Gyermekvédelmi rendszerünk felépítését az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (GYvt.) * szóló törvény határozza meg, több más jogszabállyal együtt.

A Gyvt.-hez szorosan kapcsolódik végrehajtási rendelete a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer.).

Jelen írásban erre a két fő jogszabályra alapoztam. A hatósági intézkedések bemutatása során csupán a főbb szabályokat mutatom be, a jogszabályi teljesség igénye nélkül, egy rövid tájékoztatást nyújtva az intézkedésekről.

A gyermekek védelmének rendszere

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

A gyermekek védelmét:

– Pénzbeli, természetbeni (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; gyermekétkeztetés; gyermektartásdíj megelőzése; otthonteremtési támogatás)
– Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások (gyermekjóléti szolgáltatások; gyermekek napközbeni ellátása; gyermekek átmeneti gondozása; gyermekek esélynövelő szolgáltatásai)
– Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások (otthont nyújtó ellátás; utógondozói ellátás; területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás)
– valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.

Alábbiakban a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedéseket mutatom be röviden, mit is takarnak az egyes intézkedések.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet:

Hátrányos helyzetű a gyermekvédelmi törvény alapján: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor:

– A szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, ami legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget jelent.
– A szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottságú (aktív korúak ellátására jogosult, vagy igénylést megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva.)
– A gyermek elégtelen lakókörnyezete, ill. lakáskörülményei: amennyiben szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakásban él.

Halmozottan hátrányos helyzetű: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek,

– aki esetében a fent meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,
– a nevelésbe vett gyermek,
– az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.

Védelembevétel:

A gyámhatóság abban az esetben veszi védelembe a gyermeket, amikor fennáll a gyermek veszélyeztetettsége: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermekvédelembe vétele mellett dönt.

A leggyakoribb problémák, melyek miatt védelembevételre kerülhet sor: a családon belüli súlyos miliőkonfliktusok, a szülők életvezetési problémái, elhanyagolás, bántalmazás, szerabúzus, gyermek deviálódó magatartása, iskolakerülés stb…

A védelembe vétel során a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében, a gyermekjóléti központ esetmenedzsere és a családsegítő gondozza a családot a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében az egyéni gondozási-nevelési terv alapján. Ebben határozzák meg azokat a feladatokat, magatartási szabályokat, szükséges szolgáltatások, ellátások igénybevételét, melyet a családtagoknak, gyermeknek igénybe kell venni, ill. betartani annak érdekében, hogy a veszélyeztetettség megszűnjön. Pl.: rendszeres iskolába járás, igazolatlan hiányzások megszűnése, kollégiumi ellátás igénybevétele, mediáció, pszichológiai ellátás, egészségügyi szolgáltatások, életvezetési tanácsadás igénybevétele, életmódbeli változtatások, stb.. Bizonyos esetekben, pl. elhanyagolás: a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása mellett is dönthet, eseti gyám kirendelésével egyidejűleg.

A gyámhatóság – kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Amennyiben a veszélyeztetettséget nem sikerül megszüntetni, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket, pl.: családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés.

Családbafogadás:

A gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, ha a gyermek érdekében áll. A szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő esetén a különélő másik szülőt is meg kell hallgatni az eljárás során. A családba fogadó szülőt (szülőket) a gyámhatóság családba fogadó gyámul rendeli. A családba fogadás alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, a tartási kötelezettsége viszont fennáll. A családbafogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt a szülő vagy családbafogadó szülő kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti.

Ideiglenes hatályú elhelyezés:

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség a gyermeket azonnal végrehajtható határozatával ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, nevelőszülőnél, ill. gyermekvédelmi intézményben helyezi el.

Ideiglenes hatályú elhelyezésről dönthet még: az idegenrendészeti-, menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága is. E döntést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel.

A gyámhatóság a felülvizsgálat eredményeképpen az ideiglenes hatályú elhelyezést -30 napon belül megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. 45 napon belül elrendeli a gyermek nevelésbe vételét és meghatározza a gyermek gondozási helyét. Továbbá pert indíthat gyermekelhelyezés megváltoztatása, ill. a szülői felügyelet megszüntetése iránt, vagy harmadik személynél történő elhelyezés érdekében.

