Gyermekbántalmazás és elhanyagolás

gyermekbántalmazás fizikai

A gyermekbántalmazásnak és elhanyagolásnak nagyon sok formája lehetséges. Ezek közül legismertebb talán a fizikai nevelési eszközök alkalmazása. Cikkemben röviden összefoglalom a bántalmazás fajtáit, figyelmeztető jeleit, és a lehetséges megoldási módokat.


Mi is a gyermekbántalmazás?

Nem csak a fizikai bántalmazás, ami sokszor elég nyilvánvaló a külsérelmi nyomok miatt. Kevésbé láthatóak pl. a gyermek szükségleteinek figyelmen kívül hagyása, felügyelet nélkül hagyása, veszélyes helyzeteknek való kitettsége, szexualitással kapcsolatos szituációknak, ingereknek, információknak való kitettség, lelki megalázás.

Számos formája van a gyermekbántalmazásnak és elhanyagolásnak, amelyek komoly testi-, lelki károkat okozhatnak a gyermeknél.
Abban az esetben, ha felmerül a bántalmazás, vagy elhanyagolás, nagyon fontos a korai felismerés, ami által mind a gyermek, mind a bántalmazó fél segítséget kaphat annak érdekében, hogy megoldódjon a probléma.

Tévhitek

Fenti problémával kapcsolatban sajnos még nagyon sok mítosszal, tévhittel találkozunk napjainkban is. Sokan úgy vélik, hogy csak a fizikai bántalmazás tartozik ebbe a körbe. Viszont, ez csak az egyik megjelenési formája. A gyermekek elhanyagolása, a szexuális és érzelmi bántalmazás ugyanannyi kárt okozhat, és mivel nem mindig elég nyilvánvalóak, a beavatkozás valószínűsége is kisebb.

Tévhit, hogy csak a „rossz” emberek bántalmaznak. Tény, hogy nem minden esetben történik tudatos, szándékos bántalmazás. Sok szülő, vagy gondviselő maga is bántalmazott volt gyermekkorában és nem ismer más megfelelőbb nevelési eszközt bizonyos helyzetek, problémák megoldására. „Engem is vertek, mégis jó ember lett belőlem!” Sajnos ez még a mai napig gyakran előforduló nézet társadalmunkban. A szülői kompetenciákat, nevelési stílust nagyban befolyásolja a hozott mintákon kívül a szülő mentális állapota, esetleges szerhasználati problémái.

Tévhit, hogy a „jó” családokban nem történik visszaélés. Sajnos minden társadalmi rétegben előfordulhat, nem ismer faji, gazdasági, kulturális határokat.

Tévhit, hogy a legtöbb bántalmazó idegen a gyermek számára. A valóságban a legtöbb bántalmazó családtag, vagy közeli ismerős.

Tévhit, hogy a bántalmazott gyermekből mindig bántalmazó felnőtt lesz. Igaz, hogy nagyobb valószínűséggel fogja a hozott mintát gyakorolni, másrészt viszont nagy részük erősen motivált arra, hogy saját gyermekét ne érhessék olyan negatív hatások, melyeket neki kellett elszenvednie.


gyermekbántalmazás elkövetői

Adatok

Azzal kapcsolatban, hogy kik követik el leggyakrabban a halálos kimenetelű bántalmazást a gyermek sérelmére, egy 2011-es USA felmérés adatai alapján:

Anya: 26,4%,
Apa:38,2%,
Apa és Anya együtt: 22%,
Más személy: 13,4%-ban.

Az esetek többségében az elkövető szülő fiatal, legfeljebb a 20-as évei közepén jár, felsőfokú végzettsége nincs, alacsonyabb szocio-ökonomikus státuszban él, a stresszhelyzetek kezelésében problémákkal küzd (5).


A gyermekbántalmazás és elhanyagolás hatásai:

Mindenfajta bántalmazás és elhanyagolás maradandó hegeket hagy maga után mind testileg, mind lelkileg. Károsítja a gyermek önérzetét, jövőbeli kapcsolatait, az otthoni és iskolai alkalmazkodó képességét.

Többek között, bizalmatlanság, kapcsolati nehézségek alakulnak ki. Ha a szülőben/gondozó személyben sem bízhat meg, akkor kiben? Ezen alap nélkül nagyon nehéz megtanulni bízni az emberekben, vagy tudni, hogy ki megbízható. Értéktelenség érzés, önértékelési zavar alakul ki, ha rendszeresen becsmérlik, megalázzák a gyermeket. Ezen lelki problémáknak kihatása van az iskolai teljesítményre, és a társas kapcsolatokra is. Elhanyagolják iskolai kötelezettségeiket, alulteljesítenek, hisz úgy „gondolják”, nem hiszik el, hogy többre képesek.

