Serdülőkori mentális egészség a koronavírus-járvány idején

Fontos a mentális egészség megőrzése a serdülők estében

Mi történik vajon a kamaszok pszichés egészségével a járványhelyzet idején?
Mi lesz a legfontosabb életkori feladataikkal, például a családi- és a kortárs kapcsolatok változásaival vagy éppen az identitás alakulásával?
Hogyan hathatnak a lassan egy éve tartó, hol szigorodó, hol enyhülő koronavírus járványhoz kapcsolódó korlátozások a fiatalok életére és mentális állapotára?
Milyen beavatkozási pontok és kapaszkodók lehetnek adottak számukra lelki problémáik esetén?

A Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának pszichológusaként néhány hazai és külföldi kutatás tapasztalatainak áttekintése révén igyekszem most közelebb hozni a fenti témákat az olvasókhoz.


A pandémia idején bevezetett korlátozó intézkedések szükségszerűek ugyan, de az elszigeteltség és az érintkezési korlátozások révén olyan változásokat hozhatnak létre a mindennapi társas környezetben, amelyek jelentős mértékben veszélyeztethetik a gyermekek és serdülők mentális egészségét.

Az izolálódás magában rejtheti a személyes növekedés és a család összetartásának erősödési lehetőségeit is, azonban előnyei eltörpülhetnek a felmerülő hátrányokhoz képest.

A serdülőkorban jelentkező szorongás, a társakkal való kapcsolattartás hiánya és a stressz szabályozására rendelkezésre álló még csekélyebb lehetőségek mellett a szülők/gondozók mentális érintettsége is fokozott kockázati tényező lehet, főként speciális nevelési igényű, egyéb problémával (pl. értelmi elmaradással, pszichés zavarral) küzdők esetében. Ezért még inkább felértékelődik mind a rendszeres, mind a sürgősségi gyermek- és serdülőkori pszichiátriai és pszichológiai kezelés.

A serdülőkorról való mindennapi gondolkodásunknak egyre szervesebb részét képezi számos, a fejlődéslélektanból származó és a gyakorlati pszichológiai, pszichiátriai munkában is vezérfonalként szolgáló ismérv. Ilyen például az a szinte mindenki által jól ismert jellemzés is, hogy a serdülőkor viharos időszak. Ekként tekinthetünk rá, hiszen az érzelmek és indulatok változásai, a hangulat hullámzása, a szülőkkel való konfliktusok uralni kezdik a kamaszok életét, ami közvetlen hatással van a környezetükre, így családjukra és az iskolai közösségükre is.

Ezen pszichés összetevőkön túl, tovább bonyolítják a képet a testi szinten lejátszódó fejlődési sajátosságok is. Olyan fizikai és kémiai változások sora zajlik le a szervezetben, amelyek hatására nem csak a látható testi átalakulások megélésével és elfogadásával kell megküzdeniük a serdülőknek, hanem az érzelmi válaszkészségük intenzívebbé válásával is. Ez pedig érthető módon nagy próbatétel a serdülők és persze környezetük számára is, éppen akkor, amikor a társas helyzetek igénye, jelentősége ugrásszerűen megnő, és a vélt, valós sérelmek egyre nagyobb tárházának lehetőségeivel találhatják szembe magukat.

Otthoni elszigetelődés koronavírus járvány idején

Figyelembe kell vennünk továbbá az érzelmek kezeléséhez szükséges önszabályozó rendszer alakulását, amely a kora felnőttkorig jelentős fejlődésen megy keresztül, így nem feltétlen illeszkedik az időközben megtapasztalt emocionális kihívások sorozatához.

Mindezek jelentős belső feszültséget generálhatnak a kamaszokban. Vikár György szerint három fontos feladatot kell megoldaniuk a serdülőknek a felnőtté válás felé vezető útjukon. Ide tartozik az érzelmi leválás a családról és a kortárs kapcsolatok felé fordulás, a szexuális éréssel járó pszichés aspektusok személyiségbe való elrendezése, valamint a felnőtt, független, saját szerep megtalálása, vagyis az identitás kialakítása.

