Az alkoholizmus Magyarországon népbetegségnek számít.

Hazánkban 2017-ben az alkoholisták becsült száma 379 ezer fő volt. Sajnos, az alkohol miatt bekövetkező halálban, nemzetközi viszonyban is az élmezőnybe tartozunk, hiszen a WHO szerint Magyarországon 2016-ban az összes halálozás 6,9 százaléka volt köthető az iváshoz, ami Európában a hatodik legmagasabb érték.

Az ember életében a serdülőkor egy fontos fordulópont, hiszen mind testileg, mind pszichikailag az egész életünkre kiható változások következnek be bennünk, és sokan ekkor próbálják ki az alkoholt is.

Ez utóbbit azonban sok serdülő túlzásba viszi, a fiatalkori erős alkoholfogyasztók közül sokan felnőttkorban alkoholistákká válnak. Körülbelül négyszeres eséllyel lesz valaki felnőttkorban alkoholista, ha már serdülőkorban is rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott.

Az alkoholizmus egy komplex betegségnek tekinthető, azaz genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet kialakulásában.

Megfigyelhető például, hogy egyes családokban az átlagosnál sokkal több az alkoholista. Ennek persze lehet oka genetikai (azaz az alkoholizmusra való hajlam öröklődik) és családi, minta-követés (a gyerekek úgy esznek, isznak és viselkednek, mint a szüleik). A különböző vizsgálatok kimutatták, hogy mind a genetikai, mind a minta-követés elmélete igaz, két egymással kölcsönhatásban álló jelenségről van szó, azaz akkor van a legnagyobb esély az alkoholizmus kialakulására, ha valaki genetikailag arra hajlamos és a családban is jellemző a jelentős alkoholfogyasztás.

Tudományos szempontból az is egy érdekes kérdés, hogy aki fiatalkorban rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, és később alkoholistává válik, az azért van, mert genetikailag erre hajlamos, vagy esetleg azért, mert a fejlődő szervezetre úgy hatott az alkohol, hogy az később alkoholizmushoz vezetett?

Ezt a kérdést vizsgálták a Chicagói Illinois Egyetem kutatói elhunyt emberek agyának amygdala részét tanulmányozva.
Az agyban az amygdala fontos szerepet tölt be az érzelmek felismerésében, azonosításában, feldolgozásában, de a tanulásban és a memóriában is. Az amygdala serdülőkorban jelentős fejlődésen megy keresztül és felmerült, hogy ezt a folyamatot zavarhatja meg az alkohol.

Az agy, és így az amygdala fejlődésében is kulcsszerepet játszik a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) nevű fehérje. A BDNF egy agyi növekedési faktor, mely segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét. A kutatók azt találták, hogy azoknak az alkoholistáknak az amygdalájában, akik 21 éves koruk előtt kezdtek el inni, a BDNF gén expressziója, illetve fehérje szintje alacsonyabb volt, mint a nem-alkoholista kontrolloknak illetve azoknál is, akik 21 éves koruk után kezdtek el jelentősebben inni. Minél több alkoholt fogyasztott valaki, annál nagyobb volt a különbség.

Azok az alkoholisták, akik 21 éves koruk előtt kezdtek el inni, felnőttkorukban átlagosan naponta több alkoholt fogyasztottak, mint akik később kezdték el az ivást, azaz az alkoholizmusuk sokkal súlyosabb volt.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi okozza ezt a különbséget.

Bár a BDNF gén működésének (expressziójának) szabályozása egy összetett folyamat, fontos szerepet tölt be egy úgynevezett hosszú nem-kódoló RNS (long non-coding RNA, vagy lncRNA), amelyet BDNF-AS-nek (BDNF-antisense) hívnak, s amely gátolja a BDNF expresszióját. Azoknak, akik serdülőkorban kezdték el az ivást az amygdala BDNF-AS szintjük jelentősen magasabb volt, mint azoknál az alkoholistáknál, akik később kezdtek el inni. Nem találtak ilyen különbségeket azok között az alkoholisták között, akik felnőttkorban kezdték el a kóros alkoholfogyasztást és a nem-alkoholisták között, ami arra utal, hogy a BDNF szabályozás a serdülőkorban elfogyasztott alkohol miatt változott meg, a későbbi alkoholfogyasztás már nem befolyásolta azt.

Az úgynevezett nem-kódoló RNS-ekkel (azaz olyan RNS, amely nem íródik át fehérjévé), történő szabályozás az epigenetikai mechanizmusok közé tartozik. Ezekre jellemző, hogy a gének működése úgy változik meg, hogy maga a gén nem, csak az azt szabályozó mechanizmusok valamelyike. Ez sokszor valamilyen környezeti tényező hatására következik be, és a hatás akár véglegesen is fennmaradhat. Ebben az esetben az alkohol hatására, az agy fejlődése szempontjából egy kritikus életkorban (serdülőkorban), megemelte a BDNF-et gátló BDNF-AS szintjét az amygdalában, ami felnőttkorban is magas maradt, s ennek következtében a BDNF szintje maradandóan alacsonyabb lett.

A korábbi eredmények alapján az alacsony BDNF szint negatívan hat az amygdala normális fejlődésére, amely károsan befolyásolja többek között az érzelmek feldolgozását.

Állatkísérletekben az alacsony BDNF szint megnövelte a szorongás által kiváltott alkoholfogyasztást.

Emberben alacsony BDNF szint számos mentális betegséggel mutat kapcsolatot, így például a depresszióval, krónikus szorongással, öngyilkossági hajlammal, skizofréniával, kényszerbetegséggel és alkoholizmussal.

Röviden összefoglalva, ezek az eredmények azt mutatják, hogy a serdülőkori erős alkoholfogyasztás, epigenetikai mechanizmusokkal maradandóan károsíthatja az agyat, amely megnöveli számos pszichiátriai rendellenesség, így az alkoholizmushoz kialakulásának az esélyét is.

Prof. Dr. Szalai Csaba

Kapcsolódó cikkeink:
A biológiai életkor becslése, azaz visszafordítható-e az öregedés? Gyógyhírek, 2019.
Az öröklődés új formája, avagy a szülők felelőssége. Gyógyhírek, 2016.

Középiskolások alkoholfogyasztási szokásai Gyógyhírek, 2018.
Hogyan segítsük a tizenéveseket elkerülni az alkoholfüggőséget? Gyógyhírek, 2018.

Irodalom
Bohnsack JP, Teppen T., Kyzar EJ, Dzitoyeva S, Pandey SC. Az lncRNS BDNF-AS az emberi amygdala epigenetikus szabályozója a korai alkoholfogyasztási rendellenességek esetére. Transl Psychiatry. 2019. február 6., 9. (1): 34.
https://www.nature.com/articles/s41398-019-0367-z
A kábítószer-fogyasztók és az alkoholisták gondozása (1997–):
http: // www .ksh.hu / docs / hun / xstadat / xstadat_eves / i_fek005 .html
WHO, Globális Egészségügyi Megfigyelő Intézet Adattár (európai régió):
http://apps.who.int/gho/data/node.main-euro.A1091? lang = hu & showonly = GISAH

Fotó:
pixabay.com/ flowerinmyhair
pixabay.com/LauritaM