Az érzelemszabályozás, ill. érzelmek megfelelő kifejezése is gátolt lehet, sok esetben jelenhet meg szélsőséges formában. Felnőttkorban is gyakran jelentkezik még a szorongás, depresszió, indulatkitörés. A negatív érzésekkel nehezen birkóznak meg, sok esetben nem megfelelő módon próbálják csillapítani érzéseiket, ezáltal az alkohol, drog esetleg egyéb önkárosító magatartás felé fordulnak, mint megoldási mód.

A gyermekbántalmazás különböző típusainak felismerése.

A bántalmazás nagyon sokféle formában jelenhet meg, de a közös nevező, a gyermekre gyakorolt érzelmi hatás. A végeredmény: egy olyan gyermek, aki nem érzi magát biztonságban, nem gondoskodnak megfelelően róla, egyedül érzi magát.

Érzelmi, lelki bántalmazás:

Néhány ember vélekedésével ellentétben a szavak árthatnak, az érzelmi bántalmazás súlyosan károsíthatja a gyermek lelki egészségét, szocializációját.
Érzelmi bántalmazásnak számít, ha a gyermek állandó lekicsinylésnek, megszégyenítésnek van kitéve, negatív jelzőket kap, gyakran ordítanak vele, fenyegetik, zaklatják, nem védik meg a negatív külső ingerektől. Figyelmen kívül hagyják a gyermek igényeit, elutasítják büntetésként, megvonják tőle a szeretetet, az ölelést, stb.

Figyelmeztető jelek: Ha a gyermek túlzottan visszahúzódó, félénk, szorongó, túlzottan engedelmes, esetleg passzív, vagy agresszív, ill. kötődési zavar jeleit mutatja, felveti az érzelmi bántalmazás gyanúját.

szóbeli gyermekbántalmazás

A gyermek elhanyagolása

A gyermekbántalmazás nagyon gyakori típusa, mely a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítésének elmulasztása, amely magában foglalja a megfelelő ételt, ruházatot, higiéniát, egészségügyi ellátás elmulasztását vagy a felügyelet hiányát. A gyermek elhanyagolását nem mindig könnyű észrevenni. Előfordul, hogy a szülő fizikailag vagy szellemileg képtelenné válik a gyermek gondozására, például súlyos betegség, sérülés, vagy pszichés problémák miatt. Máskor életvezetési problémák, szerhasználat húzódik meg kiváltó okként.

Figyelmeztető jelek:
Nem megfelelő ruházat, higiéniai hiányosságok, kezeletlen betegségek, megfelelő felügyelet hiánya, iskolai hiányzások, felszerelés hiány, otthoni tanulás, felkészülés rendszeres elmaradása.

Fizikai bántalmazás

A fizikai bántalmazás lehet szándékos, vagy túlzott fizikai büntetés. Sok szülő véli úgy, hogy a fizikai nevelési eszközök alkalmazása szükséges a megfelelő fegyelem, viselkedés kialakításához. Bántalmazó szülők esetében jellemző a kiszámíthatatlanság, a gyermek nem tudja, mikor mi válthatja ki a bántalmazást, nincsenek egyértelmű kiszámítható határok, szabályok. A bántalmazó szülő haragból cselekszik, minél dühösebb, annál intenzívebben. A gyermeket félelemben tartja viselkedésének kontrollálása érdekében. Ezáltal a gyermek nem azt tanulja meg, hogy hogyan kell viselkedni, hanem csak azt, hogy hogyan kerülheti el, a fizikai büntetést. Sajnos még napjainkban is sok szülő vélekedik úgy, hogy mivel ő is verve volt gyermekkorában, így válik majd rendes felnőtt a gyermekéből is.

Figyelmeztető jelek: ha gyakori sérülések, zúzódások, vágások, stb.. érik a gyermeket, ami keletkezéséről sokszor nem nyilatkoznak, vagy az előadott történet hitelességével kapcsolatban kétségek merülnek fel. A gyermek viselkedésére jellemző, hogy mindig éber, mintha valami rossz történésére várna, apró érintésektől is megretten. Jellemző lehet, hogy pl. nyáron hosszú ujjú ruházatot visel.

gyermekbántalmazás nyoma is látszik

Szexuális visszaélés/bántalmazás

Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk(2.).

A szexuális visszaélés, ill. bántalmazás egy nagyon bonyolult bántalmazási forma. Sok esetben nem jelenti azt, hogy fizikálisan történik szexuális jellegű érintkezés. Az is ide tartozik, ha a gyermek olyan szexualitással kapcsolatos szituációnak, vagy tartalomnak, információnak van kitéve, ill. szemtanúja, mely túlmutat fejlettségi szintjének megfelelőtől. Minél közelebbi hozzátartozó követi el a gyermek sérelmére, annál inkább sérti a gyermeknek a világba, közeli hozzátartozókba vetett bizalmát, és annál nehezebben is tud segítséget kérni. A szexuálisan bántalmazott gyermekeket szégyenkezés, és bűntudat gyötri. Számos magatartási zavar alakulhat ki a gyermekeknél, pl.: szorongás, bizalmatlanság, félelem bizonyos személyektől, alvás-, evészavarok, regresszív viselkedés, koraérett magatartás, szerhasználati problémák, önsértő magatartás, kortárskapcsolati problémák, tanulási zavarok.

