Magyarországon alapesetben 16 éves korig van tankötelezettség, mely főszabályként iskolába járással teljesíthető.  Az iskolai és óvodai mulasztásnak, az igazoltnak és főleg az igazolatlan mulasztásoknak komoly következményei lehetnek mind a tanulóra, mind a szülőre nézve is. Nem csak az igazolatlan, hanem az igazolt hiányzások óraszámát is rögzítenie kell az oktatási intézményeknek, és bizonyos óraszám fölött értesítési, jelzési kötelezettségük keletkezik.

Óvodai nevelésben részt vevő gyermekek esetében

5 nevelési nap igazolatlan hiányzás esetén nem csak a szülő figyelmét kell felhívni a mulasztás következményeire, hanem már jelzéssel kell élnie az oktatási intézmény vezetőjének a gyámhatóság, valamint gyermekjóléti szolgálat felé is.   

10 nevelési nap igazolatlan mulasztás esetén, az óvoda vezetőjének a mulasztásról tájékoztatnia kell az általános szabálysértési hatóságot.

20 óvodai nevelési nap esetén már a gyámhatóság kezdeményezi a családi pótlék folyósításának szüneteltetését.

Iskolai hiányzás
Iskolából első alkalommal történő igazolatlan mulasztás esetén:

Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri.

Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Amennyiben ismét igazolatlan mulasztás történik, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését kéri a helyzet rendezése érdekében.

10 tanítási óra vagy egyéb foglalkozás igazolatlan mulasztása esetén

Az iskola igazgatója értesíti:

– a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és
– tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot;

Az iskola igazgatója felhívja a családi pótlék jogosultját az adott tanítási évben ötven kötelező tanórai foglalkozás igazolatlan mulasztása esetére meghatározott jogkövetkezményekre. (pl. védelembe vétel, családi pótlék folyósításának szüneteltetése).

30 tanítási óra és egyéb foglalkozás igazolatlan mulasztása esetén

Tanköteles tanuló esetén az iskola tájékoztatja

– az általános szabálysértési hatóságot. (2020. március 1. követően a rendőrség);
– a gyermekjóléti szolgálatot.

50 tanítási óra és egyéb foglalkozás igazolatlan mulasztása esetén

Az iskola igazgatója

– értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot;
– kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál (Magyar Államkincstár) az ellátás szüneteltetését.

Egyéni munkarend

Az iskolai mulasztások mögött természetesen nem csak hanyagság állhat, vannak olyan élethelyzetek, amelyek nehezítik, adott esetben ellehetetlenítik a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését.

A köznevelési jogszabályok bizonyos esetekben lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanuló felmentésben részesüljön az iskolába járás kötelezettsége alól.

Amennyiben a gyermek egyéni adottsága, sajátos élethelyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. Az egyéni munkarenddel rendelkező tanulót valamennyi kötelező tanórai foglalkozás alól fel kell menteni –gyakorlati képzés kivételével-, viszont minden tantárgyból köteles osztályozó vizsgát tenni.

A köznevelési intézményekben tanulók esetében 2019. szeptember 1. napjától a szülő/gyám kérésére az Oktatási Hivatal engedélyezi az egyéni munkarendet.

A szakképzésben részt vevő tanulók részére az egyéni tanulmányi rendet az iskola igazgatója engedélyezheti.

Egyéni munkarendben:

– a tanuló – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – mentesül a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvétel alól; felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel; félévi és tanév végi osztályzatainak megállapításához az iskolában osztályozó vizsgát kell tennie valamennyi tantárgyból;

 – a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók esetében a tanuló neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskolaköteles gondoskodni;

 – a tartós betegségben szenvedő, tartós gyógykezelés alatt álló tanuló felkészítéséről, osztályzatainak megállapításáról az iskola köteles gondoskodni;

– a tanuló az iskola igazgatójának előzetes engedélyével részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon, felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásokra;

– az életvitelszerűen külföldön tartózkodó tanuló félévi minősítése az igazgató döntése alapján mellőzhető; ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról.

