Főmenü

Aktivitás és figyelemzavar – az egyik leggyakoribb gyermekpszichiátriai kórkép diagnosztikája

ADHD diagnosztikája

Utolsó frissítés:

A hiperaktivitás és figyelemzavar, más néven ADHD úgy tűnik, mintha népbetegséggé vált volna az utóbbi időben, minden gyermek ovis csoportjában, osztályában van legalább egy valaki, akiről tudjuk, vagy hallottuk, hogy ADHD-s.

Joggal merül fel a szülőben, hogy ez egy valós „betegség” vagy a mai, városiasodott társadalom nem tud mit kezdeni a gyerekek egészséges, nagyobb mozgásigényével, ezért hiperaktívnak címkézi őket.

ADHD diagnosztikája

Az alábbi cikkben azt gyűjtjük össze, mik azok a tünetek, melyeknek fenn kell állniuk, hogy valaki megkaphassa az ADHD diagnózist. A későbbiekben kitérünk majd az egyéb vizsgálatokra és a kezelés lehetőségeire is.

Mint a legtöbb pszichiátriai kórkép esetében, itt is a DSM-V és a BNO-10 alapján diagnosztizálunk. A fent említett könyvek amerikai és európai kiadványok, melyek évtizedes kutatásokon alapulva gyűjtik össze azokat a jellemző tünetcsoportokat, mely alapján valaki egyik vagy másik pszichiátriai diagnózist kapja.

Annak a megítélésében, hogy valóban fennállnak-e az ADHD tünetei, nagyon fontos a szülő és a pedagógus véleménye, melyet egy részletes interjúban kérdezünk ki tőlük.

Segítségünkre van egy papír alapú teszt, az úgy nevezett ADHD rating scale, melyet a szülővel közösen felvéve tudjuk megállapítani, hogy az ADHD tünetei fennállnak-e.

A szülők véleménye amiatt is különösen fontos, mert az ADHD egy olyan eltérő fejlődésmenet, mely a születéstől fennáll. Ezek a gyerekek általában már pici babaként nehezebben kezelhetőek voltak, mint a testvéreik, a mozgásfejlődésük nem tipikusan alakult, például kimaradhatott egy fázis vagy ovis korukban nagyobb mozgásigényük volt, mint a társaiknak.

Ha valakinél alapos kikérdezéssel sem vezethetők vissza a tünetek egész kicsi korra, hanem mondjuk hirtelen, második és harmadik osztály között alakulnak ki a hiperaktív vagy egyéb magatartási tünetek, akkor sokkal valószínűbb, hogy nem ADHD-ról, hanem valamilyen egyéb tényezőre pl.: szülők válására, iskolai stresszre adott, átmeneti reakcióról van szó, mely egészen más megközelítést kíván a pszichiátertől.

 

És akkor a tünetek:

ADHD tünetei
Katarzyna Bialasiewicz Dreamstime.com
  1. Fontos, hogy a diagnózishoz szükséges tünetek 12 éves kor előtt már jelen vannak ADHD esetében.
  2. Az is lényeges, hogy legalább két eltérő élethelyzetben: pl. otthon és az iskolában is megfigyelhetők. Ha csak egy helyszínen, mondjuk csak otthon jelennek meg, akkor nagy esély van arra, hogy sokkal inkább egy családon belüli konfliktusról, mint ADHD-ról van szó.
  3. Emellett nagy hangsúlyt kap, hogy mindenkinek lehetnek figyelemzavaros vagy hiperaktív tünetei. Azonban csak akkor kaphat diagnózist, hogyha ez jelentős funkcióromlást okoz a mindennapi életben. (Pl. ha valaki figyelemzavaros, de így is kitűnő tanuló minden nagyobb erőbefektetés nélkül, akkor a figyelemzavar nem okozott funkcióromlást a tanulmányában.
  4. /A  A figyelemhiány alábbi tünetei közül legalább hatnak teljesülnie kell a diagnózishoz és ezeknek a tüneteknek legalább fél évig fenn kell állniuk.

– A gyermek nem figyel megfelelően a részletekre, figyelmetlenségből hibákat vét az iskolai munkában.
Nehézséget jelent a figyelem megtartása játék vagy egyéb tevékenység során.
– Úgy tűnik, nem figyel, amikor egyenesen hozzá beszélnek.
Gyakran nem fejezi be az elkezdett feladatot: az iskolában vagy otthon, mert elterelődik a figyelme.
Gondjai vannak a feladatok és tevékenységek megszervezésében.
Kerüli a helyzeteket, melyek tartós szellemi erőfeszítést igényelnek: pl. házi feladat elkészítése.
– Gyakran elveszíti a feladatokhoz szükséges dolgokat: pl. tanszereit.
– Gyakran elterelik a figyelmét a témához nem kapcsolódó külső ingerek.
– Gyakran feledékeny a mindennapi élet dolgaiban, pl. felnőtteknél számlák befizetése.

4./B A hiperaktivitás és impulzivitás alábbi tünetei közül legalább hatnak teljesülnie kell a diagnózishoz és ezeknek a tüneteknek legalább fél évig fenn kell állniuk.

• Gyakran jár keze-lába, kezével babrál vagy fészkelődik a helyén.
• Gyakran elhagyja a helyét olyan helyzetekben, melyekben ülve kellene maradnia. pl.:Az iskolai tanórán.
• Gyakran szaladgál vagy felmászik helyekre, amikor ez nem megfelelő.
Képtelen csöndben maradni vagy valamilyen szabadidős tevékenységben csendben részt venni.
• Gyakran túl sokat beszél.
• Sokszor olyan, mint, akinek mehetnékje van, mint akit felhúztak.
Rávágja a választ, mielőtt a kérdező a kérdést befejezte volna.
Gyakran félbeszakít vagy megzavar másokat a megkezdett tevékenységeikben.
Képtelen kivárni a sorát.

Összefoglalva ezek az ADHD jellemző tünetei, melyekre érdemes figyelnünk akár szülőként akár pedagógusként, hogyha felmerül, hogy gyermekünk érintett, mielőbb kaphasson megfelelő segítséget. A kivizsgálás menetéről későbbiekben részletesen írunk majd.

Dr.Rigler Ilona, Dr.Bognár Fanni

Folytatás hamarosan>>>>

A cikk megosztását külön köszönjük!  😉

Felhasznált irodalom:
American Psychiatric Association DSM-5
Vikár András,Vikár György. Dinamikus Gyermekpszichiátria

Fotó:

Katarzyna Bialasiewicz   | Dreamstime.com

 


Aktivitás és figyelemzavar – az egyik leggyakoribb gyermekpszichiátriai kórkép diagnosztikája

Van az ismeretségi körödben ADHD-s gyermek?

Köszönjük, hogy szavaztál!