Főmenü

Mentalizáció fókuszú terápia II.

Mentalizáció fókuszú terápia

Utolsó frissítés:

Előző cikkünkben részletesen beszámoltunk arról, hogy mi is az a mentalizáció, milyen fontos szerepe van az egészséges pszichés működésben annak, hogy valaki jól tudjon mentalizálni. Arról is írtunk, hogy bizonyos állapotokban, mint az evészavar vagy a személyiségfejlődési zavarok a mentalizációs készség sérült.

Jelenlegi cikkünkben mentalizációs fókuszú csoportunkról szeretnénk írni, bemutatva, hogy hogyan próbáltunk meg segíteni ezzel a módszerrel elsősorban evészavaros, serdülő lányoknak.

Sokan szenvedtek közülük más pszichiátriai tünetektől is, mint depresszióban vagy falcoltak rendszeresen. Csoportunk 2018 őszétől egy tanéven keresztül folyt, havi három alkalommal, két órában.

Hogy miért gondoltuk azt, hogy a mentalizáció fókuszú terápia hasznos lehet ezeknek a lányoknak?

Az evészavarok az úgy nevezett pszichoszomatikus betegségek közé tartoznak, olyan állapotok, amikor a „test beszél a lélek helyett”.
A mentalizáció szempontjából nézve, feltételezzük, hogyha a mentalizációs képesség sérült, a gyerekekben nem alakul ki a képesség, hogy tisztán tudjon tájékozódni abban, hogy mit érez, és mit gondol, illetve mit éreznek és gondolnak a családtagjai, barátai vagy más fontos személyek.

Ahogyan az az egészséges biztonságérzet sincsen meg, hogy nem csak tisztában vannak az érzéseikkel, de az a készségük is megvan, hogy kordában tudják őket tartani. Nem kell félni amiatt, hogyha dühösek, az egy pusztító indulattá válhat, hogyha szomorúak, soha nem lesz majd vége a kilátástalanságnak.

Ha az érzések megélésének és kifejezésének készsége sérült, egy nagyobb érzelmi élmény hatására, (pl. a kamaszkorral járó változások okozta félelem ) olyan kontrollálhatatlan érzelmi állapot alakulhat ki, melyet csak az csillapít, ha a test változását, annak folyamatait uralma alatt tudja tartani valaki.

Így a terápiának lehet az a célja, hogy megfordítsuk ezt a folyamatot, és megtanítsuk az evészavarban szenvedő páciensünket az érzések kifejezésére a testi tünetek helyett.

Ehhez első körben igyekeztünk a csoportban létrehozni egy olyan biztonságos teret, amelyben a lányok kifejezhették az őket foglalkoztató nehézségeket, problémákat.

Nagy segítségünkre voltak ebben maguk a lányok, akik egymás támogatásával, empatikus hozzáállásukkal segítettek a többieknek abban, hogy el tudják, merjék mondani a nehézségeiket. Csoportvezetőként pedig törekedtünk partneri viszony kialakítására, remélve, hogy így a lányok is bízni tudnak abban, hogy a problémáik számunkra is érthetőek és fontosak.

csoport foglalkozás

Hogy is nézett ez ki a gyakorlatban?

A csoporttagok rövid „bejelentkező körben” számoltak be jelenlegi állapotukról, ezt gyakran szimbólum választással is megsegítettük, majd a csoport közösen kiválasztotta azt a két-három embert, aki az adott ülésen részletesen elmondott egy őt foglalkoztató eseményt, amiben elakadása van, vagy valamiért fontos számára. Az esemény lehetett bármi múlt, jelen, vagy jövőbeli történés, érzés, gondolat, ami fontosnak bizonyul a páciens mentalizációs készsége kapcsán.

Majd a csoporttal közösen segítettünk kibontani az esemény részleteit és rávilágítani a mentalizációs elakadásokra, erősíteni a sikeres mentalizációt és kialakítani egy új értelmezését az eseménynek.

Példa egy fiktív eseményre:
Anna szomorúan érkezik, a hétvégén fél kilót vesztett a súlyából. Körbejárjuk a problémát. Hogy néz ki a tünet? Mikor kezdődött? Mi zajlik most a családban? Milyen érzések vannak most? Iskolában mi történt? Kiderül, hogy a családban egy hatalmas veszekedés zajlott le, felmerült, hogy a szülők elválnak. Anna nagyon megijedt, elvesztette a lába alól a talajt, bizonytalannak érezte magát, és ezt nem tudta kivel megosztani. Amíg nem evett, kicsit szűnt a bizonytalansága. Ahogyan kibontottuk az eseményt, Anna átélhette a szomorúságát, megértette, hogyan függ össze a súlyvesztése a bizonytalanság érzésével.

Összefoglalva, a mentálizációs fókuszú csoportterápiát hasznosnak éreztük evészavaros lányok kezelésében, az elmúlt egy év során pácienseink sokat fejlődtek abban, hogy megtanulták összekötni az érzéseiket és a testi tüneteiket.

Előző cikk: Mentalizáció fókuszú terápia

Dr.Dementrovics Zsoltné, Dr. Bognár Fanni

Irodalom:
• Skarderud F. (2007): Eating one’s words Part I., II., III. European eatind disorders review 15, 163-174, 243-252, 323-339
• Karterud, S. (2015): Mentalizációalapú csoportterápia (MBT-G)
• Jon G. Allen Anthony W Bateman Peter Fonagy: Mentalizáció a klinikai gyakorlatban

 

Fotó:
pixabay.com/griffert
pixabay.com/vait_mcright