Mikor ölthet kóros mértéket az újszülöttkori hipoglikémia, amikor fokozottan érdemes odafigyelni?

újszülöttkori hipoglikémia miatti vércukormérés

Az újszülöttkori hipoglikémia, vagyis születés után észlelt alacsony vércukorszint egyike a leggyakoribb újszülöttkori komplikációknak.

Annak ellenére, hogy egészséges, időre, normál súllyal, hajlamosító tényezőktől mentesen született újszülötteknél általában fiziológiás, azaz normális, élettani jelenségről van szó, bizonyos, kiemelt esetekben fokozott figyelmet igényel, mert tüneteket, majd elhúzódó esetben hosszútávú idegrendszeri károsodást okozhat.

A nem kóros újszülöttkori hipoglikémiáról már volt szó egy korábbi cikkben, most a hajlamosító tényezőket, és a rizikócsoportba tartozó újszülöttek kórosan alacsony vércukorszintjének lefolyását szeretném pár mondatban körbejárni.

Az alacsony vércukorszintnél egy önkényesen kiválasztott érték nem alkalmas arra, hogy minden újszülött kóros állapotát előrejelezze, akinél ezt az értéket mérik. Több vizsgálat is arra a következtetésre jutott, hogy nem létezik egy specifikus érték vagy időintervallum amely alapján előrejelezhetők lennének a klinikai tünetek vagy az idegrendszeri károsodás. Leggyakrabban az 1,6 mmol/l-t gondolják az alsó határnak az első 2 órában, majd ezt követően valahova a 2,2–2,6 mmol/l közé teszik az alsó normál értéket a tanulmányok.

A magzat megszületéséig az édesanyjától a méhlepényen át folyamatosan kap glükózt a köldökzsinóron keresztül, születés után a köldökzsinór elvágásával ez az út megszűnik és a magzat cukor nélkül marad, magának kell biztosítania a megfelelő vércukor ellátást. Eleinte a glükóz szint esni kezd és azért hogy az agy ne maradjon cukor nélkül ebben a korai időszakban sem, az újszülött alternatív energia utakon elkezd más molekulákból önmagának glükózt termelni és lebontani a glükózt a korábban elraktározott forrásokból. Még ha ez az időszak elhúzódó is, egészséges újszülött képes alternatív tápanyag forrásokból is energiát nyerni. Amennyiben az anyagcsere megfelelően alkalmazkodik a születés utáni állapothoz, akkor nem alakul ki tünet, átmeneti ez az alacsony vércukorszint.

Mi hajlamosíthat egy újszülöttet arra, hogy figyelmesebbek legyünk a vércukorszintértékeire?

Előfordulhat, hogy a glükóz termelése csökken, mert nincs megfelelő raktár ahonnan a glükózt az újszülött lebonthatná a vérbe a vércukorszint fenntartásához. Ez a helyzet áll fenn kis súlyú újszülötteknél, koraszülötteknél, ikreknél. Fokozódhat az energiafelhasználás normál inzulinszint mellett az előbb említett esetekben, vagy ha az újszülött beteg vagy sérült, és több energiára van szüksége, esetleg nagy súllyal született, vagy alacsony testhőmérséklete van.

Megnövekedhet a cukor sejtekbe jutása magas inzulinszint miatt, melyet okozhat a szüléskor adott magas cukortartalmú oldat, az anya által szedett gyógyszer, vagy ha az édesanya maga is károsodott cukoranyagcserével rendelkezik, esetleg olyan alapbetegség nyomán, melyben az inzulintermelés is érintve van, mint például a terhesség alatti cukorbetegségben. Amikor az édesanyának magas a vércukorszintje, és az inzulinszintje, akkor a magas vércukorszinthez hozzá van szokva a magzat, azonban az inzulin a méhlepényen nem megy át, így a magzat saját maga termel több inzulint, mely a születés után könnyen az egyébként is alacsonyabb vércukorszint nagyobb mértékű csökkenéséhez vezethet.

Lehet zavart az anyagcsere vagy nem megfelelő bizonyos molekulák termelése a hormonrendszer zavaraiban illetve enzimdefektusokban. A vörösvérsejtek abnormálisan magas száma, kis fej és az agy középvonalának eltérései is vezethetnek alacsony vércukorszinthez, mely kóros mértéket is ölthet.

Ha valamilyen oknál fogva károdosott az újszülöttben a hipoglikémiára adott metabolikus adaptáció, azaz az anyagcsere alkalmazkodása a fennálló feladathoz, akkor nemspecifikus tünetek jelentkezhetnek.

Ilyen tünet lehet az aluszékonyság, rossz táplálhatóság, izomgyengeség, remegés, magas hangú sírás, esetleg irritabilitás, sápadtság. Szerencsére ebben az állapotban még nem valószínű, hogy hosszú távú idegrendszeri károsodáshoz vezetne a hipoglikémia. Viszont, ha továbbra is sikertelen az adaptáció, akkor mélyül a hipoglikémia, tovább csökken a vércukorszint, görcsök, eszméletlenség jelentkezhet, és azonnali beavatkozásra van szükség, mert hosszú távú neurológiai károsodás, keringésleállás lehet a következménye.

Ezekkel az esetekkel, helyzetekkel foglalkozni kell, és az erre hajlamos újszülötteket, akik a rizikócsoportokba tartoznak, hipoglikémia irányába szűrni kell, táplálási módtól függetlenül. A hatékony szopás jeleit nem mutató újszülötteket szintén szűrni kell hipoglikémia irányába!

Hatékony a szopás, ha mély, lassú, ritmikus szopómozgások láthatóak legalább 5–10 percig kis szünetekkel, legalább minden 3. szívás után hallható nyelés, az újszülött szája körül megjelenik a tej, ellazul, magától elengedi a mellet, édesanya melle felpuhul.

A kórosan alacsony vércukorérték kezelésénél eleinte, ha nincs tünet és táplálható az újszülött, a táplálás ismétlését és a vércukorszint megadott időn belüli ellenőrzését végezzük, azonban ha bármilyen hipoglikémiára utaló tünet vagy extrém alacsony vércukorszint jelentkezik, akkor felesleges az erőltetett szájon át adott bármilyen táplálékkal megpróbálni rendezni az állapotot, gondolok itt az anyatejre, donor tejre vagy tápszerre, mert ilyen esetben vénásan van szükség a cukor pótlására megadott protokoll szerint, természetesen a szülők tájékoztatása mellett és amint az extrémalacsony vércukorérték állapota vagy az ezzel járó tünet rendeződik, folytatódni fog a táplálkozás is az újszülöttnél.

Összefoglalásként,

ha hajlamosító tényező ismert, vagy aluszékonyság, rossz táplálhatóság, izomgyengeség, remegés, magas hangú sírás, irritabilitás, sápadtság vagy nem hatékony szopás tapasztalható egy újszülöttnél, akkor szoros kontrollt igényel a vércukorszint monitorozása szempontjából,

egyéb esetekben azonban, amikor az újszülött egészséges, időre, normál súllyal, hajlamosító tényezőktől mentesen született, általában fiziológiás, azaz normális, élettani jelenségről van szó, korai bőrkontaktus, korai mellre tétel és igény szerinti szoptatás elegendő az újszülöttkori alacsony vércukorszint okozta későbbi károsodások elkerüléséhez.

Dr. Nagy Dóra Zsuzsanna

Forrás:
American Breastfeeding Medicine Clinical Protocol #1: Guidelines for Blood Glucose Monitoring and Treatment of Hypoglycemia in Term and Late-Preterm Neonates, Revised 2014
Wackernagel D, Gustafsson A,Edstedt Bonamy A‐K, et al. Swedish national guideline for prevention and treatment of neonatal hypoglycaemia in newborn infants with gestational age ≥35 weeks. Acta Paediatr. 2020;109:3144.
Semmelweis Egyetem Laktációs Szaktanácsadó Szak Hallgatói Jegyzet II.

Fotó:
dreamstime.com

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!