A korabeliekkel töltött idő megnövekedett mértéke és jelentősége lehetőséget ad a minőségi változások lezajlására, így akár pozitív hatások megindulására és természetesen a konfliktusok, a stresszek megélésére is. A társak általi elfogadásra való igény, a befolyásoló hatásukra való érzékenység is egyre jelentősebb szerepet kap, amiből adódóan akár rizikós magatartások is bevállalhatóvá válnak a csoportokban létrejövő belső szabályok nyomására. Mindezek pozitív irányba is hathatnak és jelentős együttműködéses, segítő viselkedésformák terén is kifejeződhetnek, de tagadhatatlanul a korszakkal együtt járó sajátosságnak tekinthető a megnövekedett ingerkeresési, kockázatvállalási kedv is.

Ez utóbbi sokszor az arra való intenzív törekvés mentén jelenik meg, hogy a nemkívánatos társas hatásokat, így például a kirekesztettség lehetőségét elkerülhessék. Emiatt könnyebben fogadhatnak el egyéb esetekben akár általuk is kockázatosnak minősített csoportnormákat vagy kötődhetnek példaképekhez. Ugyanakkor a felszaporodó pozitív kortárs élmények és kapcsolódási lehetőségek olyan szociális és érzelmi támogatást jelenthetnek a kamaszok számára, melyek védőfaktorként szolgálhatnak az alábbiakban részletezésre kerülő nehézségekkel szemben, amellett természetesen, hogy a serdülők egyéni rugalmas alkalmazkodóképessége is szolgálja fejlődő személyiségük védelmét.


Talán nem is meglepő, hogy a kapcsolatokat kísérő megnövekedett stressz, a magasabb fokú érzelmi érzékenységgel, válaszkészséggel és az alacsonyabb szintű érzelemszabályozási lehetőségekkel együttjárva veszélyeztetetté teszi a kamaszokat az olyan pszichés problémák megjelenésében, mint például a szorongásos zavarok különböző fajtái, az evészavarok, vagy éppen a depresszió. E pszichiátriai kórképek egyes tünetei úgymond a normálisnak tekinthető életkori krízisek sajátosságai mentén is megjelenhetnek a serdülés folyamatában. Ezeket az úgynevezett internalizáló típusú problémákat korábban a „serdülőkor zavarainak” is nevezték, utalva ezzel a tipikus 13 és 19 éves kor közötti lefolyásukra. Fokozott figyelmet és szakmai segítséget igényelnek azonban, ha időben elhúzódóan és/vagy többféle tünet intenzív, együttes fennállásának formájában, illetve jelentős funkcióromlást eredményezően jelentkeznek a gondok.

Az eddig áttekintett életkori sajátosságok, a felmerülő védő- és rizikótényezők ismeretében könnyen átláthatjuk, hogy a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozások (így például a szociális távolságtartás szabályai vagy az online oktatásra való átállás) jelentősen érinthetik a kamaszokat a személyiségfejlődési feladataikban, valamint az ezek mentén jelentkező pszichológiai problémákban is.

Mentális egészség megtartása koronavírus járvány idején


Balázs Judit gyermekpszichiáter által vezetett, az ELTE Pedagógiai- és Pszichológiai Karán működő, Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoport is foglalkozik online kutatásai keretében a jelenlegi pandémiás élethelyzethez kapcsolódó tényezők felmérésével a gyermekek körében, kiemelt figyelmet szentelve a 13-18 éves serdülők korosztályának. A kutatási célkitűzések mellett a megelőző szemléletre is igyekeznek hangsúlyt helyezni, így például hasznos felületekkel látják el a fiatalokat érdeklődési köreiknek megfelelően. Balázs Judit szerint „a fiataloknál nő most a szorongásos zavarok, így a generalizált szorongás, a pánikzavar, az agorafóbia, továbbá a hangulatzavarok, például a depresszió, valamint a szerhasználat, mint az alkohol és egyéb pszichoaktív szer, abúzus és dependencia előfordulási gyakorisága.” Kutatási munkálataikban vezető szempontnak tartják, hogy fejlesszék a fiatalok én-hatékonyságát, hogy időben felismerhessék magukban és társaikban is, ha pszichésen olyan állapotba kerülnek, amelyben segítségre van szükségük.


