Tejleadó reflex

milk let down reflex

A szoptatásnak számos jótékony hatása van mind a csecsemő, mind az édesanya egészségére nézve. Az anyatej vegyes étrendű édesanya esetén az első 6 hónapban tartalmazza a csecsemők számára szükséges összes fontos tápanyagot, megfelelő energia-ellátást biztosít az optimális fejlődéshez, és még kétéves koron túl is a megfelelő hozzátáplálás mellett immunológiailag pótolhatatlan előnyt jelent.

Az elmúlt években rengeteget fejlődtek az anyamellel, az anyatejjel és a szoptatással kapcsolatos tudományos ismeretek. Szeretnék pár érdekes és a tejtermelés, szoptatás szempontjából fontos alapvető ismeretet megosztani.


Mi az a tejleadó reflex?

A tejleadó reflex, tejkilövellő reflex, oxitocin reflex, angol szakirodalomban milk ejection reflex vagy milk let-down reflex ugyanannak a jelenségnek az eltérő nevei.

A szoptatás során elsőként az édesanya a babáját a mell közelébe veszi, megfelelően pozícionálja, majd mellrehelyezi. A kisbaba számos reflexének segítségével az anyamellet, és a bimbó és bimbóudvar komplexet a nyelvével behúzza és megfelelő mélyen a szájába veszi, mellretapad. Az anyamell sötétebb részében, a bimbóudvarban számos érző idegvégződés található, melyek a baba szájának és nyelvének munkájától ingerületbe kerülnek.

Amint a bimbóudvar érző idegei ingerületbe jönnek közvetítik az agyba a szopási stimulust. Vagyis az ingerléssel jelzik az agy számára, hogy a babának most lenne szüksége nagyobb mennyiségű anyatejre. Mikor ez az információ az agyban célba ér, akkor az agy hipotalamuszában termelődő, majd az agyban a hipotalamusz alatt lévő hipofízis hátsó lebenyében raktározódó oxitocin nevű hormon kiválasztódik a vérbe.

A tejleadó reflexet a neuroendokrin reflexek közé soroljuk,

mert az agyba felmenő szára egy érző ideg (neuron) és az agyból a választ közvetítő paraméter pedig egy hormon (endokrin rendszer = hormonháztartás).

A mell mirigyállománya miniatűr szőlőfürtökhöz hasonló szerkezetű. A szőlőszemeket, mirigykamrákat kívülről körülöleli egy módosult, hálózatos szerkezetű hámsejt réteg, mely izomszerű struktúrákat tartalmaz, így összehúzódásra képes. Mikor az oxitocin hormon a mell vérkeringésével eléri ezeket a sejteket, akkor összehúzódásra sarkallja őket. Tehát a szőlőszemekből kívülről kipréseli a folyadékot egy csatornarendszerbe, és a csatornák is tágabbá és rövidebbé válnak, így kerül a tej nagy része a bimbóudvar mögé közvetlenül, ahonnan már könnyebb a babának kiszívnia az anyatejet a szoptatás során a tejleadó reflex kiváltását követően.

Szükség van egy kis időre, mire ez a reflex aktiválódik, az oxitocinnak el kell érnie a vérkeringéssel a mellben lévő sejtekhez, hogy az összehúzódást létrehozhassa. Alapvetően ezért van az, hogy a szoptatások elején látható pár percig egy gyors szopássorozat, melyet még nem követ a baba nyelése, mert célja a tejkilövellő reflex kiváltása, ami során az anyatej már gyorsabban áramlik és könnyebben, gyorsabban kinyerhető a baba számára.

Az oxytocin hormon szintje az emlőstimulációt követően 1 percen belül megnő, majd az oxitocin válasz átmeneti és szaggatott. A csatornák kontrakciója kb. 1 percig tart; 10 perc alatt 4-10 reflex is lehet.

Az első alkalmával jut a baba a legtöbb anyatejhez, de mindegyik reflex kiváltódása gyorsít a tejáramláson, amíg a baba szopik (alkalmanként körülbelül olyan 30-35 ml-hez – ez persze attól is függ mekkora a szoptatott baba). A tejleadó reflexek között az oxitocin szintje eléri az alapszintet.

A kizárólag szoptató anyák oxytocin szintje az idő előrehaladtával (15-24 hetes korban) nő. Az oxitocinnak egyéb hatásai is vannak, mint például a méh izomzatának összehúzódásáért is ez a hormon felelős. Hatására ellazult érzés, álmosság, fokozott stressztűrő képesség, vérnyomáscsökkenés jön létre. Ráadásul a kötődésért is ez a hormon az egyik felelős és depresszió és szorongáscsökkentő hatása is kiemelten fontos ebben az érzelmileg labilis időszakban a friss édesanyák számára.

tejleadó reflex

Az aktív tejleadó reflex jelei a következőek lehetnek:

  • sajátos érzés a mellben;
  • szoptatáskor tej folyhat a másik mellből (ez főként az első időszakra jellemző);
  • sugárban folyik a tej, amikor az anya megszakítja a szoptatást;
  • a kisbabánál mély, lassú szopás és nyelés;
  • méhösszehúzódás;
  • az első 3-5 napban bőséges lochia ürül a szopások közben és után;
  • perifériás erek tágulata;
  • melegségérzés;
  • szomjúság a szoptatás alatt;
  • tej folyik a mellből, ha a gyermekre csupán csak rágondol az édesanya vagy sírni hallja vagy fényképet néz róla (ez egy a tejleadó reflexre ráépült feltételes reflex).

Ha az aktív oxitocin reflex jeleit az anya nem észleli az még nem azt jelenti, hogy a reflex nem aktív, lehet, hogy az édesanya a szülés hatására még nehezebben érzékeli a saját teste jeleit átmenetileg, így elképzelhető, hogy az anya nem veszi észre.

Egyéb hétköznapi, normális jelenségek

Teljesen hétköznapi, normális jelenség, hogy szoptató édesanyában vagy várandósság második felétől egyébként oxitocint kiváltó hatásra megindulhat a tejcsepegés. Ilyen fordulhat elő szexuális együttlét alatt, vagy nem a baba által végzett mellstimuláció hatására, esetleg pszichésen a babával kapcsolatos teendőkre, a babára gondolva is.


A tejleadó reflexnek léteznek különböző a normálistól kissé vagy jobban eltérő változatai is, ezekről bővebben tájékozódhatnak egy külön csak ezzel a témával foglalkozó cikkünkben.

Dr. Nagy Dóra Zsuzsanna

Irodalom:
Lincoln, D. W., & Paisley, A. C. (1982). Neuroendocrine control of milk ejection, Reproduction, 65(2), 571-586. 
Leng, G., Pineda, R., Sabatier, N., & Ludwig, M. (2015). 60 YEARS OF NEUROENDOCRINOLOGY: The posterior pituitary, from Geoffrey Harris to our present understanding, Journal of Endocrinology, 226(2), T173-T185. Retrieved Apr 20, 2022,
from https://joe.bioscientifica.com/view/journals/joe/226/2/T173.xml
A laktáció anatómiája és élettana In: Riordan, J., Wambach, K. (2019). Szoptatás és humán laktáció, Budapest, Semmelweis Kiadó, pp 94-95.

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!