A népegészségügy története – visszatekintés a múltba

KÖJÁL

Az emberiség történetében ókortól kezdődően fontosnak tartották az egészség megőrzését és próbálták a betegségeket valamilyen (kezdetleges) módon megelőzni.

Az ókor embere elsősorban a személyi higiénia, a test tisztasága révén igyekezett a betegségeket távol tartani; ennek érdekében fürdőházakat építettek, a szennyvíz elvezetéséről csatornarendszerekkel gondoskodtak. Az ókorban és később a középkorban pusztító járványok arra sarkallták az emberiséget, hogy egyéb módszerekkel vegyék fel a harcot; a fertőző betegeket elkülönítették- így például a leprás betegeket a külvilágtól elzárták, folyóvíz mellé telepített ún. ispotályokba kényszerítették.

A népegészségügy története:
Magyarországon a közegészségügy tekintélyes 250 éves múltra tekint vissza.

18. században Mária Terézia elsők között foglalkozott a közegészségügy kérdésével: orvosokat bízott meg, hogy figyeljék, és javítsák a lakosság egészségi állapotát, az ezt leíró dekrétum tulajdonképpen a magyar tisztiorvosi szolgálat alapító okirata.

A szabályzat mai szemmel nézve is nagyon modern:

a járványok kapcsán elrendelték a betegek elkülönítését, ismerték és alkalmazták a járványügyi zárlatot, felügyelték a területükön lévő kórházakat, gyógyszertárakat, az egészségügyi személyzet munkáját.

A himlőellenes oltóanyag biztonságos útját is szigorúan ellenőrizték: a vakcinák beszerzésére, tárolására és szétosztására is volt írásos szabályozás. Az akkori „tisztiorvosoknak” nem volt könnyű dolguk, ráadásul az negyedévente kötelező ellenőrzésekről jelentéseket is kellett írniuk.

1913. február 17-én nyitotta meg kapuit a Fővárosi Fertőtlenítő Intézet a Váci úton.


A cél az volt, hogy az akkoriban súlyos, halálos megbetegedéseket okozó kiütéses tífuszt, pestist, kolerajárványt megfékezzék.

orvos pestis idején

Az európai viszonylatban is nagyon korszerű fertőtlenítő állomáson lehetőség volt a lakosság személyi fertőtlenítésére. A koronavírus járvány kapcsán már megszokhattuk, hogy a fertőző betegeket szállító járműveket használatot követően kívül-belül fertőtlenítik. Már akkor is jól tudták: a betegszállító kocsik fertőtlenítése elengedhetetlen járvány terjedésének megállításában: a betegeket szállító járművek, lovaskocsik, sőt a lovak patáinak fertőtlenítéséről is gondoskodtak.

Az Intézetben külön volt tiszta és fertőzött oldal; a betegek a ruháikat belépéskor levetették, tisztasági fertőtlenítő fürdőt vettek, majd a tiszta oldalon felöltözhettek: közben a ruháikat, az egyéb személyes tárgyaikat az állomás személyzete modern gőz-és illetve formalin fertőtlenítő berendezésekben kezelte. A személyes holmit azonosítókkal látták el, így mindenki a saját ruháját kapta vissza. A tiszta-és szennyes oldal közötti kommunikációhoz telefont használtak, sőt az állomás egyedülálló módon saját telefonközponttal is rendelkezett!

A népegészségügyi törekvések, a hatékony védőoltások megjelenése eredményeképp 1979-ben a világ himlőmentessé vált, majd 2003 végén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európában a járványos gyermekbénulás felszámolását is bejelenthette.

védőoltások világszerte

Mégis úgy tűnik, modern világ technikai fejlettségének dacára folyamatosan számolnunk kell új kórokozók megjelenésével, a világ minden országában jelenleg is folyik a küzdelem az új típusú koronavírus ellen.
A népegészségügy, a közösség egészségét megőrző, megelőző – preventív- tevékenységek a modern világban sem veszítettek a jelentőségükből.

Sokak számára, ha járványok, fertőző betegségek elleni védekezésről hall, még mindig a „KÖJÁL” szó jut eszébe.
Nem véletlenül, a KÖJÁL-ok vagyis a megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomások 1951-től látták el a lakosság egészségügyi szolgálatát szigorú hierarchikus rendszerben. A KÖJÁL Intézeteiben már nem csak hatósági orvosok, hanem főiskolai diplomával rendelkező közegészségügyi-járványügyi ellenőrök is dolgoztak.
Ez a hagyomány a mai napig megmaradt, a jó higiénés személetű, szakmailag magasan képzett közegészségügyi-járványügyi felügyelők kiváló segítői maradtak tisztiorvosoknak. Munkájukat orvosi háttérrel, de önállóan is végzik, jelenleg járási hivatalokban, megyei intézetekben, de kórházakban, egészségügyi intézményekben is dolgoznak.

Székesfőváros Fertőtlenítő Intézete -a népegészségügy története

A KÖJÁL 1989-ben nevet váltott, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatként működött tovább, majd 2018-tól kormányrendelettel megalakult a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Sipos Tamásné


Irodalom:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch03s04.html
https://fovarosi.blog.hu/2013/02/23/100_eves_a_fertotlenito_intezet
https://qubit.hu/category/gazdasag

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!