Egy már 4 éve zajló ausztrál kutatásban, amelyben a kamaszok mentális jóllétére hatást gyakorló rizikótényezőket vizsgáltak, a koronavírus járvány megjelenésével párhuzamosan kibővítették a vizsgálati kereteket a pandémia fiatalokra gyakorolt egyedi pszichés hatásainak megértése érdekében.

Online kérdőívek segítségével, többek között a depresszív és a szorongásos tüneteket, valamint az élettel való elégedettséget mérték fel serdülők körében több időpontban is. Figyelemmel kísérték az iskolai, kortárs- és családi kapcsolatok alakulását, a szociális kapcsolódásokat, a különböző médiahatásoknak való kitettségüket is. Vizsgálták még a koronavírushoz kapcsolódó stressz-szintjüket és az otthonmaradásra ösztönző kormányzati irányelvekkel, korlátozásokkal való együttműködésüket is.

Az összehasonlítás során felhasznált adatok egyik felét 2019-ben vették fel, az eredeti – még a járványidőszakot megelőző kutatási periódusban – míg a másik felét a 2020-ban Ausztráliában már 2 hónapja bevezetett korlátozó intézkedések és online oktatási helyzet idején nyerték. Az ausztrál kamaszok körében alacsony mértékűnek találták a koronavírussal közvetlen összefüggésbe hozható stressz-megélésének mértékét.

Korábbi kutatásokkal és az elvárásokkal összhangban kimutatták, hogy a serdülők számára a legtöbb nehézséget az jelentette, ha nem láthatták a barátaikat, illetve ezt szorosan követte az az aggodalmuk, hogy a barátok vagy családtagok akár súlyosan megbetegedhetnek vagy elhunyhatnak a járvány során. Szintén erősebben aggódtak amiatt, hogy nincs lehetőségük részt venni a normál szabadidős tevékenységekben és a szociális eseményeken. Önmaguk koronavírussal való megfertőződésének, megbetegedésének félelme pedig még a fentieknél is kevésbé aggasztotta a serdülőket. A depresszív tünetek és a szorongás terén is jelentős növekedést észleltek a vizsgált fiataloknál, míg az élettel való elégedettségükkel kapcsolatban jelentős visszaesés volt kimutatható a járványhelyzet alatt zajló felmérési időpontban.

barátság összetartozás

A pandémia idején tapasztalt mentális változások egyértelmű romló pszichés állapotot mutattak a vizsgált fiatalok körében.

Ebben pedig meghatározó szerepe volt a koronavírussal kapcsolatos, társas fókuszú aggodalmaiknak, nehézségeiknek. A vírushelyzettel összefüggő lezárások alatt minél több szociális kapcsolódási lehetőséget éltek meg a serdülők, annál kevésbé vallották magukat szorongónak, depresszívnek és elégedettebbek voltak az életükkel. Az online oktatásra való átállás pedig nem befolyásolta jelentősen az ausztrál fiatalok körében a pszichés nehézségeket. A hagyományos médiából (tv-adásokból, újságokból) származó hírek is hatással voltak rájuk, abban a formában, hogy minél több hír jutott el hozzájuk – saját bevallásuk szerint – annál kisebb mértékű szorongást éltek meg a járványidőszakban.

A szociális médiában olvasott, koronavírussal kapcsolatos posztok közvetlen hatása azonban nem volt kimutatható. A fenti eredmények értelmezése érdekében többféle magyarázattal szolgálhatunk. Felmerül, hogy egyrészt az erősebben szorongó személyek eleve kerülik a felkapott média közvetítéseket, másrészt pedig, hogy a közvetített információk kontroll-élményt is adhatnak, ezzel csökkentve a szorongás mértékét. A kormány otthonmaradással kapcsolatos szabályainak betartása nem volt hatással a hangulati és szorongásos tünetekre a fiatalok esetében, de az kirajzolódott, hogy az együttműködőbbek kevésbé voltak elégedetlenek az élethelyzetükkel, a kevésbé együttműködőkhöz („otthonukat többet elhagyókhoz”) képest.