Nevelésbe vétel:

A nevelésbe vétel célja a gyermek, otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg

– a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására,
– számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor,
– örökbefogadása megtörténik,
– vagy eléri nagykorúságát.

A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható. Nevelésbe vételre kerülhet sor, ha a szülő/k szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt a gyámhatóság pert indított, vagy a szülő/k szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, ill. más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője a gyermeknek.

A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság a gyermek gondozási helyéül nevelőszülőt, gyermekotthont, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát jelöli ki. Mivel a nevelésbe vétel ideje alatt a szülő szülői felügyelet joga szünetel, a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, dönt a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozásáról.

A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a határozat meghozatalát követő első két évben félévente, a harmadik évtől kezdve pedig évente felülvizsgálja. Bizonyos esetekben ettől eltérően történik a felülvizsgálat. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.

Nevelési felügyelet elrendelése

A gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában lehetséges, abból a célból, hogy a gyermek képessé váljon részt venni a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban vagy a gyermekotthon (továbbiakban: speciális gyermekotthon) speciális csoportjában folyó terápiás munkában. Erre csak kivételesen, a cél eléréséhez szükséges időtartamig kerülhet sor (max. 48 óra). A gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, köteles a speciális gyermekotthon vezetője által kijelölt helyiségekben tartózkodni, vagy köteles a speciális gyermekotthon biztonsági elkülönítőjében tartózkodni.

A  nevelési felügyelet elrendelésének nagyon részletes szabályozása van annak érdekében, hogy a gyermek jogai, ill. egészségi-, pszichés állapota ne sérüljön. Ha a gyermek személyes szabadságának korlátozása előreláthatólag negyvennyolc órát meghaladóan szükséges, a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését. A gyámhatóság a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet vagy közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és a veszélyhelyzet kizárólag a gyermek negyvennyolc órát meghaladó időtartamban zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátásával, kivizsgálásával és terápiájával hárítható el. A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot.

Utógondozás elrendelése:

Utógondozásnak van helye a nevelésbe vétel megszüntetését követően legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig. A nagykorúság miatt megszűnt nevelésbe vételt követően is elrendelhető legfeljebb 1 év időtartamra, az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára.

Az utógondozást a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti központ esetmenedzsere látja el, támogatja a családot a gyermek megfelelő ellátása, gondozása érdekében. A fiatal felnőtt tekintetében a korábbi gondozási helye látja el az utógondozási feladatokat.

Utógondozói ellátás elrendelése:

Gyámhatóság elrendeli, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és

– létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja (21-22 éves korig), vagy
– tanulói jogviszonyban, hallgatói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban áll (24-25 éves korig, max. 30 éves korig, vagy
– szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja (felvétel időpontjáig, de legkésőbb 22. életév betöltéséig.

Az utógondozói ellátás általában a korábbi gondozási helyen (nevelőszülő / gyermekotthon / lakásotthon) valósul meg. Az otthont nyújtó ellátás igénybevételének feltétele az intézménnyel történő együttműködés, tanulói, hallgatói jogviszony fenntartása, álláskeresés, házirend betartása, stb., annak érdekében, hogy a fiatal felkészülhessen az önálló életvitelre.

Megelőző pártfogás elrendelése:

A gyámhatóság a gyermek által elkövetett bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett dönthet a megelőző pártfogás elrendelése ügyében. Magas fokú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettség esetén elrendeli a megelőző pártfogást, és kötelezi a gyermeket, ill. szülőt, a megelőző pártfogó felügyelővel történő együttműködésre, magatartási szabályok betartására.
Enyhébb esetekben a gyámhatóság mellőzheti is a megelőző pártfogás elrendelését, mely döntését fél év múlva felülvizsgálja. A megelőző pártfogás nem érinti a szülő szülői felügyeleti jogát.

Burgondné Stomp Edit

Felhasznált irodalom:
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról