Lassítható-e az inflammaging, ami a legtöbb időskori betegségért felelős?

a testmozgás hatására lassul az inflammaging

A gyulladáshoz a legtöbb embernek negatív kép társul, egy kellemetlen, fájdalmas állapot, amelyet lehetőleg minél hamarabb meg kell szüntetni.

Pedig a gyulladás a szervezet, az immunrendszer legfontosabb védekező válasza a fertőzésekkel, sérülésekkel szemben. Ilyenkor a sérülés helyére immunsejtek vándorolnak, amelyek elpusztítják az ott beáramló mikroorganizmusokat, illetve beindítják a sérülés gyógyulását is. Az immunsejtek, elsősorban a neutrofil granulociták által kibocsájtott, a mikroorganizmusok számára toxikus anyagok a környező szöveteket is károsítják, ez okozza gyulladással társuló fájdalmat. A baj elhárítása után normális esetben a gyulladás megszűnik, és a járulékos károk is rendeződnek. Itt a gyulladás alapvetően hasznos, sőt az élethez nélkülözhetetlen folyamat. Ha ez a folyamat valamilyen, pl. genetikai ok miatt nem működik, az az élettel összeegyeztethetetlen, hiszen az érintett a legkisebb sebbe, vagy fertőzésbe belehalhat.

Ezzel szemben a krónikus, hosszan tartó gyulladás, amelynél a gátló folyamatok valamilyen oknál fogva nem működnek, kórosnak, betegségnek tekinthető.

Egyes esetekben ez komoly, folyamatos fájdalommal jár, mint pl. a rheumatoid arthritisben (sokizületi gyulladásban), más esetekben, és ez a gyakoribb, eleinte semmilyen komolyabb tünetet nem okoz. Azonban ez a csendes, tünetmentes krónikus gyulladás felelős a legtöbb időskori betegségért, és ebből kifolyólag a legtöbb halálért is.

Ennek a csendes, krónikus gyulladásnak sok minden állhat a hátterében, de az egyik legfőbb oka az, hogy ahogy idősödünk, az immunrendszerünk működése egyre kevésbé lesz tökéletes, és szép lassan, gyakorlatilag észrevétlenül kialakul szervezetünkben egy általános, úgynevezett szisztémás (több szervet, vagy egész testet érintő) gyulladás.

Ez olyan betegségekhez vezet, mint az atherosclerosis (érelmeszesedés, amely a fejlett országokban a vezető halálok), kettes típusú cukorbetegség, Alzheimer-kór, COPD, szellemi leépülés, stb. Az öregedés és a gyulladás kapcsolatára az angol szakirodalomban megalkották az „inflammaging” kifejezést, amely az inflammation (gyulladás) és az aging, öregedés szavakból alkotott szó. A szó először 2000-ben jelent meg egy tudományos publikációban.

Sokáig úgy tartották, hogy az „inflammaging”, azaz az életkorral együtt járó szisztémás gyulladás kialakulása elkerülhetetlen, azonban manapság a kutatások arra mutatnak, hogy a folyamatot, ha nem is lehet teljesen megszűntetni, lassítani lehet.

Melyek azok a módszerek, amelyekről kimutatható, hogy az inflammaginget lassítják?

Az egyik a rendszeres sportolás, mozgás. Amikor összehasonlítottak olyan idős embereket, akik rendszeresen sportolnak olyanokkal, akik nem, kimutatható volt, hogy az immunrendszerük kevésbé öregedett és az inflammaging is mérsékeltebb volt.

De azt is ki lehetett mutatni, hogy a rendszeres sportolás elkezdése azoknál is hasznos, akik korábban nem sportoltak. Egy vizsgálatban 65-80 éves embereknek fele 12 hétig háromszor egy héten sportolt, míg a másik fele folytatta az addigi életét. A 12. hét végén a sportolók vér gyulladásos markerei jelentősen alacsonyabbak voltak.

időskori táplálkozás

A rendszeres sportolás a belekben élő mikrobiom összetételét is pozitív irányba változtatta meg, ami szintén csökkenti a gyulladásos folyamatokat.

A másik tényező, amellyel befolyásolni lehet a szervezetünkben lejátszódó gyulladásos folyamatokat, az a táplálkozás.

A mediterrán táplálkozás, amelyben kevés telített zsírsav, sok telítetlen zsírsav található, mint pl. az extra szűz olivaolajban, illetve sok gyümölcsöt, zöldséget, magvakat és más rostban gazdag élelmiszert tartalmaz több kutatás alapján is csökkenti a gyulladásos markerek szintjét.

Az egyik vizsgálatban 125 idősebb, egészséges felnőttnek 8 héten keresztül személyre szabott mediterrán diétát adtak. A 8. hét végén alacsonyabbak voltak a gyulladásos markereik, és a bél mikrobiom összetételük is kedvezőbb volt.

