Családon kívül nevelkedés hatása a gyermekek lelki egészségére

bántalmazott gyermek, családon kívül nevelkedés

Számos kutatás igyekszik elkülöníteni azokat a lelki problémákat, melyeket a családon kívül nevelkedés számlájára írhatunk.

Azok között a gyermekek között, akik családon kívül nevelkednek, nagyobb számban fordulnak elő mentális problémák, mint például poszttraumás stressz zavar, hyperkinetikus magatartászavar, ill. viselkedészavar. Ezek az adatok aggodalmat keltenek egyrészt a nevelésbe vétel hatásai miatt is, illetve azért is, mivel ezek a gyermekek sokkal nagyobb arányban találkoztak rossz bánásmóddal, elhanyagolással, bántalmazással. (1.)

A nevelésbe vétel mentális egészségre gyakorolt hatását, az élettörténetben fellelhető negatív életesemények következményeitől történő elkülönítését számos tényező nehezíti.

Ilyenek pl. a gyermek alapbetegsége, tanulási zavara, fejlődési elmaradása, fogyatékossága, szülők egészségi-, mentális állapota, családi problémák, bántalmazás típusa, melynek a gyermek ki volt téve nevelésbe vétele elött. A reaktív kötődési zavar előfordulásának gyakoriságát szintén magasabbnak találták a nevelésbe vett bántalmazott gyermekek körében, mint azoknál, akik soha nem voltak gondozásban. A bántalmazás típusai és a családi problémák nagyobb száma önállóan megjósolják a gyermek mentális egészségi problémáinak jelenlétét kumulatív hatásaik révén. (1.)

A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy az otthonon kívüli elhelyezésnek nincs ok-okozati hatása a gyermek mentális problémájára.

Három tényezőről derült ki, hogy növeli a mentális egészségi problémák kockázatát e gyermekek körében:

a gyermek tanulási zavara, értelmi, fejlődési elmaradása, a szülők tanulási zavara, és az alacsonyabb családi integráció. (1.)

Különböző tényezők növelték a kötődési zavar kockázatát:

férfi lét, gyengébb gondozói mentális egészségi állapot és magasabb gyermekelutasítás. Míg a gyermek fejlődési nehézségei a gondozott gyermekek körében összefüggenek a gyermekek mentális egészségi problémáival, azt is megállapították, hogy a szülők tanulási zavarai, általában más szülői problémákkal kombinálva, káros hatással lehetnek a szülői képességekre és a gyermek mentális egészségi állapotára.

Fiúknál hamarabb jelentkeztek rendellenességek, mint lányoknál, akiknél jellemzőbb volt a serdülőkori probléma. A gyermek megfelelő lelki egészségének elősegítése érdekében kiemelik a gondozókkal fenntartott pozitív integráló kapcsolatok fontosságát. Nem megfelelő gondozói környezetben nagyobb mértékben jelentkezhetnek problémák a gyermeknél. Ezenkívül megállapítást nyert, hogy a nem rokonoknál történő nevelőszülői elhelyezés önállóan növeli a kötődési zavar kockázatát, szemben, a rokonoknál történő elhelyezéssel. A fizikai bántalmazás önállóan növelte a gondozott gyermekek körében a mentális egészségi problémák kockázatát; a korábbi kutatásokkal összhangban.(1.)

Kifejezetten nevelőszülőknél történő elhelyezéssel kapcsolatban Kálmánchey Márta foglalta össze cikkében (2.) a gyermekeknél előforduló pszichés problémákat. A cikkben nem csak a családból történő kiemelést követően előforduló problémákkal foglalkozik, hanem az oda vezető út nehézségeit, negatív hatásait is bemutatja.

A jellemzően előforduló traumatizáló hatások, melyek szerepet játszhatnak a pszichés problémák kialakulásában 4 nagy csoportba oszthatóak.

