Főmenü

Bullying – Kortárs bántalmazás a gyermekpszichiátria szemszögéből

kortárs bántalmazás-3

Utolsó frissítés:

A mindennapok gyermekpszichiátriai gyakorlatában rendszeresen találkozunk olyan fiatalokkal, akik kórtörténetében a kortárs bántalmazás valamely formája szerepel, nemritkán hozzájárulva egy-egy pszichés kórállapot kifejlődéséhez.

Az iskolai zaklatás súlyosan veszélyezteti az abban érintettek mentális egészségét,

ezért kiemelten fontos a jelenséggel kapcsolatos tudásanyagunk bővítése, a prevenció lehetőségeinek ismerete.

Az iskolai bántalmazás, avagy bullying sokféle megjelenési formát ölthet, így definíciója sem egységes. A téma nemzetközi szakértője, Dan Olweus szerint a diákot zaklatás vagy elnyomás akkor éri, ha egy vagy több társa ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki őt.

A bullying előfordulási gyakoriságára vonatkozó epidemiológiai adatok alapján az elkövetők aránya 5-27%, míg az áldozatoké 7-18% között mozog az egyes országokban. Hazánk e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el, a felmérések szerint az

kortárs bántalmazásiskolások közel 15%-a válik áldozattá.

A zaklatás különféle formáinak ismerete azért nélkülözhetetlen, hogy felismerjük ezeket akkor is, amikor kevésbé szembetűnőek. Megjelenését tekintve

a bullying lehet szóbeli, valamint fizikális jellegű.

Előbbi csoportba soroljuk többek között a csúfolást, fenyegetést vagy pletykaterjesztést, utóbbiba a verést, kényszerítést, a másik tulajdonának elvételét. A technológia világának rohamos fejlődése hívta életre 2006-ban a cyberbullyig, azaz elektronikus zaklatás fogalmát, mely megnyilvánulhat a közösségi oldalakon rosszindulatú képek terjesztésében vagy a felhasználók adatlapjának feltörésében, meghamisításában.

Az iskolai bullying “főszereplői”

kétségkívül a zaklatók és az áldozatok, mellettük azonban a szemlélők szerepe is hasonló jelentőségű, és azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy maguk az áldozatok is kerülhetnek bántalmazó státuszba.

• A zaklatókról széleskörben elterjedt vélemény, hogy impulzívak, gyengébb önkontrollal rendelkeznek, azonban sokszor népszerű, jó szociális intelligenciájú fiatalokról van szó, akik közös tulajdonsága a szociális hatalom elérésére való törekvés. A zaklató gyerekeket megelégedéssel tölti el, hogy átélhetik áldozatuk kiszolgáltatottságát, miáltal erőfölényüket demonstrálhatják, ennek megfelelően a bullying tipikusan nyilvánosan, közönség előtt zajlik.
• Az áldozatokról általánosságban elmondhatjuk, hogy önértékelésük alacsonyabb, szociális készségeik kevésbé fejlettek, baráti körük szűk. Nem szükségszerű azonban, hogy valamely furcsaságukkal hívják fel magukra a figyelmet, elegendő, ha egy különösebb ok nélküli támadásra nem megfelelő reakciót adnak.
• Zaklató áldozatoknak olyan fiatalokat nevezünk, akik időnként maguk is bántalmazzák valamilyen módon társaikat.
• Nem elhanyagolható szereplők a bullying szemlélői sem, hiszen ők azok, akik a történéseknek megálljt parancsolhatnának. A szemlélők csoportja korántsem egységes, vannak, akik támogatják az eseményeket, de abban aktívan nem vesznek részt. Mások közömbösek, megint mások pedig az áldozat védelmére kelnek.

Az iskolai zaklatás következményei a szereplők valamennyi csoportját érintik.

A zaklató szerepben lévők viselkedése például megakadályozza, hogy megfelelő társas készségeket sajátítsanak el, ezáltal nagyobb valószínűséggel sodródnak deviáns csoportok felé. Az áldozatok a stressz, a megaláztatás következtében szorongóvá, visszahúzódóvá válnak, önértékelésük romlik. Az áldozattá válás számos pszichés kórképpel is társulhat, így megjelenhet hangulati zavar, pszichoszomatikus tünetképzés, autoagresszió. Emellett a bántalmazott fiatalok csoportjában kétszer nagyobb a kockázata a pszichotikus tünetek – mint hallucinációk, téveszmék, paranoid tartalmak – kifejlődésének.

kortárs bántalmazásMilyen jelek esetén gondolhat a szülő arra, hogy gyermeke iskolai bántalmazás áldozata?

• Gyanús, megmagyarázhatatlan eredetű sérülések jelennek meg testszerte
• A gyermek iskolai felszerelése, ruházata elveszik, megrongálódik
• Nem szeretne iskolába menni, különféle testi tünetekről (fejfájás, hasfájás, szédülés) panaszkodik
• Tanulmányi eredményében romlás tapasztalható, érdeklődése csökken a tantárgyak iránt
• Barátairól, osztálytársairól nem mesél, közös programokban nem vesz részt, illetve társai nem hívják meg
• Étkezési szokásai megváltoznak, alvászavar, rémálmok jelentkeznek

A bullying sikeres megelőzésének célja a jelenség felismerése, ismétlődésének megakadályozása. Ennek feltétele, hogy a pedagógusok és a szülők között bizalmi viszony, kétirányú információáramlás alakuljon ki.

A szülők legfontosabb feladata, hogy észrevegyék gyermekük megváltozott viselkedését, türelemmel meghallgassák és támogassák őt.

Amennyiben az iskola és a család együttműködése nem tudja kellő hatékonysággal orvosolni a nehézségeket, tanácsos szakemberhez fordulni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében.

Dr. Menczel Boglárka