Főmenü

Középiskolások alkoholfogyasztási szokásai

Középiskolások alkoholfogyasztási szokásai

Valószínűleg vannak, akik összeférhetetlennek tartják a címben szereplő két fogalmat, mások teljesen természetesnek veszik.

Azt javaslom, az előbbiek tartsák meg minél tovább ezt a szemléletüket, az utóbbiakat arra ösztönözném, hogy gondolják át, miért nem döbbennek meg azon, hogy tizenéveseknek vannak alkoholfogyasztási szokásaik.

Férjemmel öt gyermekünk van és már a legkisebb is elérte a gimnazista kort. Sajnos azt tapasztaljuk, amit a statisztika is mutat: társaik egyre korábban és egyre gyakrabban, egyre nagyobb mértékben fogyasztanak alkoholt és sajnos egyre töményebb szeszt.

Sok felnőtt úgy nyilatkozik, hogy „mi is ezt csináltuk”. Ahogy az egyik gyermekem osztályfőnöke mondta: „felejtsék ezt el, ez egészen más méreteket ölt!”.

A szülők korosztályában, akár ötvenesek, akár harmincas-negyvenesek, többnyire arról szólt az ivás, hogy néhányan egy-egy alkalommal próbálgatták a határokat, esetleg 17-18 évesen néha beültek meginni egy pohár sört. Megjegyzem, ezt sem kellett volna, de most másról szól a történet.

Egy kisvárosi gimnáziumba jártam, az utolsó osztálykiránduláson két fiú borozgatott este, mire az osztályfőnökünk annyira megsértődött és annyira becsapva érezte magát, hogy gyalog elindult az éjszakában, alig tudtuk kiengesztelni. Egyáltalán nem láttuk menőnek azt a két fiút, mélységesen elítéltük.

Manapság már a 14-15 éves gyermekek egy része is rendszeresen iszik, töményet, és a teljes lerészegedésig.

Akinek még kisiskolás vagy kisebb gyermeke van, talán hitetlenkedve olvassa ezt, de higgyék el, így van, pedig szülőként csak a legelitebb budapesti gimnáziumokból szereztem a tapasztalataimat.

Az első gyermekünk 12 éve kezdte a középiskolát, akkor még csak az utolsó években fordult elő többnyire, hogy egy-egy osztálykiránduláson, táborokban botrányba fulladó alkoholizálás volt, akkor is csak az osztály kb. fele vett részt ezekben és csak néhányan vetkőztek ki magukból.
A legkisebb gyermekünk már hetedikesként végighallgatta az ebédlőben, hogy a kilencedikesek hogyan rúgtak be a hétvégén. A nyolcadikos osztálykiránduláson már hányásig jutottak néhányan. A nyári iskolai táborban az osztálytársak egy része komoly alkoholmérgezést szenvedett, amit a szülők elmondása alapján több nap alatt hevertek csak ki.

Az alkohol gyakorlatilag méreg a szervezet számára, normális esetben csak kis dózisban kerül a szervezetbe, de így is megmutatkozik az idegrendszerre ható bénító hatása.

Középiskolások alkoholfogyasztási szokásai

Nagymértékben befolyásolja a valóságról alkotott képet és az egyén ítélőképességét. Ezért annyira veszélyes, főleg a gyerekeknél, mivel nekik még nincs szilárd ítélőképességük (nincs elég tapasztalatuk) és a problémamegoldó képességük is fejletlen.
Minimális mennyiségű alkohol oldja a feszültséget, a szorongást és javítja az egyén hangulatát, de a tapasztalatlan gyerekek nem tudják hol a határ és nem tudnak megálljt parancsolni önmaguknak.

Egyre több kutatás derít fényt a gondolkodási, viselkedési és érzelmi funkciók sérülésére az alkohol által. Összefüggést találtak a tizenévesek alkoholfogyasztása és a figyelem- és memóriazavar, depresszió és a célirányos viselkedés gyengülése között.

