Főmenü

Egy nyugdíjas dolgozó gondolatai

Egy nyugdíjas dolgozó gondolatai

Utolsó frissítés:

23 évet dolgoztam a szemészeti rendelőben, 6 éve mentem el nyugdíjba.

Most kicsit visszatértem dolgozni. Jó érzés volt látni, hogy minden csak a jó irányba mozdult el. Ezt a munkát is csak akkor lehet jól csinálni, ha igazán szereti az ember. Ha valaki azért lesz orvos vagy ápoló, hogy segítsen az embereken lehetősége és tudása szerint, gyógyítsa a betegeket, akkor csak jól lehet csinálni.

Itt a szemészeten a legnagyobb szeretettel fordulnak a gyermekek felé és nagy szaktudásukkal segítik őket.

Talán egyik ambulancián sincs olyan nagy szükség az asszisztens segítségére és odafigyelésére, mint itt. Attól a perctől, hogy szelektálni tudja a sorrendet (kisbabákat, sérülteket, bent fekvőket előre vesszük), az orvos minden mozdulatából tudja mi következik. Ha sötétség kell vagy világosság, hogy kell a gyermek figyelmét erre vagy arra terelni.

A visus felvételnél, a szemfenék vizsgálatnál, a skiascopiánál nagy hozzáértésre van szükség a gyermek, figyelmének elterelésére, tekintetének fixálására. Nem beszélve, ha idegen test van a gyermek szemében, a megfelelő műszerek előkészítésében. A kisbabának sem mindegy hogy fogják le egy könnycsatorna átfecskendezés vagy szondázás alkalmával. Nálunk ezt is nagy szakértelemmel és szeretettel csinálják a kolléganők, így segítve a beavatkozás sikerességét.

Egyszóval az én fiatal kolléganőim legmagasabb szakértelemmel, tudással és szeretettel végzik nap mint nap munkájukat és én nagyon büszke és boldog vagyok, hogy ismét ilyen jó közösség tagja lehetek.

Kovács Marika

 

Fotó:
www.dreamstime.com/Dmitry Kalinovsky