Árpa és amit tudni kell róla

Az árpa (Hordeolum) igen gyakran előforduló „betegség”, ami bárkinél előfordulhat. A látást nem veszélyezteti. Fontos leszögezni, hogy ez nem fertőző, közösségbe, munkába lehet menni!

A szemhéjak külső és belső felületén számtalan mirigy található (Meibom-mirigy, Moll- mirigyek, Zeis –mirigyek) ezek közül leggyakrabban a Meibom-mirigyek gyulladása okozza a problémát.
Leginkább a Staphylococcus aureus nevű baktérium váltja ki a gyulladást, de koszos kézzel is bevihetjük a fertőzést, a sminkben való alvás is eltömítheti a mirigyek kivezető nyílását.

Ritka esetben az árpa megjelenésének a legyengült immunrendszer is lehet oka.  Pl. diabetes, vagy valamilyen vírusos megbetegedés.

Több típusát különböztetjük meg, külső-belső és jégárpa.

Amikor a szemhéj szemgolyó felőli, belső oldalán nyílik, az a belső, (Hordeolum internum), de nyílhat a bőrrel fedett, külső felszínre is, ez a külső (Hordeolum externum). A jégárpa (Chalasion) a Meibom- mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ebben az esetben a mirigy kivezető csatornája elzáródik, nincsenek a gyulladásra jellemző tünetek (fájdalom, bőrpír), mindössze fájdalmatlan göb látszik, panaszt nem okoz.

Az árpa tünetei:

duzzanat, bőrpír, és fájdalom. Olyan, mint egy pattanás a bőrön. Néhány nap elteltével gennyes tályog képződik, ami kifakadhat, ezzel a fájdalom is mérséklődik.

Az árpa kezelése

Sok esetben az árpa magától elmúlik, még a tünetek jelentkezésekor meleg borogatással, illetve párakötéssel vissza lehet szorítani.

A konzervatív kezelések mellett a szemész ír fel antibiotikumos szemkenőcsöt, ami segít az árpa tüneteinek enyhítésében.

Párakötés helyes módja:

 A szemkenőcsök speciális tubusvéggel vannak ellátva. Igy könnyen bejuttathatjuk az alsó szemhéj áthajlásába, valamint az árpára kb. 0,5 cm-es gyógyszercsíkot. Ez után a zárt szemhéjra felhelyezzük a steril gézlapot, amire meleg vízbe áztatott vattabuci kerül, erre egy nylon, ami teljesen elfedi a vattabucit, majd egy újabb, száraz vattabuci következik. Ezt az egészet ragtapasz csíkokkal rögzítjük, csaknem légmentesen. Végül ezt pólyázással fixáljuk. A pólyázást a homlokon kezdjük, majd a homlok és a tarkó körül párszor megtekerjük, majd a szemen lévő kötésen keresztül a fül alá vezetjük, a tarkóról a másik fül fölé visszük, és a homlokra vissza.

Otthoni megoldás lehet steril gézlap hiányában a kozmetikai vattakorong is, amivel a fent leírt módon szintén felhelyezhetjük a párakötést.

Sose próbáljuk az árpát nyomkodni, ezzel csak még nagyobb gyulladást idézhetünk elő.

Ha a konzervatív kezelés ellenére sem múlik el az árpa, az akut gyulladás után ott marad egy göb, ami jégárpához vezethet. Ez egy fájdalmatlan, rugalmas csomó. Panaszt általában nem okoz. Ilyen esetben a már említett Meibom-mirigyek hosszan tartó elzáródása miatt a mirigy által termelt, váladék felhalmozódik, nem tud kiürülni, ebben az esetben sebészi beavatkozásra lehet szükség.

Az árpa műtétről röviden:

a szemész orvos pár perces beavatkozással kitisztítja az árpát.  Gyermekeknél ezt altatásban végzik. Nagyobbaknál, illetve felnőtteknél a beteg kevés érzéstelő szert kap injekció formában az árpa körüli bőrterületbe. Ezután az árpát egy speciális csipeszbe fogják. Ebben a csipeszben könnyen elszigetelődik a környezetétől, elődomborodik, így szikével könnyen megnyitható, és kitisztítható, egy kifejezetten erre a célra használandó kanállal. Rövid vérzéscsillapítást követően a beteg antibiotikumos kenőcsöt, és kötést kap, amit pár óra elteltével távolítanak el. Az árpa csúcsán ejtett apró nyílás pár napon belül beheged, varrat behelyezése nem szükséges.

Otthoni teendők:

a műtétet követően pár napon keresztül antibiotikumos kenőccsel vagy cseppel kell kezelni a szemet. Az érzéstelenítő injekció beadása körül, illetve a beavatkozás környékén véraláfutás keletkezhet.

Sajnos az árpa kiújulhat. Ez egy hajlam, akinek egyszer volt már ilyen elváltozása, illetve fennállnak a hajlamosító tényezők, akkor visszatérhet. Fontos nagy hangsúlyt fektetni a szem és környékének tisztán tartására, valamint a kéz higiéniájára is.

Rézműves Judit

Felhasznált irodalom:

1. Gyakorlati gyermekgyógyászat (szerkesztette Dr. Czinner Antal Dr. Gottlieb Erzsébet: 4.8 fejezet Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 2010. 2.-239
   2. Szemészeti tankönyv (szerkesztette Dr. Süveges Ildikó Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt. 2015.
   3. Dr. Papp László Tivadar: Szemészeti praktikum Budapest Springet Hungarica 1994.

Probléma esetén a területileg illetékes gyermekszemészetet javasolt felkeresni.
A szemészetre NEM kell beutaló.
Ha orvoshoz megy mindig vigye magával gyermek és a szülő TAJ- és lakcímkártyáját, személyi igazolványát!

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet szemészetén az ellátás előzetes előjegyzés alapján történik, de az akut eset nem időpontköteles.
Ide kattintva, majd a listából a szemészetet kikeresve kaphat részletes tájékoztatást.