Mi az a megrázott gyermek szindróma (SBS/AHT) és miért veszélyes?
![megrázott gyermek szindróma lehet a következmény](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/apa-dobalja-gyereket-dreamstime79267729-800x450.jpg)
A megrázott gyermek szindróma (Shaken Baby Syndrome – SBS/AHT) a fizikai bántalmazás egy speciális formája, mely főként a csecsemőket és a két év alatti kisgyermekeket érinti.
A szülővé válás igazi nagy életfeladat, és a gyermeknevelésnek vannak árnyoldalai, tabui, melyekről senki nem szeret beszélni. Az SBS egy ilyen problémakör. Szükséges, hogy tudjunk róla és komolyan vegyük. A megelőzéshez szakemberként mindent meg kell tennünk, hiszen a szülők felkészítése, informálása kulcsfontosságú.
Hogyan alakulhat ki a megrázott gyermek szindróma?
1. véletlen balesetek (pl. leesés pólyázóról, nem megfelelően használt vagy egyáltalán nem használt autós biztonsági ülés, stb.)
2. helytelen nevelési szokások (pl. a gyermek levegőbe dobálása „szeretgetésből”, vagy a csecsemő sírásának megállítása a teljes test hirtelen megrázásával.)
3. bántalmazás (szándékosan okozott sérülések)
![leesés ágyról](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/leeses-agyrol-dreamstime88177552.jpg)
Mióta létezik gyermekbántalmazás?
Történetileg valószínű, hogy mindig velünk voltak ezek az esetek, azonban minél korábbra megyünk vissza az időben annál kevesebb leírást találunk róluk. Egyes kutatók szerint a nevelés árnyoldala, mellyel számolnunk kell.
A XIX. században élt nagyszerű tudós, Ambroise Tardieu már leírta a kórkép tünettanát (sőt egy időben Tardieu-szindrómának is nevezték a kórképet), azonban a sérülések keletkezési mechanizmusát nem tudta feltárni. A megmagyarázhatatlan sérülések eredetére a választ csaknem 70 év elteltével John Caffey gyermekradiológus esetleírásai és Henry Kempe munkássága adta meg.
Az eredetileg virológus orvos, Henry Kempe és munkatársai 1962-ben megjelentettek egy cikket a Battered Child (megvert gyermek) szindrómáról. Leírták, hogy az általuk vizsgált gyermekeken talált sérüléseket szándékosan idézték elő, többnyire a gyermek gondozásával megbízott személyek vagy szülők. Az orvosok figyelmébe ajánlotta, hogy kötelességük feltárni az ilyen sérülések hátterét, hiszen
„Az informált orvos számára a csontok olyan történetet mesélnek el, amelyhez a gyermek túl fiatal vagy túl rémült ahhoz, hogy elmondja”.
Kutatásuk nagy lendületet adott számos orvosi terület fejlődésének, így a röntgendiagnosztikának, a szemészetnek, valamint a traumatológiának is. Egyre több és több információ támasztotta alá azt, hogy a gyermekek megrázása súlyos, életveszélyes, olykor halálos sérüléseket okoz.
![megrázott gyermek szindróma lehet a következmény](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/apa-dobalja-gyereket-dreamstime100514299.jpg)
Mi a leggyakoribb oka a megrázásnak?
Kutatások szerint a legerősebb stresszforrás a gyermek sírása, melyet a szülők rosszul tolerálnak. Az első időkben a csecsemők többet sírnak, és a szülők is gyakran kifáradnak. Keveset tudnak a sírásról, annak mennyiségéről és a sírós időszak hosszáról. Ez vezethet ahhoz a tehetetlen, frusztrált állapothoz, mely előidézheti a megrázást.
Miért veszélyes a megrázás?
