A D-vitamin-pótlás kiemelkedően fontos gyermekkorban, különösen a 0–3 éves korosztályban,

hiszen köztudott, hogy a csontok egészséges fejlődéséhez optimális kalcium- és D-vitamin-bevitelre van szükség. A legújabb szakmai ajánlás alapján az első 1000 napban történő optimális tápanyag-összetétel, ásványianyag- és vitaminbevitel minden szempontból kulcsfontosságú a későbbi egészség szempontjából, tehát a szülők szerepe és felelőssége ezen időszakban óriási.

A D-vitamin azonkívül, hogy pozitív hatással van a csontanyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is. A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminként és endokrinhormonként funkcionál, receptora szinte minden sejtünkben megtalálható, és a génreguláció egyik fontos szereplője.

A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egyéves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg.

A kisgyermekek D-vitamin-szükséglete hétszer magasabb a felnőttekéhez viszonyítva. Ezt a szükségletet kizárólag táplálékkal és napoztatással nem lehet fedezni, tekintettel arra, hogy az anyatej és a tehéntej D-vitamin-tartalma is minimális, valamint magas faktorszámú fényvédő krémeket alkalmaznak.

Számos klinikai vizsgálat alátámasztotta, hogy a szoptató édesanyák nagy hányada már eleve D-vitamin-hiányos,

ezért tekintettel arra, hogy a zsírban oldódó D-vitamin átjut az anyatejjel, minden szoptató nőnek napi 2000–4000 NE pótlást javasolnak. Tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 μg = 400 NE). 12 hónapos kor felett tehéntej helyett junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak. A fentiek alapján úgy gondolnánk, hogy gyermekeink D-vitamin-ellátottsága minden igénynek megfelel, mégis egy 2015-ben történt magyar felmérés alapján hazánkban az 1–3 éves korosztály D-vitamin-ellátottsága 65%-ban elégtelennek minősült.

Hogyan lehet ez? Tulajdonképpen miért a kisded korosztály a legveszélyeztetettebb a D-vitamin-hiány szempontjából?

D-vitamin-hiány következtében a csontban lecsökken a kalciumtartalom, ezáltal csontvesztés jön létre. Tartósan fennálló D-vitamin-hiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgenképalkotással is jól észlelhetők; ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis. A rendszeres D-vitamin-pótlás eredményeként manapság Magyarországon és a fejlett országokban az angolkór igen ritka kórképpé vált, de elszórtan sajnos még találkozunk vele.

Egy 2015-ös magyar felmérés szerint mégis a napi D-vitamin-adás a gyermek idősödésével egyidejűleg csökkenő tendenciát mutatott: a 0–6 hónapos csecsemők 87%-a, a 12–24 hónaposak 46 százaléka, míg a 25–36 hónaposak csupán 40%-a kapott az ajánlás szerint D-vitamint.

Hogyan történjen a helyes D-vitamin-pótlás?

A jelenlegi konszenzus alapján csecsemőkorban napi 1 csepp Vigantol, 1–3 éves korban szezonálisan ősztől tavaszig napi 2 csepp Vigantol vagy napi 1000 NE Fresenius D₃-vitamin-tabletta adása javasolt. Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres, minimum 15 perces napsütés, vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható, folyamatos pótlást igényel. Koraszülötteknél mindig fokozott D-vitamin-hiánnyal kell számolni, ezért koraszülöttség esetén egyéves korig napi 2 csepp Vigantol (napi 1000 NE) adása indokolt.

Fontos, hogy a Vigantol cseppet közvetlenül a csecsemő szájába vagy nyelvére cseppentve, esetleg egy kiskanálnyi anyatejre vagy főzelékre cseppentve adja be.

Üres kiskanálra, cumira, cumisüvegre, mellbimbóra történő cseppentés nem jó megoldás, mert így a D-vitamin pontos felszívódási mennyisége kérdéses, hatékonysága pedig csökken.

Csecsemő D-vitamin szükséglete:

A nemzetközileg elfogadott jelenlegi konszenzus alapján csecsemőknek maximum napi 1000 NE,

D-vitamin szükséglet 1 éves kor után:

1–3 év közötti kisdedeknek napi maximum 2000 NE D-vitamin adható.

D-vitamin-túladagolással nagyon ritkán találkozunk,

de gyanú esetén az alábbi klinikai tünetek jellemzőek: étvágytalanság, a súlygyarapodás leállása, vontatott súlyfejlődés, hányás, hasi panaszok, székrekedés. Túladagolás gyanúja esetén mindenképp a szérum-D-vitamin-szint, valamint a vizelet-kalciumszint meghatározása indokolt!

A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin-szükségletének megfelelő mennyiséget (10 μg D-vitamin = 400 NE), a pótlást mellőzhetjük.

Mindig figyeljen arra, hogy amennyiben D-vitamin-tartalmú multivitamin-készítményt ad gyermekének, a napi össz-D-vitamin-bevitel ne haladja meg az ajánlott napi maximumot.

Dr. Rudolf Judit

Felhasznált irodalom:
elso1000nap.hu
Takács és mtsai. Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar Orvos, Szupplementum, 2014/1:5-26.
0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, TNS Hoffmann – MDOSZ – Nutricomp, 2015