A tizenévesek a felnőtteknél gyorsabban válhatnak alkoholistává.

Minél korábban kezd a gyerek inni, annál nagyobb a veszélye annak, hogy alkoholproblémája lesz. A tizenévesek általában kisebb súlyúak, mint a felnőttek, és kisebb a májuk is. A véralkoholszintjük gyorsabban emelkedik, ha isznak, így a tizenévesek kisebb mennyiségtől is gyorsabban rúgnak be. A tizenévesek szervezetét jobban károsítja az alkohol, és az alkoholizmus is gyorsabban alakulhat ki náluk, mint a felnőtteknél.

Azoknál a gyerekeknél, akik 12 éves korukban rendszeres alkoholfogyasztásba kezdenek, 41 százalék az esély egy életen át tartó függőség kialakulására, míg azoknál, akik 18 éves koruktól kezdenek italozni, ez az arány 11 százalék. Más kutatás szerint azok, akik tizenötéves koruk előtt isznak, négyszer nagyobb valószínűséggel lesznek alkoholfüggők, mint a 21 évet kiváró társaik.

A 2012-es SEYLE-vizsgálat (Saving And Empowering Young Lives in Europe — SEYLE) az Európai Unió támogatásával 11 európai országban

(Ausztria, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Spanyolország) zajlott, 14-16 éves serdülők bevonásával a svédországi Karolinska Institute vezetésével.

Magyarországon tizenöt budapesti gimnáziumot, 1009 diákot vontak be a projektbe. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt: mind az iskolák, mind a szülők, mind pedig a serdülők beleegyezését is kérték. A középiskolák részvételi kritériuma volt: az állami/önkormányzati fenntartás, illetve az, hogy a fiú-lány arány nem haladhatja meg a 40-60%-t.
A felmérési eredmények alapján elmondható, hogy a magyar 14 és 16 év közötti fiatalok 23,9%-a soha nem fogyaszt alkoholt, 44,6%-uk kevesebb mint havi egyszer, 25,7%-uk havi 2-4 alkalommal, 5,2%-uk hetente 2-3 alkalommal, ennél gyakrabban mintegy fél százalékuk fogyaszt alkoholos italt.

A vizsgálati kritériumok alapján — korábbi eredményekre támaszkodva — kockázatos magatartásúnak azok a serdülők minősíthetők, akik legalább havonta 2-4 alkalommal fogyasztanak nagyobb mennyiségű alkoholt. Ennek alapján a magyar fiatalok körében kockázatos gyakoriságú alkoholfogyasztás 31,5%-ban fordul elő (!).

Természetesen nemcsak a gyakoriság, de az egy alkalommal elfogyasztott alkohol mennyisége is fontos szempont, ami alapján az egy alkalommal legalább 3-4 egység alkoholos ital elfogyasztását tekintik kockázati tényezőnek.

Középiskolások alkoholfogyasztási szokásaiA magyar fiatalok e tekintetben valamelyest az európai átlagnál kevésbé kockázatos magatartásúak, 21,9%-uk fogyaszt egy alkalommal minimum 3-4 alkoholos italt, ami azonban még mindig magas arány (minden ötödik serdülő!).

A részegséget vizsgálva elmondható, hogy a vizsgált budapesti, gimnáziumokba járó 14 és 16 év közötti serdülők 62,0%-a még sosem volt igazán részeg, 27,7%-uk pedig 1 -2 alkalommal jutott el ebbe az állapotba.

A magyar 15 évesek több mint harmada legalább kétszer volt már részeg életében és e tekintetben csak Dánia előzi meg hazánkat.

A hatályos magyar szabályozás fényében viszont igen elgondolkodtató az a tény, hogy arra a kérdésre, hogy honnan jutottak az alkoholhoz, a magyar fiatalok 27,8%-a válaszolta, hogy boltban vette (18 évnél fiatalabbakról van szó!).

