Kanyaró az elfelejtett visszatérő: amit a kanyaróról tudni érdemes
Mi az a kanyaró?
A kanyaró, latinul morbilli, a kanyaróvírus által kiváltott, cseppfertőzéssel terjedő, hurutos és kiütéses szakaszból álló betegség. A kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség: a beteggel érintkező fogékony egyének legalább 90%-a megbetegszik.
Hogyan tudjuk megelőzni?
Magyarországon 1969-ben került bevezetésre a kanyaró elleni védőoltás. 1989 óta a 15 hónapos korban oltott gyermekek 11 évesen egy második, ismétlő oltást is kapnak (először az akkor 11 évesek, azaz 1978-ban születettek részesültek két oltásban). Ez az oltás (MMR: morbilli-mumpsz-rubeola) a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola ellen is védelmet nyújt. A védőoltás élő, attenuált (gyengített) vírusokat tartalmaz, de csak igen ritkán és akkor is csak enyhe tüneteket okoz: az oltás utáni 6. naptól kezdődően láz fordulhat elő, illetve a 8-10. napon néhány kiütés jelenhet meg. A védettség kialakulásához körülbelül 2 hét szükséges.
Okozhat autizmust az oltás?
Az 1998-as években egy brit kutató meghamisított eredményekre hivatkozva felvetette, hogy az MMR oltás és az autizmus között összefüggés lehet. Ezt azóta több százezer fős összehasonlító vizsgálatok és a legújabb kutatások sem tudták igazolni, a cikket vissza is vonták. Ezek alapján szinte kizárt, hogy bármilyen összefüggés lenne az autizmus és az oltások között!
A kötelező oltáson felül kinek érdemes kérni a védőoltást?
Az 1969 előtt születettek nagy része átesett a fertőzésen, ezáltal védetté vált. Az 1969 és 1978 között születettek egy védőoltásban részesültek. Az 1978 után született egyéneknek előírás szerint két védőoltást kellett kapniuk: az első védőoltás után az oltottak 93-94%-a, a második után az oltásban részesültek 97-99%-a védett.
Ezek alapján a fertőzésnek kitett személyeknek (pl: járványos területre utazók, egészségügyi személyzet, ismert kanyarós beteg a környezetben):
– Ha 1969 és 1978 között születtek, javasolt egy ismétlő oltás.
– Az 1969 előtt született egyéneknek, ha nem emlékeznek vagy nem estek át a fertőzésen, érdemes kérni az oltást.
Milyen gyakori Magyarországon a kanyaró?
A kanyaró az egész világon elterjedt, de Magyarországon a korszerű védőoltás bevezetése miatt 1991-től évente átlagban kevesebb, mint 15 megbetegedés fordult elő. 2002 és 2016 között már csak behurcolt esetekről számoltak be! Jelenleg az országban az „átoltottság” meghaladja a 98%-ot!
Kik tartoznak a veszélyeztetettek közé?
Veszélyeztetettnek azok minősülnek, akik védőoltást nem kaptak vagy nem kaphatnak: gyengült immunrendszerrel rendelkezők (betegség vagy kezelés miatt), várandós nők, és a vakcinára allergiás egyének. A 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők szintén védtelenek a vírussal szemben, bár az anyai immunitás néhány hónapig bizonyos védelmet nyújthat. Az oltás szükség esetén 9 hónapos korban már beadható.
Hogyan történik a fertőzés?
Cseppfertőzés útján: a kanyaróvírus az orron (légutakon), szájon és a szemen keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és nyirokcsomókban szaporodásnak indul. Ezek után a nyirokrendszeren és a véráramon keresztül minden szervhez eljut.
Milyen tünetei vannak a kanyaró betegségnek?
Az első 9-11 napban az immunrendszer hatékonyan küzd a behatoló vírussal, ezért ekkor még nincsenek tünetek. Ezután 3-4 napos hurutos szakasz következik magas lázzal, fejfájással, kötőhártya-gyulladással, köhögéssel, orrfolyással, tüsszögéssel. A beteg közérzete igen rossz, elesett állapotú, kerüli a fényt. A második fázisban a láz átmenetileg csökken, majd ismét magasra emelkedik. Ezzel egy időben, azaz a kezdeti tünetek megjelenésétől számított 3-4. napon bőrkiütések jelentkeznek a fülek mögött, homlokon, orcákon és a nyakon, majd idővel a törzsön és a végtagokon. Ezek a kiütések gombostűfejnyi, lencsényi méretűek, élénkvörös színűek és helyenként a bőr felszínéből kissé kiemelkednek. Viszketés nem jellemző, a tünetek nyomásra elhalványodnak. Két nappal korábban a szájban a nyálkahártyán már megfigyelhetők a pofa belső részén a vöröses udvarral körülvett, tűszúrásnyi, sárgásfehér, grízszerű foltok, az úgynevezett Koplik-foltok. A betegség 4-5. napján a bőrkiütések helyenként összefolynak, majd az 5-6. napra barnás pigmentáció, hámlás marad vissza.
Miért olyan veszélyes?
A tartósan magas láz miatti kiszáradás veszélyen felül a kanyarót a szövődmények teszik veszélyessé.
A szövődmények egy részét maga a vírus okozza azáltal, hogy minden szervhez eljut és ott fertőzést okozhat. Ezek közül az agyban okozott agyvelőgyulladás (encephalitis) a legsúlyosabb, ami után maradandó károsodás léphet fel, illetve 20-40%-os a halálozási aránya.
A szövődmények másik csoportját az immunrendszer védekező funkciójának hiányában bejutó egyéb kórokozók okozzák. Az egyik legsúlyosabb ilyen szövődmény a tüdőgyulladás, de felléphet gége-, légcső-, középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut vagy szívizom-gyulladás is.
Mikor fertőz a kanyaróban szenvedő beteg?
A beteg a kiütések megjelenése előtt már 4 nappal fertőz, ami a kiütések megszűnése utáni 4. napig tart. A vírusokat a beteg az orr-, és garatváladékával üríti.
Mennyi ideig tart a betegség?
2-3 hét alatt az immunrendszer legyőzi a vírust, de mivel a kanyaróvírus magát az immunrendszert, azaz a védekező rendszert támadja, ennek a regenerálódásához hetekre, hónapokra is szükség lehet. Ezalatt a szervezet védtelen egyéb fertőzések ellen.
A fertőzésből való gyógyulás örök életre szóló védettséget jelent a kanyaró ellen.
Hogyan kezelhető a kanyaró?
Jelenleg nincs specifikus, vírusellenes terápia, ezért is nagyon fontos a megelőzés, azaz a védőoltás! Ha a betegség kialakult, az ágynyugalom és bőséges folyadék fogyasztása mellett láz-, és köhögéscsillapítás ajánlott. Bakteriális fertőzés esetén célzott antibiotikum kezelés szükséges. Súlyos, szövődményes esetben kórházi körülmények között vénás úton immunglobulin kezelésre lehet szükség.
Milyenek a gyógyulási esélyek?
Az elszórtan előforduló esetek gyógyulási esélye jó, de a fejlődő országokban még ma is magas a halálozási arány. A higiénés viszonyok javításával és a társuló fertőzések célzott kezelésével jelentősen csökkenthető ez az arány.
FONTOS:
Kanyaró gyanú esetén telefonon értesítsük háziorvosunkat, aki lehetőleg otthonunkban vizsgál meg, szükség esetén mintát vesz (vér, toroktörlet, vizelet). Így nem tesszük ki az orvosra váró többi beteget a fertőzés veszélyének.