A csecsemők testaránya más, mint a felnőtteké. A fejük a testükhöz képest nagy, a nyakizmaik gyengék és az erek fejletlenek, könnyen elszakadnak. A rázás következtében a fej egy úgynevezett „ostorcsapó” mozdulatot ír le, melynek következtében az agyállomány elmozdul, megnyúlnak/elszakadnak a vénák és az idegszálak. Agyvérzés, bénulás alakulhat ki. A csontos agykoponyához ütődik az agyállomány, így agyzúzódás jöhet létre. A szemfenéki bevérzés jellegzetes tünete a kórképnek, hiszen a szemgolyó a csontos szemüregben szintén elmozdul, és sérülnek a szemfenéki erek. A kórkép változatos tünetekkel jár. A tünetek súlyossága függ a rázás intenzitásától, a rázás hosszától, valamint különböző abból adódóan is, hogy hol ütődik oda az agyállomány az agykoponyához.
Milyen következményei lehetnek a megrázásnak?
Enyhe megrázás esetén mikro agyvérzések alakulhatnak ki, melyek lehet, hogy azonnal nem is okoznak tünetet, azonban a későbbiekben megjelenhetnek tanulási, beilleszkedési nehézségek formájában. Erősebb rázás következtében, látás/hallás/mozgásszervi sérülés alakulhat ki. Az ismert esetek közel ötödében (19%) a megrázás következtében a gyermekek meghalnak. Azok a gyermekek, akik a megrázást túlélik, 80%-ban hosszú éveken át tartó komplex rehabilitációs kezelésre szorulnak.
![stresszes anya babájával](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/stresszes-anya-gyerekkel-dreamstime10401312.jpg)
Mit tegyek, ha megráztam a gyerekemet?
Azonnal kórházba kell vinni a gyermeket, mert az állapota sürgős ellátást igényel. A legtöbbet akkor tehetjük a gyermekünkért, ha pontosan elmondjuk az orvosnak mi történt.
Mit tehetünk az SBS ellen?
A kórkép 100%-ban megelőzhető. Kulcsa a tanulás. A csecsemő kommunikációs eszköze a sírás. Bármilyen baja van (pl. fáradt, éhes, túl sok az inger körülötte, magányosnak érzi magát, stb.) csak sírással tudja jelezni. A sírást meg lehet érteni, és meg lehet tanulni a megnyugtatás technikáit. Fontos tudni, hogy ezek segítségével a sírás mennyisége és erőssége csökkenthető, de nem várható el egyértelműen a sírás teljes megszűnése, és ez így rendben van. A szülővé válás egy folyamat, amit a szülőknek is tanulni kell.
Szeretettel ajánlom figyelmükbe az első magyar nyelvű edukációs honlapot a www.mamata.hu oldalt.
A „Szülőség okosan” tanfolyam tartalmaz egy speciális sírásértési/bántalmazás megelőzési blokkot. Így a szülők már a várandósság során fel tudnak készülni a babájuk jelzéseinek jobb megértésére.
A legfontosabb üzenet: Soha, de soha ne rázd meg a gyermeked!
Forrás:
Tománé M. Andrea.: A gyermekbántalmazás kutatásfejlődésének kiemelkedő lépései – A megrázott gyermek szindróma (Shaken Baby Syndrome – SBS) Kaleidoscop folyóirat 2019/19 szám 76-91 http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=cikk&cikkid=502
KEMPE, H. et al.: ‘The Battered-Child Syndrome’, Child Abuse & Neglect Volume 9, Issue 2, 1985, Pages 143-154144. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/0145213485900055?via%3Dihub
W James King et.al.: Shaken baby syndrome in Canada: clinical characteristics and outcomes of hospital cases CMAJ. 2003 Jan 21;168(2):155-9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12538542/
![figyelem](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/figyelem-dreamstime11873871.jpg)
Probléma, panasz, baleset esetén a területileg illetékes gyermeksebészeti ügyeletet javasolt felkeresni.
Ha orvoshoz megy mindig vigye magával gyermeke és a saját TAJ- és lakcímkártyáját, személyi igazolványát!
Itt tudja megnézni, hogy hol van Budapesten ügyelet.
![elválasztó-sor elválasztó-sor](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/elvalaszto-00.png)
![vashiany-verszegenyseg.hu vashiany-verszegenyseg.hu](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/Salbert-banner-900x250px.jpg)
![elválasztó-sor elválasztó-sor](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/elvalaszto-00.png)
![Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 1% Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 1 %](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/HeimPal-970x90-1.png)
![szünet szünet](https://gyogyhirek.hu/wp-content/uploads/HIRDETES.png)