I. A nevelésbe vételt megelőző időszakból származó lelki sérülések
II. A nevelésbe vétel traumája
III. A nevelőotthoni életből fakadó problémák
IV. A nevelőszülői elhelyezés jellemző nehézségei

A nevelésbe vételt megelőző időszakból származó lelki sérülések

A gyermek születése előtti időszak károsító elemei:

Nem kívánt, elhanyagolt, titkolt terhesség: mely károsító hatását a gyermek elszenvedi, ami aktuálisan, és később is testi, lelki fejlődését negatívan befolyásolja. (pl. csökkent önbizalom, depresszív reakciók alakulhatnak ki. )
Az anya nem megfelelő életmódja a várandósság ideje alatt (pl. alkoholizmus, dohányzás, szerhasználat, hiányos táplálkozás) súlyosan károsíthatja a gyermek testi és lelki fejlődését.

alkoholista anya mellett szomorkodó gyermek

Szülés utáni időszakból származó károsító hatások:

Elhanyagolás, mely lehet testi, értelmi és érzelmi vonatkozású is. Testi elhanyagolás főbb formái, a nem megfelelő, hiányos táplálás, egészségügyi ellátás hiányosságai, nem megfelelő ruházat, rossz lakásviszonyok, melyek a negatív fizikai hatásokon túl, állandó feszültséget, reménytelenséget, létbizonytalanságot idézhetnek elő.
Az értelmi elhanyagolás a nem megfelelő gondoskodásból adódóan ingerszegény környezetben történő nevelkedés, mely során nem kapja meg a gyermek a szükséges odafigyelést, törődést. A szegényes kommunikáció, a mesélés, a játéktevékenységek hiánya értelmi elmaradást, beszédfejlődési eltérést okozhat. A korai sérülések, fejlődési lemaradások sok esetben nehezen korrigálhatóak a későbbiekben.

– Az érzelmi elhanyagolás kötődési zavar, ill. személyiségfejlődési zavar kialakulásához vezethet. Kötődési zavar esetén a gyermek nem tud, nem mer, vagy nem akar kötődni, szeretni, fél az újabb elutasítás lehetőségétől. Sok esetben ennek ellenkezője látható, amikor kompenzációként a túlzott, válogatás nélküli kötődési készség, figyelemfelkeltő magatartás jelentkezhet.

Bántalmazás, agresszió: akár fizikai, verbális, vagy akár érzelmi téren történik, frusztrációt okoz, szorongást kelt a gyermekben, esetleg viszont-agressziót vagy közönyt vált ki. A bántalmazott gyermekek ingerlékenyek, nyugtalanok, alacsony a frusztrációs toleranciájuk. Időnként regresszióval védekeznek, vagyis korábbi fejlődési szintre csúsznak vissza.

Drog, alkoholizmus: negatívan befolyásolja a szülők nevelési képességeit. Gyakran bántalmazóvá válnak, következetlenek lehetnek, és instabillá teszik a családi életet. Hangulati életük szélsőséges, ingerlékenyek, következetlenek, ezáltal a gyermekben bizonytalanságérzést váltanak, ki, biztonságérzetük csökken. A gyermekekben ambivalens érzések alakulnak ki a szülővel szemben.

Prostitúció, bűnözés: a család a gyermek elsődleges szocializációs színtere, ezáltal, ha a családtagok részéről azt látja, hogy a bűnözés, stb. egy elfogadható viselkedés, akkor számára is normává válhat, és követni fogja ezeket a viselkedési mintákat. A családban látott, megtapasztalt értékeket, mintákat fogja követn. Pl. ha nem érték az iskolába járás, tanulás, akkor erre nagy valószínűséggel nem lesz motivált a gyermek sem.

Traumatizáló életesemények: pl. szexuális abúzus, erőszakos cselekmények, haláleset, gyilkosság, stb.. különösen ártalmasak a személyiségfejlődésre. Ilyenkor a gyermek gyakran viselkedik kihívóan, ill. nagyon gyakori a depresszió, elzárkózás.

családon kívül nevelkedés

Nevelésbe vétel traumája

A nevelőotthoni/lakásotthoni életből fakadó problémák:

Az otthontól való elszakadás veszteség. A gyermek elveszti családját, otthonát, megszokott környezetét, állandóságát, és ez veszteség számára még akkor is, ha nagyon rossz elhanyagoló, bántalmazó környezetből kerül ki. Gyakran otthonától távol kerülnek elhelyezésre, ezáltal baráti kapcsolataik is megszűnhetnek. Talajvesztetté válik, csalódik szüleiben, akik nem tudták biztosítani számára a megfelelő hátteret, biztonságos otthont. A gyermekek gyakran magukat hibáztatják a kialakult helyzet miatt, és úgy érzik „eldobták” őket.

A gyermekek elhelyezése történhet gyermekotthonokban, lakásotthonokban, ill. nevelőszülőknél. Az elmúlt években fokozatosan törekszenek arra, hogy a korábbi, nagy létszámú gyermekotthoni elhelyezés helyett, kisebb, családiasabb lakásotthoni elhelyezést biztosítsanak azon gyermekek számára, akik nem nevelőszülőnél kerülnek elhelyezésre, ezzel csökkentve a korábban gyakran kialakult hospitalizáció lehetőségét, mely a hosszas intézményi elhelyezés következményeképpen alakult ki.

Az intézményi nevelésbe vétel következménye, hogy a gyermeknek új körülményekhez, szabályrendszerekhez kell alkalmazkodnia, mely szintén megterhelő egy egyébként is pszichés problémákkal küzdő számára. A csoporton belül gyakori a rivalizáció, bűnbakképzés, az egyéni sajátosságok háttérbe szorulhatnak, és az „intézetis” bélyeg tovább növeli önértékelési problémáikat.

A nevelőszülős elhelyezés jellemző nehézségei:

A nevelőszülői családban történő elhelyezés mind a család, mind a gyermek részéről komoly alkalmazkodást igényel. Alkalmazkodniuk kell egymáshoz, a családnak el kell fogadnia a gyermek eltérő szokásait, természetét, hátterét, a gyermeknek pedig alkalmazkodnia kell a nevelőcsalád szokásaihoz, értékrendjéhez, családtaggá kell válnia. A nevelőcsalád részéről nagy türelmet, empátiát igényel a gyermek nevelése, hiszen számos tényező nehezíti a gyermek alkalmazkodását új környezetéhez. Időbe telik, amíg a gyermek lelki problémái, ill. hozott értékrendszere lehetővé teszik a megfelelő integrálódását.

Ebben a folyamatban 3 főbb szakaszt szoktak elkülöníteni. Az ismerkedés fázisa után következik az ún. „mézeshetek”, amikor a gyermek fokozottan törekszik arra, hogy megfeleljen, elfogadják. Ezt követően jön egy nagyon nehéz időszak, a „próbára tevés”, amikor gyakorlatilag próbára teszi a nevelőszülőt, hogy ha rosszat tesz, feszegeti a határokat, akkor is kell-e a nevelőszülőnek, vagy most is csalódás várhat rá? Mivel korábban a vér szerinti szüleiben csalódott, most a nevelőszülőt teszi próbára. Természetesen ez nem tudatos folyamat, hanem tudatalatti lelki működések játszanak szerepet.

szeress engemKapcsolattartás a vérszerinti szülőkkel

A Gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi a kapcsolattartást a szülő, és gyermeke között, ezzel is elősegítve a későbbi hazagondozást, amennyiben ez a gyermek érdekét szolgálja. A kapcsolattartás sok esetben problémákat idézhet elő. Sokszor láthatjuk, hogy a szülő és a nevelőszülő nem tudnak jól együttműködni, akár féltékenység, rivalizáció is kialakulhat közöttük, ami növeli a gyermek bizonytalanság érzetét.

Burgondné Stomp Edit

 

 

 

 

Felhasznált irodalom:
1. Helen Baldwin, Nina Biehal, Linda Cuswort, Jim Wade, Victoria Allgar, Panos Vostanis. Disentangling the effect of out-of-home care on child mental health. Child Abuse &Neglect 88 (2019) 189-200.
2. Kálmánchey Márta: Nevelőszülőnél élő gyermekeknél előforduló pszichés problémák Család, Gyermek, Ifjúság 2001/2.

Fotó:
pixabay.com
dreamstime.com

 

 

 

Kérjük, kövessen, kedveljen és ajánljon minket!


error

Tetszett a cikk? Kérem ajánlja ismerőseinek is!