Londoni és cambridge-i kutatók, a társas hatásoktól való megfosztottság (vagyis a szociális depriváció) hatásairól készített összefoglaló tanulmányunkban bemutatták, miként befolyásolhatja ez a fajta társas hiányélmény a serdülőkori agyi folyamatokat és magatartást.

A szerzők úgy találták, hogy számos, állatokon végzett vizsgálat alapján kidolgozhatók olyan modellek, amelyek jelentős segítségünkre lehetnek annak megértésében, hogy mi is mehet végbe egy bezártságtól szenvedő fiatal fejlődésben lévő agyában. Orben és munkatársai úgy vélekednek, hogy a társas interakciók digitális formáinak elterjedésével talán kevésbé káros hatást gyakorol a kamaszokra a szemtől szembeni kontaktusok hiánya, de a fizikai távolságtartás következményei még így is rendkívüli hatással lehetnek rájuk.

A serdülőkorban megnövekvő társas hatások jelentősége révén a kiközösítéstől való intenzív félelemmel is számolnia kell mind a szakembereknek, mind a fiatalokat körülvevő környezet tagjainak. Ebben az életkorban az ettől való aggodalmuk felülírhatja az egészségügyi kockázatoktól vagy az illegális viselkedésektől való félelmeket és tartózkodást is. Érdemes lehet szem előtt tartanunk azt a jelen helyzeti specifikumot, hogy a fiatalok a kortárs befolyásoló, csoportnorma-képző hatásokon keresztül a társas távolságtartási szabályok megsértésére is meg tudják most növelni egymás rizikóját.

Kiközösítés


A járványügyi beavatkozási, megelőzési lehetőségek kapcsán korábbi, kamaszkori viselkedésváltozást célzó programok áttekintése révén is igyekeztek felderíteni, vajon mivel támogathatók a fiatalok leginkább ebben az időszakban, amikor a szabályok betartatása és a normál fejlődés ívén lavíroznak.

Úgy tűnik, hogy a serdülők számára az önállóságukra alapozó teendőkkel járó beavatkozások voltak a legsikeresebbek (például dohányzás/szerhasználat csökkentését célzó kampányokba való szervezői szintű bevonásuk). Mindezekből kiindulva érdemes lehet az aktuális, szélesebb körű kortárs kapcsolódási és befolyásolási lehetőségeket biztosító felületek felhasználásán gondolkodni. Így például a különböző közösségi médiumokra tervezhetnének a továbbiakban is olyan kampányokat, amelyek a serdülő korosztály számára megelőző vagy éppen már a segítségre ösztönző, annak elérhetőségét biztosító lehetőségeket kínálják fel. Az online posztolt tartalmak révén a szabálykövető magatartásról vagy a pszichés nehézségek megfogalmazhatóságáról akár új, segítő célzatú csoporton belüli elvek is kialakulhatnak baráti körökben. A különféle tartalom-jelölési lehetőségek és a felületek közti növekvő átjárhatóság által pedig szélesebb rétegekhez is elérhetnének az így útjukra induló, akár kamaszok által vezetett vagy ajánlott kezdeményezések, kortárs segítő tevékenységek.

A serdülés járványhelyzetben és anélkül is egy kihívásokkal, krízisekkel, de egyben rengeteg csodás élménnyel és lehetőséggel teli időszak.

