Főmenü

A gyermekek beszédének fejlődése 2 éves korig

gyermekek beszédének fejlődése

Utolsó frissítés:

Az első 3 életévben a szülők és a gyermeket körülvevő felnőttek, a gyermek fejlődését a mozgás és a beszéd fejlődésén keresztül tudják leginkább lemérni.

A játszótéri beszélgetések a szülők közt általában e két téma körül forognak, kinek a gyereke hol tart ezeken a fejlődési területeken. Sok szülő számára szorongást okoz, ha a szomszéd gyerek, aki egyidős a sajátjával már ügyesebb, előrébb tart a fejlődésben, de ez az aggodalom sok esetben feleslegesnek bizonyul. A beszéd fejlődésében nagy egyéni különbségeket figyelhetünk meg a gyermekeknél.

Végül szinte minden kisgyermek észrevétlenül megtanulja az anyanyelvét, és lelkesen használja azt.

A beszéd és a nyelv segítségével egyre árnyaltabban tudják kifejezni gondolataikat, érzéseiket, vágyaikat. Az anyanyelv tanulás első éveiben a gyerekeknek egy nagyon bonyolult és összetett rendszert kell megtanulniuk, a rendszer elemeit, a szavakat, és a rendszer szabályait, a nyelvtant is könnyedén, szinte észrevétlenül elsajátítják.

Hogyan lehetséges ez kérdezhetnék, hogy a babák játszi könnyedséggel sajátítják el anyanyelvüket, miközben a felnőttek több éven keresztül tartó tudatos és szorgalmas tanulással sem tudnak egy új nyelvet tökéletesen megtanulni?

A gyermekek anyanyelv tanulása magzati korban kezdődik. A magzat a magzati élet 6. hónapjától hallja a környezetéből érkező hangokat. Többek között hallja az édesanyja hangját is, miközben az anya a babához vagy másokhoz beszél. Az anyaméh megszűri a hangokat, de a magzat így is érzékeli a beszéd dallamát, ritmusát. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a csecsemők sírásmintázatai dallamukban hasonlítanak anyanyelvük dallammintázatához.

Az újszülöttek már születésük pillanatában számos olyan képesség birtokában vannak, melyek megkönnyítik számukra az anyanyelvük elsajátítását. Más zajokhoz képest meg tudják különböztetni, és előnyben is részesítik az emberi hangot. Egy érett újszülött születését követően megismeri az édesanyja hangját, és szívesebben hallgatja, mint más idegen női hangot.

A hangokhoz hasonlóan képesek megkülönböztetni az emberi arcot, más mintákhoz képest. 2 hónapos korukra meg tudják különböztetni anyanyelvüket egy más ritmusú idegen nyelvvel szemben. Ezek a veleszületett képességek lesznek a biztos alapjai a nyelvi rendszer felépítésének.

A babák már jóval azelőtt kommunikálnak, hogy elkezdenek beszélni.

A születés utáni legelső kommunikációs eszköz a sírás. Az újszülött a sírással tudja környezete tudomására hozni, hogy éhes, vagy fáradt, vagy unatkozik stb.

Kezdetben nehéz megkülönböztetni a különböző sírásokat, de egy gyermekére figyelő szülő a gyermek 1,5-2 hónapos korára nagy biztonsággal meg tudja mondania sírás alapján, hogy mit szeretne a gyermeke. Nagyjából ezzel egy időben egy új kommunikációs eszköz is megjelenik a babáknál – a szociális mosoly, melynek funkciója a társak figyelmének felkeltése. A baba a mosolygással eléri, hogy rá figyeljenek, fölé hajoljanak, beszéljenek hozzá. Ezzel elindul a nyelvi fejlődés útján.

Kultúrától és nyelvtől függetlenül a gyermekek anyanyelv elsajátítása 3 éves korig lezajlik.

A kommunikáció és a beszéd folyamatosan fejlődik ebben az időszakban. A fejlődési szakaszok univerzálisak, a világon mindenhol nagyjából ugyanabban az időben, ugyanazok a szakaszok követik egymást. Az anyanyelv fejlődés szakaszai egymásra épülnek, egymással fel nem cserélhetők. Ez azzal magyarázható, hogy vannak a babák gondolkodás fejlődésének olyan mérföldkövei, melyek megalapozzák a nyelvi kommunikációt.

Az egyik ilyen mérföldkő a tárgyállandósság. Ez azt jelenti, hogy a baba megtanulja, hogy a látóteréből kikerülő dolgok akkor is léteznek, amikor nem látja őket.

Másik ilyen mérföldkő a szándékolvasó (mentalizáció) hozzáállás, amikor a másik személyt szándékokkal, célokkal rendelkező lénynek gondoljuk, és így értelmezzük cselekedeteit. Kb. 3 hónapos korukban a babák saját viselkedésüket képesek másokéhoz, elsősorban az anyáéhoz igazítani (elsődleges interszubjektivitás).

beszéd fejlődéseEz a feltétele az első interakciók kialakulásának, pl. az anya köszön a babának, a baba rámosolyog az anyára.

9-12 hónapos korban alakul ki az ún. másodlagos interszubjektivitás képessége, amikor a baba és a mama közös figyelmi fókuszába egy harmadik személy, tárgy vagy cselekvés kerül, pl. Hol a labda?- kérdésre a baba ránéz a labdára. A közös figyelem nagyon fontos mozzanat a kommunikáció és a nyelv fejlődésében.

Később a gyermek is elkezd tárgyakra mutatni, hogy ezzel felhívja rá mások figyelmét, közös figyelmi helyzetet teremt.

A baba bizonytalan helyzetben az anya reakciójából ítéli meg a történteket.

Például, ha megüti magát, a felnőtt reakciójától függ, hogy sírni kezd vagy sem. Ha a szülő megijed, a baba is sírva fakad még akkor is, ha nem ütötte meg nagyon magát (szociális referencia).

18 hónapos kora körül a baba rámutatása a tárgyakra összetettebbé válik, csak akkor mutat rá egy tárgyra, ha látja, hogy a másik személy is arra felé figyel. Ez fordítva is így működik, ha az anya mond egy szót, ami a gyermek számára ismeretlen, a gyermek előbb azt figyeli, hogy merre néz az anya, ez után fogja tekintetével keresni a tárgyat. Így leszűkíti a lehetséges megoldások számát, megkönnyítve ezzel maga számára az új szó jelentésének megtanulását.

Ekkorra a babák már felfedezik azt, hogy tudják befolyásolni mások figyelmét, hatni tudnak a környezetükre, szándékaikat ki tudják fejezni.

Ez is egy fontos mérföldkő a nyelvi közlések megjelenéséhez. A szimbolikus gondolkodás megjelenése szintén egy nagyon fontos mérföldkő az anyanyelv tanulásának szempontjából, hiszen a szavak szimbólumok, amik egy adott személyt, tárgyat, tulajdonságot, cselekvést, stb. jelenítenek meg. A szimbólumokban való gondolkodás nagyjából 1,5-2 éves kor körül alakul ki.

Siba Mónika; Dr Scheuring Noémi

 

A cikk megosztását külön köszönjük!  😉

Felhasznált irodalom:
Andrek A. (1997): A kompetens magzat, in: Hidas György (szerk.): A megtermékenyítéstől a társadalomig. Budapest, Dinasztia Kiadó.
Dornes, M. (2002): A kompetens csecsemő. Az ember preverbális fejlődése. Budapest, Pont Kiadó.
Gósy M. (2005): Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó.
Schnell Zs. (2016): Az elme nyelve. Társalgás és nyelvfejlődés. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Fotó:
pixabay.com/beszéd fejlődése