Kamaszok szerhasználati problémái

szerhasználat

A kamaszkor mind a serdülőnek, mint családjának nehéz időszakot jelenthet. A kamasz keresi önmagát, identitása kialakulóban van, érzelmi, lelki állapota hullámzó lehet. Lázadnak, távolodni próbálnak a szülőktől, hogy kialakítsák saját egyéniségüket. Ez a folyamat sokszor szorongással, aggodalommal, indulatokkal teli is lehet.

Ennek az időszaknak az instabilitása sajnos magában hordozza a szerhasználat fokozott kockázatát is.

A legtöbb kultúrában általánosan elterjedt, és elfogadott az alkohol fogyasztása. Nemcsak ünnepek, jeles alkalmak során szokás alkoholt fogyasztani, hanem sokak számára a hétköznapok része a rendszeres alkoholfogyasztás. A családnak nagyon nagy szerepe van abban, hogy milyen példával szolgál a serdülőnek az alkohol, ill. egyéb szerek fogyasztásával kapcsolatban.

Manapság sajnos egyre fiatalabb korban kezdenek el alkoholt ill. drogokat használni a serdülők.

Az alkohol fogyasztása is nagyon káros a fiatal, fejlődő szervezet számára, de a különféle, sokszor ismeretlen hatóanyag tartalmú drogok nagyon gyorsan képesek károsítani a fiatalok kognitív képességeit (megismerő funkciók, emlékezés, gondolkodás, tanulás, tervezés, problémamegoldás). Ezek a szerek megzavarják a serdülők szociális és érzelmi fejlődését is. Bár a fiatalok is tisztában vannak valamilyen mértékben a szerhasználat káros következményeivel, ennek ellenére kísérletezgetnek, szeretnek új dolgokat kipróbálni. Ez egyrészt életkori sajátosság, másrészt még könnyen hoznak meggondolatlanul döntéseket, könnyen engednek a kortársak nyomásgyakorlásának, és nem számolnak a következményekkel. A „Monitoring the Future” és a „National Survey on Drug Use and Health” vizsgálatok évente mérik fel anonim módon a fiatalok szerhasználatát. A 2012-es adatok szerint a nyolcadikosok 18,5%-a, a tizedikesek 36,8%, és a tizenkettedikesek 49,1%-a fogyasztott már tiltott szert életében (Johnston és mtsai., 2013) Az alkoholfogyasztás aránya még nagyobb, sorrendben: 29,5%, 54%, 69,4% (1)

A 2016-os Magyar Ifjúságkutatás szerint, ahol 15-29 év közötti fiatalokat kérdeztek meg többek között az alkohol és kábítószer fogyasztással kapcsolatban, az alábbi eredmények születtek:

„2012-ben a fiatalok harmada állította, hogy az elmúlt egy évben egyszer sem fogyasztott alkoholt, míg 13 százalékuk, hogy hetente legalább egyszer, közülük is 1 százalék volt, aki napi szinten tett így, a többség (55 százalék) pedig havonta vagy ritkábban. A lányok több mint 60 százaléka ritkán vagy sosem fogyaszt alkoholt, míg a fiúk esetében ez az arány 40 százalék alatt marad. A 15–19 évesek 20 százaléka fogyaszt legalább havonta alkoholt. A legfiatalabbak 41 százaléka – saját bevallása szerint – egyszer sem fogyasztott alkoholt az elmúlt egy évben”.

Kábítószerekkel kapcsolatban:

A 15–19 évesek 32 százaléka számolt be olyan személyről, akiről tudják, hogy fogyasztott már kábítószert. A lakóhely településtípusa szerint a megyei jogú városokban/ megyeszékhelyeken (41 százalék) és a városokban (38 százalék) mondták legtöbben, hogy van olyan barátjuk, ismerősük, aki használt már kábítószert. (2)

Az iskoláskorúak (9-10. évfolyam) körében végzett hazai vizsgálat alapján (Elekes 2016) a marihuána volt a legelterjedtebb kábítószer 2015-ben. A második helyen az új szintetikus kannabinoidok szercsoport áll. Ezt követik az orvosi javaslat nélkül szedett nyugtatók/altatók, illetve ezek alkohollal történő együttes fogyasztása. (4)

A szintetikus kannabinoidok használata minden vizsgált társadalmi mutatóval jelentős kapcsolatot mutat. A szakiskolában tanulók (15,6%) körében csaknem háromszor elterjedtebb a fogyasztás, mint a gimnáziumokban (5,8%). Az átlagnál jóval magasabb az érintettsége a községi iskoláknak (17,2%). Jellemzőbb a fogyasztás a fővárosban (12,7%), csonka családban (14,1%) és rossz anyagi körülmények (16,6%) között élők körében. A szülők iskolai végzettségét tekintve pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők gyermekei próbálták legkevésbé a szintetikus kannabinoid származékokat. A szintetikus kannabinoidokat többségében 15 évesen próbálta ki először ez a populáció. (Elekes 2016) (4)

A szerhasználat miatti krízis megértéséhez segítséget nyújt, ha három szakaszra osztjuk a serdülőkort, mivel mindegyik szakasznak meghatározott testi, lelki jellemzői vannak. Ennek ismerete segítséget nyújt abban, hogy hogyan beszéljünk a serdülővel a szerhasználatról.

A korai serdülőkorban – 11-13 év között – a testi, fizikális érés szemmel láthatóan megjelenik (másodlagos nemi jellegek megjelenése), fejlődik az absztrakt gondolkodás, de a jövőről való gondolkodás képessége még korlátozott.

A szülők még központi szerepet töltenek be a gyermek lelki életében, viszont az önálló identitás kialakításának vágya miatt a szülőkkel szemben változékony hangulatot, az intimitás követelését, és a társas hatásokra való fokozott fogékonyságot eredményezi. A kortársak által nagyon befolyásolhatóak, jellemző, hogy könnyen, impulzív döntést hoznak bizonyos helyzetekben. Ezért nagyon fontos a folyamatos, határozott szülői felügyelet, ami ellensúlyozni tudja a kortárskapcsolatok befolyásoló hatását. Azok a serdülők, akik sok időt töltenek szülői felügyelet nélkül, nem vesznek részt iskola idő után különböző szakkörökön, edzésen, klubokon, sokkal veszélyeztetettebbek a szerhasználat szempontjából. A drogfogyasztás elkezdése ebben a korai szakaszban nagyon aggasztó, hiszen szorosan összefügg, a későbbi addiktív viselkedéssel, betegségekkel (1).

A serdülőkor középső szakaszában, ami kb. 14-17 éves kort jelent, folytatódik a testi érés, ami végül eléri a felnőtt szexuális fejlettséget.

Az intellektuális fejlődés fokozódik, a jövőre vonatkozó gondolkodásuk, céljaik, egyre reálisabbak lesznek. Egyre inkább kialakulóban van identitásuk, mely már függetlenedik a családjukban kialakított identitástól. Ennek ellenére önmaguk képességeit illetően még grandiózus gondolkodás jellemzi őket. A baráti kapcsolatok továbbra is nagyon fontosak számukra, de már párkapcsolataik is alakulóban vannak. A középiskolai évek alatt egyre nagyobb mértékben jelentkezik a szerhasználati probléma a serdülők között. Új kortárskapcsolatok alakulnak, nagy a megfelelési vágy bennük, egyre több kihívással állnak szemben, és azokat a stresszhatásokat próbálják kezelni, melyek meghaladják aktuális megküzdési képességeiket (1).

A késői serdülőkorban mindkét nem eléri a teljes fizikai érettséget. Intellektuálisan a legtöbb serdülőnél kialakul az absztrakt gondolkodás képessége, olyan témákról, mint filozófia, vallás, ill. a saját életük.