A felnőtté válás felé vezető, sokszor göröngyösnek érződő út pedig számtalan lehetőséget kínál fejlődésre és időnkénti akár természetes, akár segítséget igénylő megtorpanásokra is. Felnőttként és segítő szakemberekként egyaránt fontos feladataink vannak. Példát mutatva, próbálkozási felületeket biztosítva vagy tanító jelleggel is fordulhatunk a tőlünk segítséget kérő vagy az éppen velünk látványosan dacoló kamaszok felé. Biztosíthatjuk számukra a lehetőséget, hogy felelősséget vállalhassanak döntéseikért, tetteikért, stabil keretek mentén megéljék az önállóságot és az élethelyzeti lehetőségeknek megfelelően, szükség esetén biztos, támaszt nyújtó bázisra találjanak bennünk. Hosszútávon így óvhatjuk meg fiataljainkat a komolyabb pszichés zavarok kialakulásától vagy kísérhetjük őket az ezekből való felgyógyulás útján a pszichiátriai és/vagy pszichológiai ellátásuk mellett.

Cikkem terjedelméből adódóan, csak rövid összefoglaló gondolatok szintjén engedtem bepillantást az aktuális járványhelyzettel összefüggő, a kamaszok mentális egészségével kapcsolatos kutatások hazai és nemzetközi eredményeibe. Bízom abban, hogy akár gondolatébresztőként a serdülők általános nehézségeivel kapcsolatban, akár konkrét esetekhez társítható információk formájában, minden olvasó számára akad néhány fontos gondolatmorzsa, amelyet magával vihet útravalóként ezekben a szokatlan időkben.


Bognár Vivien

Felhasznált irodalom:
Andrews, J. L., Foulkes, L., Blakemore, S. J. (2020). Peer infuence in adolescence: public-health implications for COVID-19. TrendsCognit. Sci., 24, 585–587.
Artner, Sz. (2021.03.22). Szorongásos zavarok, depresszió, pánikzavar – ezt okozhatja a pandémia a fiatalok körében. Elérhető: https://magyarnarancs.hu/lelek/szorongasos-zavarok-depresszio-panikzavar-ezt-okozhatja-a-pandemia-a-fiatalok-koreben-236872; Letöltve: 2021.04.08.
Bailen, N. H., Green, L. M., Thompson, R. J. (2019). Understanding emotion in adolescents: a review of emotional frequency, intensity, instability, and clarity. Emotion Review, 11(1), 63–73.
Farkas, J. (2013). Gyermekek sérelmére elkövetett családon belüli erőszak. PhD disszertáció, Miskolc: Miskolci Egyetem
Farkas, J. (2018). A fejlődéslélektan alapvető kérdései. Határrendészeti Tanulmányok, (2), 97-110.
Fegert, J.M., Vitiello, B., Plener, P.L., Clemens, V. (2020). Challenges and burden of the Coronavirus 2019 (COVID-19) pandemic for child and adolescent mental health: a narrative review to highlight clinical and research needs in the acute phase and the long return to normality. Child Adolesc Psychiatry Ment Health, 14(20), 1-11.
Magson, N.R., Freeman, J. Y. A., Rapee, R. M., Richardson, C. E., Oar, E. L., Fardouly, J. (2021). Risk and Protective Factors for Prospective Changes in Adolescent Mental Health during the COVID-19 Pandemic. Journal of Youth and Adolescence, 50:44–57.
Orben, A., Tomova, L., Blakemore, S. J. (2020). The effects of social deprivation on adolescent development and mental health. Lancet Child Adolesc. Health, 4, 634–640.
Sófi, Gy. (2016). A gyermekkori bántalmazások pszichés és mentális összefüggései. In. Nagy, A., Törő, K. (szerk.). Gyermekbántalmazás. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 207-225.
Sófi, Gy., Nagy, P. (2019). Sürgősségi gyermekpszichiátria. Budapest: Medicina Könyvkiadó
Sófi, Gy., Farkas, J. (2020). Mentális betegek kezelése és ellátása. In. Karlovitz, J.T. (szerk.). Jogok és lehetőségek a társadalomban. Komarno: International Research Institute, 265-280.
Vikár, A., Vikár Gy., Székács, E. (szerk.) (2014). Dinamikus gyermekpszichiátria. Budapest: Medicina Könyvkiadó

Fotók:
dreamstime.com
pixabay.com
pexels.com


Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •