Mit kell tudni a koronavírus fertőzésről? Kell-e félnünk a koronavírus fertőzéstől?

koronavírus

Utolsó frissítés:

2019 végén Kínában, Vuhanban kialakult tüdőgyulladás járvány hátterében egy új, eddig ismeretlen vírust azonosítottak, melynek 2019-nCoV vuhani koronavírus nevet adták.

A hirtelen fellépő, nagy számú, súlyos, illetve halálos kimenetelű megbetegedés miatt 2020. 01. 30.-án léptette életbe az Egészségügyi Világszervezet a világméretű egészségügyi vészhelyzetekre kidolgozott protokollját.

Mikor beszélünk járványról?

A járványról akkor beszélünk, ha valamely fertőző betegség viszonylag rövid időn belül nagyobb számban, tömegesen fordul elő.
Ha a járvány előfordulása meghatározott, korlátozott területet érint, akkor endémiának, ha viszont több országot, illetve a világ nagy részét érinti pandémiának nevezzük.

Honnan kapta a vírus a nevét?

Az újonnan felbukkant vírust a vuhani tüdőgyulladás-járvány betegeinek mintáiból és direkt vírustenyészetekből mutatták ki, mikroszkópos képen látható a kórokozó jellegzetes, koronára emlékeztető alakja, innen ered a vírus elnevezése.

Az első koronavírusokat 1960-as években mutatták ki emberi orrváladékból.
A mostani járványt okozó vírus az eddig ismert koronavírusoknak már egy mutálódott változata.

A kezdeti esetek közös járványügyi kapcsolatát a vuhani tengeri és élő állat piaccal erősen valószínűsítik.

A koronavírusok embert és számos állatfajt képesek megbetegíteni, jellemzően madarakat és emlősöket, mint például tevéket, macskákat, denevéreket.

A koronavírusok zoonozisok, vagyis olyan betegségek, amelyek képesek állatról emberre terjedni.
Így például a 2003-as SARS – koronavírus kapcsán a részletes járványügyi vizsgálatok során derült ki, hogy a kórokozó cibetmacskákról terjedt az emberre.

Jelenleg hét koronavírusról ismert, hogy képes humán (emberi) fertőzéseket és megbetegedéseket is előidézni.

A vuhani új koronavírusnál az emberről-emberre történő terjedését már igazolták: ember is lehet a fertőző forrás.

Jelenlegi tudásunk szerint az emberről emberre való terjedés szoros kapcsolat esetén, például egészségügyi ellátás során, közös háztartásban élők körében fordulhat elő.

A koronavírus fertőzések okozta megbetegedések változó súlyosságúak lehetnek, hétköznapi náthát, és súlyosabb légúti megbetegedést egyaránt okozhat a vírus.

köhögés vizsgálat közben
Köhögésnél, tüsszentésnél tegyük a kezünket a szánk elé, ezzel is védve környezetünket.

Hogyan is terjed a koronavírus?

 

A koronavírusok jellemzően cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszögés, beszéd során) terjednek.

Akkor beszélünk cseppfertőzésről, ha a kórokozók beteg emberből a légutakon át a levegőbe, és onnan belégzéssel másik ember szervezetébe kerülnek.

A koronavírus fertőzés nemcsak cseppfertőzéssel, hanem fertőzött váladékkal szennyezett kéz, illetve szennyezett tárgyak érintésével is terjedhet.

A betegség lappangási ideje 2-12 nap, átlagosan 7 nap.

A koronavírus fertőzés kezdeti tünetei

először nagyon hasonlítanak az egyéb influenzavírus okozta megbetegedések tüneteire, magas lázzal, köhögéssel kezdődik, majd fulladással, légzési nehézséggel, légszomjjal, tüdőgyulladásra jellemző tünet együttes határozza meg a betegséget.
Amennyiben a tünetek súlyosak, vagy rosszabbodnak, haladéktalanul orvosi segítségre van szükség.

Egy adott betegség lefolyását alapvetően két tényező:

a kórokozó megbetegítő képessége, illetve az egyén immunállapota határozza meg.
Az immunrendszer aktuális állapotát befolyásolja az egyén életkora, krónikus betegségek, a táplálkozás, a dohányzás, az alkoholizmus, de az egyén lelkiállapota is.