Ebben a szakaszban már alig találkozunk olyan hirtelen, éretlen reakciókkal, melyek a korábbi szakaszokban általánosan előfordultak. A szülőkkel való kapcsolat megváltozik, már nem lázadnak, nem „fenyegető” a szülő közelsége, egyfajta egyenlő, partneri viszony alakul ki közöttük. A kortárscsoportba való beilleszkedés iránti szükséglet is enyhül. Egyre inkább el tudják fogadni a másik egyéni tulajdonságait, és kevesebb a szerekkel való impulzív próbálkozás is, viszont jellemző pl. egyetemeken, bulikon a nagy ivászat. Azoknál a fiataloknál, akik korábban kísérleteztek szerhasználattal, ez az időszak fokozott kockázatot jelent a súlyosabb, és gyakoribb szerhasználatra (1).

A szerhasználattal kapcsolatban veszélyeztetett serdülők felismerése

A fent említett életkori szakaszok sajátosságain kívül vannak egyéni kockázat növelő tényezők is, melyek függetlenek a fejlődés szakaszaitól, fokától.

kamaszok szerhasználati problémái
Kamaszok szerhasználati problémái – csak illusztráció Forrás: pixabay.com

A környezeti tényezők közül növeli a kockázatot, ha a fiatal környezetében könnyen elérhető a drog, az alkohol, valamint kortársak, ismerősök, rokonok is visszaélnek ezen szerek használatával. A családon belüli szerhasználat a mintakövetésen kívül, a genetikai hatás miatt is növeli a kockázatot a függőség kialakulása szempontjából. A családi problémák, érzelmileg nem megtartó szülő-gyerek kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, szülői támogatás hiánya, bántalmazás is növelheti a kockázatot.

További kockázatnövelő tényező, ha nincs egy olyan felnőtt „pártfogó” kapcsolata a fiatalnak a szülőkön kívül, aki megfelelő mintával szolgálhatna a serdülőnek. Ilyen pl. egy pedagógus, edző, stb.. Az iskolai oktatási rendszerből való lemorzsolódás, rossz tanulmányi előmenetel, hozzájárulhat ahhoz, hogy eltávolodjanak a fiatalok a pozitív példát mutató mentortól, ezáltal a sok kudarc hatására egyre inkább a tehetetlenség érzés fog előtérbe kerülni, a jövő tervezésével, a cél megvalósításával szemben. Ebből adódóan, a távoli, elérhetetlennek tűnő sikerek miatt, a jelenben szeretnének azonnal olyan élményekhez jutni, melyek elfeledtetik, ill. átmenetileg megszüntetik a helyzetükkel kapcsolatos negatív érzéseiket (1).

Azok a fiatalok, akiknél valamilyen, pszichiátriai tünet, betegség fordul elő, és nem kapnak megfelelő kezelést problémájukra, szintén veszélyeztetettebbek a szerhasználat tekintetében. Az ilyen problémák többek között a figyelemhiányos hiperaktivitásos zavar, magatartászavar, bipoláris zavar, szorongás. Ezen túl, azok a fiatalok, akik valamilyen traumán estek át, szintén nagyobb eséllyel fognak valamilyen szert kipróbálni, használni. Sajnos maga a szerhasználat is kiválthat pszichiátriai betegségeket, tüneteket, sok esetben pszichotikus állapot is kialakulhat, ezért fontos kideríteni, hogy mi is az alapprobléma, mivel állunk pontosan szemben: betegség tüneteivel, vagy szerhasználat okozta tünetekkel (1)?

Protektív tényezők:

A serdülő jó megküzdő, és problémamegoldó képessége, megfelelő önkontrollja, jó kommunikációs készsége, jó önértékelése, megfelelő barátkozási képessége, pozitív társas tevékenységekben való részvétele, védő faktorok a szerhasználat kialakulásával kapcsolatban. Ezen felül nagyon fontos, a szülők, gondviselők megbízható támogatása és fegyelmezése, a gondviselők viselkedésbeli és értékeket illető elvárásainak egyértelműsége, mentorok jelenléte, fizikai, és pszichológiai biztonság (1).

Sok szülő fél gyermekével beszélni a szerhasználati problémákról, ez azonban nem segíti elő a megelőzést. Fontos, hogy a serdülők megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel a szerhasználat veszélyeiről, mivel ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő ismeretek birtokában a használat ellen döntsenek (1).

Nevelés szerepe a szenvedélybetegség kialakulásában.

A szülő nevelői stílusa, az hogy hogyan neveli gyermekét nagyban, befolyásolja a gyermek fejlődő személyiségét. A szülő nevelési stílusát akként is értelmezhetjük, hogy mennyire kontrolláló, ill. milyen mértékben elfogadó gyermekével kapcsolatban (3).

A legideálisabb nevelési stratégia a viszonylag kevés, de egyértelmű szabály kijelölése és következetes betartása, meleg, elfogadó attitűd mellett. Ezáltal a gyermek megtapasztalja a törődést, értékesnek érzi magát, és a keretek biztonságot nyújtanak számára. Ebben az esetben kicsi a szenvedélybetegség kialakulásának kockázata (3).

Az elfogadó attitűd túlzottan merev szabályrendszer, és perfekcionista elvárások mellett, nagy valószínűséggel tekintélytisztelő, és szabálykövető lesz a gyermek. Későbbi kapcsolataiban nagy valószínűséggel keresni fogja az irányító felet, és önmagát túlságosan le fogja szabályozni. Ilyen esetekben a szerhasználat célja, hogy megtapasztalja milyen a kontrollvesztés, és végre ne kelljen szabályoknak, elvárásoknak megfelelnie (3).

Az érzelmileg hideg és elutasító, de szigorú követeléseket támasztó szülők gyermekei gyakran válnak szorongó, zárkózott lehangolt serdülővé és felnőtté. Önmagukat sem képesek igazán elfogadni, indulataikat sem merik igazán kifejezni. E miatt, magasabb az öngyilkosság kockázata is. A szerhasználat fő funkciója itt a szorongásoldás, rossz hangulat megszüntetése (3).
Abban az esetben, ha a szülő elhanyagoló, elutasító, érzelmileg megközelíthetetlen, nem állít fel világos szabályrendszert, akkor a gyermek nagyobb eséllyel válik agresszív, szabálysértő, deviáns felnőtté, aki az indulatait gyakran szerhasználattal vezeti le(3).

Természetesen a szülő nevelési stílusa közvetve mutat összefüggést a szerhasználati probléma kialakulásával. Ahogy már említésre került, más dolgok is befolyásolják, mint pl. genetika, pszichiátriai betegségek, trauma, környezeti tényezők. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a nevelési stílustól teljesen függetlenül is van esély addikció megjelenésére, mint pl. az okostelefonok addiktív ereje (3).

Közvetlen kiváltó tényezők azonosítása:

Amennyiben a serdülő panaszait, tüneteit egyértelműen szerhasználat okozza, foglalkozni kell azokkal a közvetlen kiváltó tényezőkkel, amik hozzájárultak ahhoz, hogy megtörténjen a visszaélés. Tisztázni kell, melyek azok a stressz faktorok, melyek kiváltották a szerhasználatot. Ha ezekkel a stressszorokkal nem foglalkozunk, akkor nagy valószínűséggel folytatódni fog a szerhasználat, ill. a maladaptív viselkedésmintázat.

Szerhasználat tűvel fecskendővel
Forrás: pixabay.com Csak illusztráció

A serdülő alkalmazkodó, ill. problémamegoldó képességét sokszor túlterhelik bizonyos történések, mint Pl.: párkapcsolat megszakadása, vizsgákon való bukás, kortárskapcsolati problémák, zaklatás, stb. Ilyen esetekben eleinte a szerhasználat egyfajta stressz által kiváltott megoldási kísérlet, ill. segítségkérés, a problémák megoldásához. Sokat segíthet az okok tisztázását követően a serdülővel folytatott problémamegoldó beszélgetés, ahol segítséget kaphat hatékonyabb, adaptív megoldások alkalmazásában. Fontos, hogy lássa, érezze, családja, környezete támogatását, szükség esetén szakember bevonásával (1).

