírmájat, a légzőrendszert érintve asztmát, alvás közben légzéskimaradást, ill. a csontrendszert érintve ortopédiai problémákat okoz. Ezek mellett rendkívül rossz pszichológiai hatása is van, az elhízott gyermekek körében gyakoribb a depresszió, alacsony önértékelés, rossz iskolai teljesítmény, és gyakrabban esnek áldozatul kortársak közti bántalmazásnak is. A pszichés problémák gyakran önerősítő folyamatként vezetnek további testsúlyemelkedéshez.

Országos programok

A súlyosan elhízott emberek átlagosan 8-10 évvel korábban halnak meg, ill. az Európai Unióban 2,8 millió halálozás köthető évente az elhízásból adódó betegségekhez. Az EU országaiban az egészségügyi kiadások 7 százalékát fordítják az elhízáshoz kapcsolódó betegségekre. Felmérve az elhízással kapcsolatos mind emberi, mind anyagi veszteségeket, egyre több ország helyez hangsúlyt e tendencia megfékezésére és kezd nemzeti programokba.

Sajnos az elhízás gyakrabban fordul elő kevésbé iskolázott és rosszabb társadalmi és anyagi helyzetben élő emberek körében. 2011-ben több OECD országhoz hasonlóan Magyarországon is bevezették a népegészségügyi termékadót (chipsadót), mely a magas cukor-, só- és koffein tartalmú termékeket érinti. Mindemellett 2011 óta az OECD országokban nem szabad egészségtelen ételeket reklámozni a gyermekek által is gyakran nézett idősávokban.

Angliában az ételeket a közlekedési lámpa színei szerint zöld, sárga és piros színjelzéssel látják el, annak megfelelően, hogy az adott étel korlátlanul, időnként vagy ritkán javasolt fogyasztásra. Az Egyesült Királyságban az orvosok arra kérik a kormányt, hogy a cukros ételeken a cigarettásdobozokhoz hasonló figyelmeztető mondatok álljanak, ugyanis ez a módszer a dohányzás visszaszorításában is segített. Az Európai Unió pedig több tagállamában a gyermekkori elhízás megfékezésére 2014-ben egy 6 éves programot dolgozott ki (The Action Plan on Childhood Obesity), mely Magyarországon még nincs teljesen érvényben.

Cikkünk folytatásában a kórházunkban használatos elhízással kapcsolatos kivizsgálási protokollt fogjuk ismertetni és gyakorlati tanácsokkal szolgálunk a fogyás érdekében.

Dr. Hajósi-Kalcakosz Szofia 

                                                                                                                                     következő rész >>>>>

Felhasznált irodalom
Mayo Clinic: A gyermekkori elhízás, 2017
Nelson tankönyv Gyermekgyógyászati 20. kiadás 2016
OECD Elhízás frissítés: 2014.
uniós cselekvési terv a gyermekkori elhízással, 2014-2020
www.medscape.com