A betegségek elkerülése érdekében érdemes immunrendszerünket erősíteni egészséges táplálkozással, sportolással, stressz kezelési technikák elsajátításával, káros szenvedélyek mellőzésével.

A légúti megbetegedések terjedésének megelőzésében szerepet játszik

 

a kézmosás, köhögésnél, tüsszentésnél papír zsebkendő használata, zárt, zsúfolt helyek lehetőség szerinti kerülése, a gyakori szellőztetés (csíraszám csökkentő hatása miatt) és az orr-száj maszk használata.

A kézmosáshoz langyos, folyó vizet, folyékony szappant és textil kéztörlőt használjunk, a kézmosásnál ne a gyorsaságra, hanem az alaposságra törekedjünk.

kézmosás

Ha beteg van a családban, a kéztörlőt érdemes sűrűbben is cserélni, vagy átmenetileg eldobható papír kéztörlőt használni.
Ha nincs lehetőség a szappanos, folyóvizes kézmosásra, akkor használjunk gyógyszertárban, drogériákban kapható alkoholos kézfertőtlenítőket.

Az alkoholbázisú kézfertőtlenítő készítmények használata azért praktikus, mert utazásnál, tömegközlekedés során magunkkal vihetjük, és bárhol tudjuk a kezünket fertőtleníteni, és ma már lehet kapni színes, táskára erősíthető palackokat is.

 

orr-száj maszkA koronavírus járvány kapcsán a lakosság körében (nem csak hazánkban) elterjedt az orr-száj maszk használata.

Az orr- száj maszknak szerepe kettős: egyrészt óvja viselőjét a környezetében előforduló kórokozóktól, másrészt az orr -száj maszk hordásával a beteg ember a környezetében (családjában) élőket védi meg fertőzéstől.
Az orr-száj maszk feladata megszűrni a levegőt, ezáltal meggátolni a kórokozók – vírusok, baktériumok, gombák- bejutását a szervezetbe.

 

Fontos tudni az orr-száj maszk használatáról, hogy egyszer használatos eszköz, legfeljebb 2 órán keresztül lehet viselni.

2 órán túli használatnál a maszkban lévő papír szűrőbetét a kilélegzett levegő páratartalmától átnedvesedik, így nem tudja betölteni védő funkcióját.

 

 

Ha valamilyen oknál fogva maszkot hordunk, akkor ügyeljünk arra is, hogy az orr-száj maszkot használjuk helyes technikával:

az orrot és a szájat is takarja, hiszen a legtöbb kórokozó az orr-nyálkahártyán keresztül kerül a szervezetünkbe.
A maszk megkötésénél törekedni kell arra, hogy ne legyen laza, pontosan illeszkedjen az arcra.orr-száj maszk használata

Hétköznapi használatnál a helyesen, szabályosan hordott orr-száj maszk elegendő védelmet nyújt a kórokozókkal szemben.
Fenti tanácsokat megfogadva, jelentősen csökkenthetjük a légúti megbetegedések kialakulását és egy esetleges nagyszámú megbetegedés kockázatát!

Pereczné Csermák Éva, Sipos Tamásné

Forrás:
Jurányi Róbert A fertőző betegségek általános és részletes járványtana
https://www.nnk.gov.hu/
https://index.hu/techtud/2020/01/31/kina-koronavirus-tunet-tudogyulladas-halal-jarvany/

Fotó:
pixabay.com/qimono
dreastime.com

 

GY.I.K

Mikor beszélünk járványról?

A járványról akkor beszélünk, ha valamely fertőző betegség viszonylag rövid időn belül nagyobb számban, tömegesen fordul elő.

Hogyan terjed a koronavírus?

A koronavírus cseppfertőzéssel és fertőzött váladékkal, szennyezett kézzel, illetve szennyezett tárgyak érintésével is terjedhet.

Mit tehetünk a koronavírus fertőzés ellen?

Kiemelten fontos a kézmosás, köhögésnél, tüsszentésnél papír zsebkendő használata, zárt, zsúfolt helyek lehetőség szerinti kerülése, a gyakori szellőztetés (csíraszám csökkentő hatása miatt) és az orr-száj maszk használata.