A bárányhimlő vagy varicella és ami a kiütéseken kívül van
Kitört az óvodában a bárányhimlő (varicella) járvány.
Ülök a folyosón, öltöztetem át a gyermekem közben hallom a jó tanácsokat, eszmefuttatásokat.
Be kellett volna oltani, vagy nem? Á, úgy hallottam az oltás úgyse véd. Jobb, ha átesik, csak kiütése lesz, és akkor mi van?”
Tanakodok magamban, közbeszóljak vagy ne, hiszen végül is én ott egy anyuka vagyok, ugyanakkor felesküdtem az egészségügy szolgálatára.
Ezek a kérdések nem sokára a múlté lesznek, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma kötelezővé teszi a bárányhimlő elleni oltást.
A 15 és a 18 hónapos oltásokkal egy időben történik majd a bárányhimlő elleni vakcinák beadása.
A bárányhimlő (varicella) legtöbbször tényleg enyhe lefolyású, kiütéssel járó betegség, leggyakrabban télen és tavasszal okoz járványokat.
De nem tudhatjuk előre, hogy kinél várható súlyos szövődmény kialakulása.
Szövődmények lehetnek: bőrfertőzés, vérmérgezés, tüdőgyulladás, májgyulladás, szívizomgyulladás, agyvelőgyulladás, csontvelőgyulladás, ízületi gyulladás. Gyermekkori sztroke, szemet érő gyulladás következtében látásvesztés, és gerinc bántalom miatti teljes bénulást is lehetséges. Nem szabad a gyermekeket ezeknek a veszélyeknek kitenni.
Az, hogy fiatalon jobb átesni a betegségen még mindig terjedő nézet. Ez a ma már téveszmének mondható gondolat, még több száz évre vezethető vissza, amikor még nem volt védőoltás a bárányhimlő ellen. Azon alapszik, hogy a serdülőket, a felnőtteket érintő megbetegedés valóban gyakrabban súlyosabb lefolyású és a szövődmények előfordulási kockázata is gyakoribb ebben az életkorban.
Az idősebb kori megbetegedést védőoltás hiányában megelőzni csak úgy lehetett, ha kisgyerekként átestünk a betegségen. Emiatt gyakran tartottak bárányhimlő partikat is a fiatal gyerekes családok egy éppen aktuálisan bárányhimlős gyermek társaságában.
A betegség nagyon fertőző egy légtérben tartózkodó 10 emberből 9 elkapja a betegséget. A megfertőzéshez nem szükséges testi kontaktus, hiszen cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszögéssel) is terjed.
Szövődmények viszont bárkinél kialakulhatnak, korábban egészséges ép immunrendszerű gyerekekben is. Ezért felkészülni sem lehet rá. Megelőzni pedig csak a védőoltással lehet. Magyarországon átlagosan minden 100 gyerekből 1 kórházba kerül bárányhimlő miatt. Tíz évvel az oltás bevezetése után Amerikában 90 százalékkal csökkent a bárányhimlős betegek száma, és 97 százalékkal a halálos eseteké.
Fontos tudni azonban, hogy a kétadagos varicella elleni vakcina beadása után is – nagyon ritkán ugyan, de – kialakulhat úgynevezett áttöréses bárányhimlő. Ilyen esetekben a betegség enyhe lefolyású, kevés viszkető kiütéssel jár, láz és szövődmények nélkül zajlik, valamint magzatkárosító hatása sincs.
A rettegett szövődményeken kívül az akut szak lezajlása után a vírus hosszabb távra legyengíti az immunrendszert és a meggyógyult gyermek hamarabb kap el egy következő betegséget. Ezzel nem kis bosszúságot okozva a családnak, hogy megint ki maradjon otthon a beteg gyerekkel.
Nem beszélve az életre szóló hegektől, amik egy-egy elkapart bőrkiütés után maradhatnak vissza.
Sőt a bárányhimőt okozó varicella-zoster vírus a gerincvelő melletti idegdúcokban életünk végéig lappangva megbújik, s később övsömör (herpes zoster) képében reaktiválódik, ha éppen immunrendszerünk valamilyen okból meggyengül.
Összefoglalva, tehát a bárányhimlő nem csak egy ártalmatlan kiütésekkel járó gyermekkori betegség, hanem számos veszélyt magába rejlő fertőzés. Éppen ezért döntöttek az oltás kötelezővé tételéről.
Jelen cikknek nem témája a bárányhimlő, mint betegség részletes ismertetése (tünetei, kezelése), ezzel a korábban már megjelent Dr. Viczena Veronika írása foglakozik. Katt ide!
Irodalom:
index.hu/tudomany/2017/01/19/kell_nekunk_oltas_baranyhimlo_ellen/
baranyhimlo.hu
https://mno.hu/belfold/emmi-kotelezo-lesz-a-baranyhimlo-elleni-oltas-2435078
European Centre for Disease Prevention and Control. Varicella vaccination in the European Union. Stockholm: ECDC; 2015.
Varicella and herpes zoster vaccines: WHO position paper, June 2014 No. 25, 2014, 89, 265–288 http://www.who.int/wer/2014/wer8925/en/
Kapcsolódó cikkek
Cérnagiliszta fertőzés
A cérnagiliszta fertőzés (a kórokozó Enterobius vermicularis) és az általa okozott betegség (enterobiasis vagy oxyuriasis) különösen gyermekkorban gyakori féregfertőzés. Jelentősége a háztartáson belüli, emberről-emberre terjedés lehetősége miatt hangsúlyozandó. Életciklus A tünetek és kezelés értelmezéséhez fontos ismerni a féreg életciklusát. A szájon át bélrendszerbe jutott petékből hetek alatt kialakulnak a kifejlett férgek, melyek éjszaka a végbélnyílás területére vándorolnak és ott rakják le petéiket. A terjedés a végbélnyílás köré lerakott petékkel történik,Olvass tovább
Malária gyermekkorban – a megelőzés lehetőségei és a tünetek felismerése
A malária elsősorban trópusi országokban fellelhető (endémiás), szúnyogok által terjesztett betegség, azonban a kedvelt turisztikai célpontok és egyre elérhetőbb légi közlekedés hatására behurcolt esetek országunkban is előfordulhatnak. A kórképet öt különböző ún. protozoon okozza (Plasmodium falciparum, P. vivax, P. ovale, P. malariae, P. knowlesi). Kiemelt jelentőséggel bír a P. falciparum, mivel ez a kórokozó az esetek jelentős részében súlyos tünetekkel járó betegséget okoz. A falciparum malária elsősorban a szubszaharai afrikaiOlvass tovább
Szabad-e szoptatni COVID–19 pozitív anyáknak újszülöttjüket, illetve el kell-e őket választani gyermeküktől?
A világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés a terhes nőket és a kismamákat sem kerüli el. Nagyon fontos kérdés, hogy a szoptathat-e a koronavírussal fertőzött anya, illetve az is, hogy el kell-e választani újszülött gyermekétől. Ismert, hogy az anyatej, amellett, hogy nagyon fontos tápanyagforrás a gyermekeknek, antitesteket és egyéb bioaktív anyagokat is tartalmaz, miáltal számos fertőző és nemfertőző betegségtől védi meg az újszülöttet. Azonban az újszülött, akinek még nincsen kialakult immunrendszere, aOlvass tovább