Figyelmeztető jelek:
Genitáliák körül fellépő eltérések, fájdalom, fertőzés. Életkornak nem megfelelő (meghaladó) tudás, viselkedés a szexualitással kapcsolatban. Bizonyos személyek látványos elkerülése. Nem akar átöltözni pl.: testnevelés órán, vagy orvosi vizsgálat során. Terhesség. Szökés otthonról.

Gyermekbántalmazás és elhanyagolás kockázati tényezői:

Minden típusú családban előfordulhat, de bizonyos helyzetekben nagyobb veszélynek vannak kitéve a gyermekek. Ilyen helyzetek pl., ha a szülő alkohol-, ill. szerhasználati problémával küszködik, kezeletlen mentális betegség előfordulása a szülőnél, szülői kompetenciák, szülői minták hiánya, indulatkezelési nehézségek, fokozott stressz. Fokozott megterhelést jelenthet a szülő számára, ha halmozottan sérült gyermek ellátásáról kell gondoskodnia.

Megtörni a visszaélések körforgását

A probléma felismerése a legnagyobb lépés a segítségnyújtáshoz. Amennyiben a szülő maga is bántalmazott volt gyermekként, akkor saját gyermeke bizonyos helyzetekben erős emlékeket, érzelmeket válthat ki belőle, melyek eddig esetleg elfojtásra kerültek. Előfordulhat, hogy bizonyos szituációk során elárasztja a düh, és nem tudja azt megfelelően irányítani. Fontos ennek felismerése, korai észlelése, mely alapján külső segítséggel új módszereket tanulhat az érzelmek kezelésére, a régi minták megtörésére. Fontos, hogy segítséget tudjon kérni a szülő, ezáltal megakadályozva a rossz bánásmód kialakulását, ill. fennmaradását.

néma segítségkérés

A megelőzéshez nagyon fontos, hogy a szülő tisztában legyen a gyermek életkori sajátosságaival, mi az, ami egy adott életkorban elvárható. Ha reális elvárásokat támaszt gyermeke felé, akkor elkerülhetőek a csalódást, haragot kiváltó események. Megfelelő ismeretek birtokában így türelmesebbek, elfogadóbbak lehetnek a szülők gyermekükkel.

A gyermeknevelés sok energiát igényel a szülőtől. Az állandó kialvatlanság, fáradtság következtében könnyebben válik ingerültté a szülő. Nagyon fontos, hogy családon belül, de akár külső kapcsolatok segítségével is osszák meg egymás között a feladatokat, ezzel tehermentesítve a szülőt annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottabban tudja ellátni gyermekét.
Pszichés zavarok előfordulása esetén nagyon fontos, hogy szakember segítségét kérje, illetve fogadja el a szülő saját egészsége, ill. szülői kompetenciájának megfelelő ellátása érdekében.


A szülői minták, képességek, készségek tanulhatóak is. Fontos felismerni hibáinkat, és elfogadni a jó tanácsokat. A megfelelő fegyelmezési technikák tanulásában, keretek szabályok felállításában, ma már rengeteg könyv, illetve weboldal is segítségére van a szülőknek. A védőnőktől, a Pedagógiai Szakszolgálatoknál, Családsegítő Szolgálatoknál is kérhetnek segítséget a szülők gyermeknevelési kérdések mentén a szakemberektől.

Teendők bántalmazás észlelése esetén

Magyarországon többek között a Gyermekvédelmi törvény szabályozza az ezzel kapcsolatos teendőket. Kiépült jelzőrendszeri hálózat segíti a felismerést, mely tagjai a háziorvosok, védőnők, egészségügyi szolgáltatók, köznevelési intézmények, családsegítő szolgálat, hivatal, rendvédelmi szervek, stb.. De természetesen minden állampolgár kötelessége jelzéssel élni, a gyermekvédelmi intézmények, ill. rendőrség felé, ha gyermekbántalmazásról szerez tudomást.

A gyermekvédelmi törvény alapján:
Gyvt. 5. § n) * Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.(4.)

A büntető törvénykönyv alapján:
Btk. 208. § (1) Kiskorú veszélyeztetése: A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3.)


Burgondné Stomp Edit

Felhasznált irodalom:
1. https://www.helpguide.org/articles/abuse/child-abuse-and-neglect.htm
2. SzGyF Gyermekbántalmazás felismerése és kezelése a gyermekvédelmi szakellátásban. 2015.
3. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
4. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
5. Dr. Sófi Gyula, Dr. Fodor Miklós, (2014) Igazságügyi Gyermekpszichiátria

Fotó:
dreamstime.com

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •