Főmenü

Leptin és a depresszió

leptin és depresszió

Utolsó frissítés:

A szervezet egyik legfontosabb testtömeg- és étvágyszabályozó hormonja a leptin.

A leptin, melyet a zsírsejtek termelnek, többek között csökkenti az étvágyat és a zsírok beépülését. Egészséges, nem kövér emberekben a növekvő mennyiségű zsírsejtek növekvő mennyiségű leptint termelnek csökkentve ezzel étvágyunkat, szabályozva testtömegünket.

A leptin fontos szerepét mutatja, hogy van egy ritka öröklődő betegség, amelyben hiányzik a leptin. Ezeknek az embereknek hatalmas, csillapítatlan az étvágya és rendkívüli módon elhíznak.

Például az egyik leptinhiányos gyereknek 3 éves korára már 42 kg volt a testtömege. Amikor aztán leptint kezdtek adni neki, teljesen normális méretűre fogyott, így például 7 éves korában mindössze 32 kg volt a testtömege. Amikor a leptint felfedezték, a kutatók azt gondolták, hogy segítségével megoldódik az elhízás elleni küzdelem, hiszen egy olyan természetes eszközt kaptak a kezükbe, amelyikkel csökkenteni lehet az étvágyat és a zsírbeépülést is.

Sajnos azonban pár éves kutatás után kiderült, hogy az elhízott emberek többségében úgynevezett leptin rezisztencia alakul ki, ami azt jelenti, hogy bár zsírsejtjeik nagy mennyiségben termelik a leptint, szervezetük nem reagál rá megfelelően, nem csökkenti az étvágyukat és a zsír beépülését sem.

A legújabb kutatások azonban a leptinnek számos más tulajdonságára is fényt derítettek.

Kiderült például, hogy a leptin nem csak az agy étvágyat és testtömeget szabályozó részén hat, hanem az érzelmeket befolyásoló területeken is. Az egyik kísérletben depresszióssá tettek patkányokat úgy, hogy elválasztották őket a többi állattól. Ilyenkor a patkányok apatikussá váltak, elvesztették érdeklődésüket a cukros italok iránt. Amikor azonban a patkányoknak leptint adtak akkor elmúlt a depressziójuk és visszanyerték régi életkedvüket. Ezekben a kísérletekben a leptin ugyanolyan jól hatott, mint a már használatos régebbi antidepresszáns szerek. Az eredményeket alátámasztják azok a vizsgálatok is, amelyek megváltozott leptin szintet találtak depressziós emberekben.

A felfedezés új típusú antidepresszáns szerek kifejlesztését teszi lehetségessé, hiszen az eredmények arra utalnak, hogy a közérzetnek egy eddig nem ismert szabályozási mechanizmusa is lehet.

Ennek azért van nagy jelentősége, mert a jelenleg forgalomban levő antidepresszánsok a betegek kb. felében nem hatásosak. Azonban, tekintve a leptin egyéb hatásait, az új gyógyszer kifejlesztéséhez a kutatóknak még számos nehézséggel kell megbirkózniuk, hiszen olyan hatóanyagot kell találniuk, amelyik nem befolyásolja például az étvágyat és a testtömeget is.

Prof.Dr. Szalai Csaba