Akut ellátás:

Sajnos könnyen előfordul, hogy a gyógyszereket, alkoholt, drogokat túladagolják a fogyasztók, ami komoly következményekkel járhat. Mind szomatikus, mind pszichés állapotukban komoly egészségügyi problémák adódhatnak, fokozott ilyenkor az öngyilkossági veszély, agresszió, pszichotikus állapot kialakulása, valamint sokkal könnyebben követhetnek el törvénybe ütköző cselekedeteket, ill. válhatnak ilyen áldozatává. Nagyon fontos, hogy minél előbb szakszerű segítséget kapjanak ilyen állapotban a sürgősségi ellátás keretében annak érdekében, hogy ne kelljen maradandó egészségkárosodással számolni az intoxikáció lezajlását követően. Az akut ellátás után, mint fent említésre került, nagyon fontos a kiváltó tényezők felderítése, és a problémamegoldásban való segítségnyújtás. Minél hamarabb megkapja ezt a támogatást (pl. első használat) annál nagyobb az esély, hogy megakadályozzuk a függőség kialakulását (1).

Mit tehet a szülő, hozzátartozó?

Semmi esetre sem ér célt a vádaskodással, helyette támogatni kell a serdülőt. Nagyon sokszor a kamasz a családi rendszer problémáinak tünethordozója. Ezért a szülőnek is fontos szembenézni önmagával. Milyen példát mutatok gyermekemnek (dohányzás, alkohol, szerhasználat)? Hogyan oldom meg problémáimat? Beszélek-e problémáimról? Érzéseimet, indulataimat hogyan kezelem?

Ez hozzásegíthet ahhoz, hogy tisztában legyünk nehézségeinkkel, valamint, hogy miért maradnak fenn bizonyos dinamikák a családon belül. Ezáltal könnyebben meg is értheti a szülő a serdülő problémáját, amit a szerhasználattal kíván megoldani. Mivel legtöbbször nem kizárólag a serdülő „hibás” a szerhasználat miatt, így nem csak neki kell változni, és terápiát igénybe venni. A hatékony változás eléréséhez a családi rendszernek is változni kell, és az abban fellelhető problémákat is szükséges orvosolni, amik hozzájárulhattak a serdülő problémáinak kialakulásához. A mellett, hogy a szülő empatikusan kell hogy hozzáálljon gyermekéhez, nagyon fontos az egyértelmű szabályok felállítása is, melyre nagy szüksége van a kamasznak. Továbbá fontos támogatni a serdülőt saját értékrendje, céljai, identitása megtalálásában, az önállóság megélésében, az érzelmi leválásban is(3).

Függőség következményei

Amennyiben bekövetkezik a függőség, jelentős testi-, lelki egészségkárosodással és szenvedésnyomással kell számolni. Mindenképp negatívan befolyásolja a fiatal pályaválasztását, továbbtanulását, ill. későbbi foglalkoztatottságát. Beszűkíti a társas kapcsolatokat, ill. növeli a törvénysértés lehetőségét (5).

Burgondné Stomp Edit

Felhasznált irodalom:
1. Hogyan segítsünk a krízisben lévő gyermekeknek? 9. Fejezet.
2. A Magyar Ifjúság Kutatás 2016
3. Dr. Kapitány-Fövény Máté: Ezerarcú függőség (69-72o., 291-293o)
4. 2019-es Éves jelentés Nemzeti Drog Fókuszpont “Magyarország” Reiter
5. Dr. Sófi Gyula: Serdülők a drogfogyasztáson innen és túl. Előadásanyag

Fotó:
pixabay.com

Kérjük, kövessen, kedveljen és ajánljon minket!


error

Tetszett a cikk? Kérem ajánlja ismerőseinek is!