A feltételezések szerint a mediterrán étrend egyik hatásos paramétere a növényekben található, gyulladásgátló hatású polifenolok magas szintje. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ételekre adott válaszban az emberek különböznek egymástól, például a genetikai hátterük miatt is.

Ezzel foglalkozik a nutrigenetika, amelyik azt vizsgálja, hogy a genetikai hátterünk, hogyan befolyásolja az ételekre adott választ, mi lehet a genetikai hátterünk alapján az optimális táplálkozás. De, az ételekre adott válaszunkat a korábban minket ért hatások, lelkiállapotunk, stb. is befolyásolják. Így általában elmondható, hogy a legtöbb emberre a mediterrán diéta nagy valószínűséggel jó hatással van, de az optimális táplálkozás beállítása sokszor nem egyszerű, akár szakembert (dietetikust) is igénylő folyamat lehet.

A táplálékkiegészítők közül a mikrobiomunkat befolyásolni képes probiotikumokról is kimutatták, hogy csökkenteni tudják az inflammaginget.

Egy kisebb vizsgálatban, amelyben 61 idősebb felnőtt Lactobacillus tartalmú probiotikumot szedett 6 hónapon keresztül, a vizsgálat végén csökkentek a gyulladásos markerek szintjei. Viszont 9 vizsgálat alapján, 65 évesnél idősebb egészséges embereknél, a probiotikumoknak a gyulladásos markerekre csak korlátozott hatása van.

Jó hatása lehet még az inflammagingre az omega-3 zsírsav tartalmú halolajnak is.

Itt viszont a különböző vizsgálatok eltérő eredményeket adtak. Az a feltételezés, hogy az omega-3 zsírsav azoknál csökkenti a gyulladásos folyamatokat, akiknek omega-3 zsírsav hiányuk van. Például a vegán, vagy vegetáriánus étrendet folytatóknak ajánlott omega-3 étrendkiegészítőt szedniük, hiszen ezek az étrendek omega-3 zsírsavban szegények.

obesitas

Van egy, napjainkban nagyon gyakori betegség, amely nagymértékben felgyorsítja az inflammaginget. Ez az obezitás, azaz a kóros elhízás, amelynek gyakorisága egyes helyeken meghaladja a 30%-ot is (Magyarországon 26,4%).

Az obezitásban a megnövekedett zsírsejtek folyamatosan gyulladásos anyagokat (citokineket) termelnek, amely folyamatosan gyulladásban tartva a szervezetet felgyorsítja az inflammaginget, és jelentősen megnő az esélye, hogy a fent említett időskori betegségek megjelenjelek, általában jóval hamarabb, mint a nem elhízott emberekben. Ebből kifolyólag a kórosan elhízott emberek várható életkora, többek között a folyamatos szisztémás gyulladás, és az ebből korábban kialakuló időskori betegségek (pl. kettes típusú diabétesz, atherosclerosis) miatt átlagosan 10 évvel rövidebb. Ez alapján az egészséges testsúly fenntartása szintén fontos az inflammaging lassítására.

Az inflammaging lassításának kutatása még az elején tart, még sok megválaszolatlan kérdés maradt. Az is biztos, hogy nincs egyetlen jó megoldás (nincs varázsgolyó, „magic bullet”). Azonban a fent említett 3 dolog, a rendszeres testmozgás, a személyre szabott egészséges táplálkozás és a normális testsúly megőrzése biztos, hogy segít egészségünk megőrzésében és a kutatások alapján lassítja az inflammaginget is.

Prof. Dr Szalai Csaba

Irodalom

Franceschi C, Bonafè M, Valensin S, Olivieri F, De Luca M, Ottaviani E, De Benedictis G. Inflamm-aging. An evolutionary perspective on immunosenescence. Ann N Y Acad Sci. 2000 Jun; 908: 244-54. 
Duggal NA, Niemiro G, Harridge SDR, Simpson RJ, Lord JM. Can physical activity ameliorate immunosenescence and thereby reduce age-related multi-morbidity? Nat Rev Immunol. 2019 Sep;19(9):563-572.
Clements SJ, Maijo M, Ivory K, Nicoletti C, Carding SR. Age-Associated Decline in Dendritic Cell Function and the Impact of Mediterranean Diet Intervention in Elderly Subjects. Front Nutr. 2017 Dec 19;4:65.
Jukic Peladic N, Dell’Aquila G, Carrieri B, Maggio M, Cherubini A, Orlandoni P. Potential Role of Probiotics for Inflammaging: A Narrative Review. Nutrients. 2021 Aug 24;13(9):2919.
Ellulu MS, Patimah I, Khaza’ai H, Rahmat A, Abed Y. Obesity and inflammation: the linking mechanism and the complications. Arch Med Sci. 2017 Jun;13(4):851-863.

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!