Főmenü
  • Ha szívesen olvasod cikkeinket légy a követőnk a Facebookon, az Instgramon, a Pinteresten, a Google+-on és a Twitteren is!
  • Megkezdődött a sürgősségi és baleseti gyermekellátás fejlesztése az országban.
  • A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben, az új „H” épületben létrejön egy új MR központ.
  • Tartósan lélegeztetett osztály kialakítására került sor, ahol 6 db betegőrző monitor és 6 db lélegeztető gép beszerzésére volt szükség.

Fertőző májgyulladás – Trópusi betegség,…vagy mégsem?

Fertőző májgyulladás

Ha egzotikus utazást tervezünk Ázsiába vagy esetleg a Közel-Keletre, akkor igen hamar eszünkbe juthat a Hepatitis A oltás szükségessége. Azonban érdemes azt is fejben tartani, hogy olyan minket körülvevő országokban is megtalálható a vírus, amiket gyakran választunk nyaralási célpontként. A kelet európai régióban a legtöbb esetet például Bulgáriában és Romániában regisztrálták, de sajnos hazánkban is előfordulhat egyes területeken.

Hogyan terjed a vírus és mire érdemes figyelnünk?

A vírus a hasmenéses betegségekhez hasonlóan úgynevezett feoko-orális úton terjed, ami azt jelenti, hogy valamilyen széklettel szennyezett víz vagy étel az eredete a fertőzésnek. Értelemszerűen ez szoros összefüggést mutat az adott terület csatornázási és víz ellátottsági fejlettségével, azonban beszámoltak olyan esetekről is amikor a fertőzött területről származó fagyasztott gyümölcs volt a betegség forrása. Legjobb tehát, ha nem kockáztatunk és oltással védjük magunkat, ha magas rizikójú országokba utazunk.

Milyen tünetekkel jár a betegség?

A fertőző májgyulladás klasszikus esetben lázzal és sárgasággal jár, azonban ezek a tünetek legtöbbször a felnőtteknél, illetve kamaszoknál jelentkeznek. A kisebb gyermekeknél a fertőzés sok esetben enyhe formában, vagy akár tünetmentesen zajlik. Ez azért különösen érdekes, mert a nem felismert esetek nem kerülnek elkülönítésre sem, és azáltal észrevétlenül terjeszthetik tovább a betegséget.

Fertőző májgyulladás

Fertőződés esetén körülbelül egy hónap lappangási idő után jelentkeznek olyan általános tünetek, mint a hányás, rossz közérzet, láz, majd ezt követheti néhány nap után a jobb bordaív alatti érzékenység, vagy a sárgaság valamint ha labor vizsgálatot végzünk a májfunkciós értékek emelkedése. Az esetek döntő többségében a májfunkciós értékek a betegség kezdetét követő egy hét múlva érik el a legmagasabb szintjüket, ahonnan fokozatosan spontán a normális értékre térnek vissza. Sajnos a tünetek elég hosszan fennállhatnak, gyakran egy-két hónapig is akár. Mivel specifikus terápia jelenleg nem áll rendelkezésünkre, ezeknek az eseteknek a követése leginkább szupportív, illetve a célja a betegség további terjedésének megakadályozása. Szerencsére azonban a hepatitis B-vel ellentétben ez a vírus nem okoz hosszú távú májkárosodást, ritkán azonban a tünetek újra fellángolhatnak.

Mit érdemes tudni az oltásról?

Az oltás javasolt mindazoknak, akik olyan országokba terveznek utazni, ahol a betegség magas arányban fordul elő. Az oltást 40 éves kor alatt az utazás megkezdése előtt bármikor be lehet adni, 40 éves kor után, illetve krónikus betegeknél érdemes az utazás előtt legkésőbb két héttel gondolni erre. Az oltás második adagját az első oltáshoz képest 6-18 hónappal később érdemes ismételni, mely kb. 20 évre megbízható védettséget nyújt. Azok, akik magán a betegségen esnek át nem fertőződhetnek újra, a védettség egy életre szól.

Dr. Zsigmond Borbála

Irodalom: 

1. Nemzetközi Oltóközpont
2. UptoDate – Hepatitis A in children
3. Pediatric Infectious Diseases

HÁNY CSILLAGOT ADNÁL A CIKKRE?
Összes szavazat: 3 Szavazatok átlaga: 3.7

 



Close
Read more:
mikrobiom-4
Virtuális szervünk a mikrobiom

A baktériumokról a legtöbb embernek a betegségek jutnak eszébe, és azt kevesen gondolják, hogy az egészséges élethez nemcsak,...

nátha1
Allergia, allergiás nátha

Ha az allergia szót halljuk, csaknem mindenki az allergiás náthára gondol, pedig az allergia az immunrendszer megváltozott (túlzott)...

Close