A legmarkánsabb különbséget települések szerint a rövidital-fogyasztásban látni, a vidéken élők magasabb arányban fogyasztják, mint a fővárosiak. Az iskolatípus tekintetében a középiskolák alkoholkipróbálási arányai közel megegyeznek, de a részegség a szakiskolákban és a szakmunkásképzőkben tanulók körében gyakoribb.

A fiatalkorúak alkoholfogyasztását vizsgáló magyarországi kutatások adatai ezzel együtt nem mutatnak drámai változásokat, ez alól csak az első fogyasztás, illetve lerészegedés időpontjának fokozatos korábbra tolódása, illetve a nagyivás egyre elterjedtebbé válása a kivétel. (A nagyivás egy nap alatt több mint 5 egységnyi elfogyasztott alkoholt jelent: egy egység 15 gramm alkohol, azaz nagyjából egy korsó sör, két deci bor vagy egy “feles”. Ennek két órán belüli elfogyasztása a “binge drinking”, azaz rohamivás.) “A fiatalok több mint egyharmadával fordult elő legalább egyszer a kérdezést megelőző hónapban, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt ivott meg. 2007. évi adatok alapján a nagyivás elterjedtsége tovább nő a fiatalok körében – állapítja meg a budapesti 8-10.
osztályosok alkoholfogyasztási szokásait mérő 2007-es ESPAD-kutatásról szóló jelentés.

Összehasonlításként

az Amerikai Egyesült Államokban 1965-ben az alkoholt először megkóstolók átlag életkora 17.5 év volt, 2015-ben 14 év.
Aric Sigman biológus, a brit orvostudományi társaság, a Royal Society of Medicine tagja úgy véli, az embereknek kerülniük kellene a sör, bor és az égetett szesz fogyasztását egészen a húszas éveik közepéig, mivel már a mérsékelt ivás is káros hatással van a fiatalok intelligenciafejlődésére.

Az agy fejlődési sajátosságainak következménye, hogy – mivel a serdülőkorban a gátló funkciókért is felelős frontális agylebeny még fejletlenebb – a tizenévesek a látszat ellenére jobban bírják az italt, mint a felnőttek. Ezért többet is isznak, mivel náluk a negatív hatások – például a beszéd- és egyensúlyzavar – csak lényegesen több alkohol elfogyasztása után lépnek föl. Az alkohol káros hatásainak viszont legalább olyan kitettek, mint a felnőttek.

Azt is látni kell, hogy ez a korcsoport fontos célpontja az alkoholmarketingnek: folyamatosan érik az alkoholfogyasztásra ösztönző hatások, kezdve a kifejezetten nekik kifejlesztett és folyamatosan népszerűsített “alcopop”-októl a nagy alkoholcégek sport- és partiszponzorációs tevékenységéig.

Az alkoholizmus pusztító hatással lehet a társadalomra is. A következő módokon terheli meg a társadalmat: gazdasági következmények, elvesztett kreativitás, az ittas vezetésből eredő halálozás, kötelességmulasztás, széttört családok, bűnözés.

Az Amerikai Egyesült Államokban évente 5000 kiskorú hal bele az alkoholfogyasztásba valamilyen módon.

Itt az idő tehát, hogy a felnőtt társadalom, a szülők, pedagógusok, döntéshozók tegyenek valamit annak érdekében, hogy ezt a folyamatot megállítsuk.
Az már egyértelműen kiderült, hogy az engedékenység nem teszi kevéssé fogékonnyá a fiatalokat az alkoholfogyasztással szemben, sőt, pont ellenkező hatást vált ki.

Dr. Molnár Diána

A cikk megosztását külön köszönjük!  😉

 

Photo
pixabay.com/mynorbejarano
pixabay.com/rebcenter-moscow
pixabay.com/Free-Photos

 

Irodalom
webdoki.hu

antsz.hu
Magyar Nemzet 2017.03.25.
Képviselői Információs Szolgálat infoszolg(kukac)parlament.hu
Frances E. Jensen: A kamasz agy, Libri 2016.