Főmenü

Mit keres a Nyugat-nílusi láz Magyarországon?

Nyugat-nílusi láz

A kérdésfelvetés mindenképpen jogos, hiszen ahogy a neve is mutatja, ez a betegség nem feltétlenül jutna eszünkben a Közép-Európai tájakon kóborolva. A Nyugat nílusi láz vírusa ettől függetlenül már a 60-as évektől jelen van Magyarországon, és a neve megtévesztő módon csak arra utal, hogy hol került először azonosításra , nem arra hogy hol történnek a megbetegedések. Jelenleg a vírus sajnos Európa nagyobb területén és Észak-Amerikában is jelentős számban okoz megbetegedéseket, szóval akárhogyan is nézzük ez nem számít trópusi megbetegedésnek.

Hogyan terjed a Nyugat-nílusi láz?

A vírus terjesztésében, mint oly sok esetben, itt is az állatok játszanak szerepet. A fertőzés forrásai különböző madarak, akik a költöző jellegüknél fogva sok helyre eljuthatnak szerte a világban. Ha belegondolunk abba, hogy a költöző madaraink nagy része a Nílus deltában tölti a telet, már nem is olyan nehéz elképzelni azt, hogy mi köt össze bennünket Egyiptommal. Mindazonáltal az ember nem a madártól kapja a betegséget, hanem szükség van egy úgynevezett közti gazdára is, ami direkten okoz fertőzést, amik jelen esetben a szúnyogok.

Bár sok fertőzött madár elpusztul a betegségben, legalább ennyi túl is él és a nyári hónapokban a rengeteg szúnyog elvégzi a betegség terjesztését. A fertőzés emberről emberre nem terjed, sőt érdekes módon az emberekben általában olyan alacsony a vírus szám, hogy a szúnyog sem tudja onnan átvinni. Az emberek és emlős állatok tehát úgynevezett fertőzési zsákutcát jelentenek a vírus terjedésében. Fontos viszont azzal tisztában lenni, hogy betegség vérkészítményekkel és transzplantáció során átvihető, így erre a készítményeket szűrik.

Milyen tüneteket okoz a Nyugat-nílusi láz?

A fertőzés szerencsére az esetek 70-80%-ban tünetmentesen zajlik. Körülbelül a betegek 20-30%-ánál alakul ki egy influenzához nagyon hasonló tünetegyüttes 2-14 nap lappangási idő után. A betegség hidegrázással, izom-izületi fájdalommal magas lázzal jár, néha ezeket hányáshasmenés illetve kiütés is kísérheti. Összesen 4-6 napig tart ez az akut szakasz, melyet követően akár hetekig tartó fáradékonyság, gyengeség alakulhat ki. Igen ritka esetben, az összes megbetegedés kb.

1%-ban, a vírus megtámadhatja a központi idegrendszert is, mellyel kiérdemelte, hogy veszélyes betegségként legyen számon tartva a köztudatban. Az idegrendszeri fertőzés lehet agyhártya- , illetve agyvelőgyulladás, továbbá még ritkábban fordulhat elő a járványos gyermek bénulásra jellemző egy adott végtagot érintő petyhüdt bénulás. Bár ezek a tünetek természetesen ijesztőek, mégis a legtöbb esetben enyhe betegségekről beszélünk, melyeknek kiváló a gyógyhajlamuk. Az agyhártyagyulladás például semmiképpen nem összehasonlítható a baktériumok által okozott, súlyos életet veszélyeztető, durva maradványtünetekkel járó fertőzésekhez. Ha egy hasonlattal akarnánk élni, ez körülbelül olyan mintha egy csúzli és egy ágyú tűzerejét akarnánk összehasonlítani.

Hogyan lehet kezelni és mit tudunk tenni a megelőzés érdekében?

Sajnos mint oly sok vírus esetében jelenleg még nem áll rendelkezésünkre olyan szer, mely specifikusan erre betegségre a Nyugat-nílusi lázra hatna. Az orvosi kezelés elsősorban a tünetek enyhítésére például a kialakult folyadékhiány pótlására irányul. Szerencsére mivel egy kevésbé pusztító kórokozóval van dolgunk a gyógyulás spontán módon is teljes.

A védekezés leginkább a szúnyogok elleni védekezésben merül ki, így fontos a szúnyoghálók beszerelése illetve szúnyogriasztó spray-k használata. Bár Magyarországon is sok kellemetlenséget okozhatnak a szúnyogok, mégis különösen a trópusi tájakra való utazásinak során legyünk nagy tekintettel a szúnyogok elleni megfelelő védekezésre.

Bár ahogy a cikk elején említettük a betegség Magyarországon nem számít igazi ritkaságnak a szúnyogok átfertőzöttsége mégis magasabb az egzotikus országokban, nem beszélve arról, hogy ezeken a területeken a vérszívók számos más betegséget is terjeszthetnek, melyek sokkal, de sokkal veszélyesebbek a Nyugat-nílusi láznál.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A betegség tünetei alapján nagyon nehéz diagnosztizálni a betegséget, mivel számos egyéb vírus fertőzés van, mely pont ugyanilyen tüneteket produkál. Az ezektől való elkülönítés klinikai alapon lehetetlen, e mellet nincs is különösebb jelentősége. Konkrét vírus kimutatást általában csak a központi idegrendszeri fertőzések esetében szoktak kórházi körülmények között kérni, ezt is csak azért, hogy más veszélyesebb betegségek kizárásra kerüljenek. Ezért tehát a beteg általános állapota legyen a mérvadó abban, hogy mikor kérünk profi segítséget.

 

Dr. Zsigmond Borbála

 

A cikk megosztását külön köszönjük!  😉

 

Fotó: 
pixabay.com/CraphicMama-team

 

Irodalom: 

1. WHO
2. CDC
3. A gyermekgyógyászati ​​fertőző betegségek alapelve és gyakorlata