Amennyiben a tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

Az egyéni munkarend engedélyezésére irányuló eljárás

Aktív tanulói jogviszony megléte esetén egyéni munkarendet arra az iskolára lehet kérni, amelyben a tanuló ténylegesen tanul.

A kérelmeket főszabály szerint az adott tanévet megelőző június 15. napjáig lehet benyújtani. Ezt követően csak abban az esetben lehet egyéni munkarendet kérelmezni, ha olyan körülmény merül fel, mely megakadályozza, hogy a tanuló mindennapos iskolába járással teljesítse tanulmányi kötelezettségeit. A kérelmet kiskorú tanuló esetében a szülő/gyám, nagykorú tanuló esetében a tanuló saját maga nyújtja be.

A kérelmet ügyfélkapun keresztül (elektronikus űrlap kitöltésével és beküldésével) vagy postai úton lehet benyújtani az Oktatási Hivatal címére. (Oktatási Hivatal, Budapest, 1981)

Lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a szülő a kérelmét szabadon megfogalmazva terjessze elő. Ebben az esetben a szükséges adatokon kívül indoklást is meg kell fogalmaznia azzal kapcsolatban, hogy mi miatt válik szükségessé, és miért lenne előnyös a tanuló számára az egyéni munkarend. Mindenféleképpen konkrét indokokkal kell alátámasztani, azt, hogy miért szolgálná az otthon tanulás a gyermek mindenek felett álló érdekét.

A szülőnek büntetőjogi felelősség tudatában kell megtennie nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező szülő a kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő egyetértésével nyújtja be vagy, hogy a szülői felügyeleti jogot csak a kérelmező gyakorolja, valamint azzal a ténnyel kapcsolatban is, hogy a kérelmezett időszakban a tanuló életvitelszerűen külföldön tartózkodik.

Nem minden esetben szükséges mellékletet csatolni,

de Sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló és beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanuló esetében:

A Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított szakértői véleményt csatolni szükséges, mely szerint a tanuló egyéni munkarendben folytathatja tanulmányait.

Tartós betegségben szenvedő, tartós gyógykezelésben részesülő tanuló esetében:

Csatolni szükséges a járóbeteg szakellátásban, vagy fekvőbeteg szakellátásban résztvevő szakorvos által kiadott vélemény, mely szerint a tanuló tartós gyógykezelésben részesül és emiatt a mindennapos iskolába járási kötelezettségét nem tudja teljesíteni, egyéni munkarend keretében folytatja tanulmányait. Önmagában egy tartós betegség megléte, nem feltétlenül kellő indok arra, hogy a gyermek ne iskolába járással teljesítse tankötelezettségét.

Versenysportolói tevékenység esetében Sportegyesületi igazolást kell mellékelni, mely tartalmazza a sportoló időbeosztását (edzések, versenyek időpontja, gyakorisága)

 Az egyéni munkarend indokoltságát alátámasztó bármilyen egyéb dokumentum is csatolható.

A nyilatkozatokat az elektronikus űrlap tartalmazza.

Az OH elsődlegesen a beküldött kérelemből és a hozzá csatolt iratokból ítéli meg, hogy jár-e az egyéni munkarend, de ha ez nem vezet eredményre, akkor is elsősorban további iratokat (tipikusan az iskolaigazgató, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelmi gyám szakmai véleményét) fog beszerezni. Az eljárás során magát a gyermeket nem vizsgálják.

Az eljárás ügyintézési határideje

Amennyiben a kérelem és a kérelemhez csatolt dokumentumok alapján a tényállás tisztázott, a Hivatal a kérelem beérkezését követően 8 napon belül megküldi a döntést.

Amennyiben egyéb dokumentumok, adatok beszerzésére van szükség a döntés meghozatalához, a Hivatal a kérelem beérkezését követően 60 napon belül megküldi a döntést.

Pozitív elbírálás esetén az egyéni munkarendet mindig konkrét időtartamra állapítják meg. SNI-s, BTM-es tanulók esetében a szakértő vélemény lejártáig.

Amennyiben a gyermek életében olyan változás következik be, mely miatt már nem megalapozott az egyéni munkarend, a szülő is kérheti az engedély visszavonását.

Burgondné Stomp Edit