A higiénia szó hallatán mindenkinek elsőként a tisztaság és a takarítás jut eszébe. Igazából nem is tévednek sokat, mivel a „higiénia” szó egészség és a tisztaság görög istennője: Hügieia nevéből származik. A higiéne az orvostudomány egyik ága, amely vizsgálja a környezetet, az élet-, és munkakörülmények hatását az emberi szervezetre.

Hazánkban a higiéne átfogja mindazon területeket, amelyek befolyásolják a lakosság egészségi állapotát, mint például a lakóhellyel, munkahellyel, élelmezéssel és életmóddal kapcsolatos körülményeket.

Ennek megfelelően egyes szakterületekkel önálló szakágak foglalkoznak:

• Település- és környezethigiéne,
• Munka- és foglalkozáshigiéne,
• Élelmezés- és táplálkozáshigiéne,
• Sugárhigiéne,
• Epidemiológia (fertőző és nem fertőző betegségek)
• Kórházhigiéne,
• DDT, (rovar-és rágcsálóirtás)
• Egészségvédelem, egészségnevelés

Ki is az a kórházhigiénikus felügyelő és mit csinál?

A kórházhigiénikus felügyelő a végzettségét tekintve közegészségügyi – járványügyi vagy népegészségügyi ellenőr diplomával rendelkező szakember. Munkáját a kórházhigiénikus orvossal összhangban, önállóan végzi.

Feladatai két csoportra oszthatók:

Egyrészt felügyeli intézetében történő betegellátás körülményeit. Higiénés szemléket végez, amely során a kézfertőtlenítést, az eszközfertőtlenítést, steril eszközök biztosítását és a tisztaságot ellenőrzi. Ahol hiányosságot tapasztal, ott javaslatot tesz a probléma megoldására, ezzel is biztosítva a szakszerű ellátást. A szemlék alkalmával lehetőség van a bizonytalanságok, felmerülő kérdések megbeszélésére is.

Másrészt folyamatosan monitorozza/felügyeli/ a kórházban előforduló fertőző betegségeket, precíz munkájának köszönhetően elejét veszi járványok kialakulásának. A járványügyi vizsgálatok során a diagnózis vagy a kórokozó ismeretében a fertőzés tovaterjedésének a megakadályozása a cél.
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha ismerjük a kórokozó tulajdonságát/terjedésének módját (cseppfertőzés, kontaktus, széklet szóródás), járványügyi intézkedések meghozatala szükséges, hatására a járvány kialakulását megelőzzük.

A járvány elkerülése érdekében az alábbi intézkedések a célravezetők:

elkülönítés,
egyedi ápolási eszközök biztosítása,
fertőtlenítés,
védőfelszerelés használata.

Egyéni elkülönítés („egyéni izoláció”) során a fertőzött beteg elhelyezése komfortos (saját fürdővel és WC-vel rendelkező) egyágyas kórteremben a legideálisabb. Ebben az esetben a közös helyiségek használatának elkerülésével akadályozzuk meg a kórokozó terjedését.

A védőfelszerelések alkalmazása napjainkban előtérbe kerültek. A kórokozó terjedésének ismeretében kell sebészi orr -száj maszkot, védőkesztyűt, védőruhát esetleg védőszemüveget alkalmazni.

Egyes betegségek előfordulásakor nagyon gyorsan, hatékonyan kell intézkedéseket hozni, mivel a megbetegedést okozó kórokozó pár nap, akár órák alatt súlyos, esetleg halálos kimenetű megbetegedést válthat ki. Ilyenkor a higiénikus felügyelő a beteg anamnézise alapján felderíti, hogy a beteg kivel, mikor, milyen körülmények között találkozott és az információ függvényében elrendeli a kontakt személyek kivizsgálását, megfigyelését vagy javaslatot tesz gyógyszeres kezelésükre. Amennyiben nem végzi körültekintően a munkáját a kontakt személyek megbetegedését a figyelmetlensége okozhatja. Ebből is látszik, hogy felelősségteljes, alapos, minden részletre kiterjedően kell a kivizsgálást végezni.

A kórházhigiénikus szakember munkáját jogszabályok, eljárásrendek segítik, mely naprakész ismerete elengedhetetlen, az előírások betartatását figyelemmel kíséri. Nagyon fontos, hogy a kórházhigiénikus felügyelőt szakmailag elismerjék és a betegellátás során felmerülő kérdésekkel megkeressék a kollégái. Amennyiben hiteles és naprakész információkkal tud szolgálni, kiváló munkakapcsolat alakulhat ki a felügyelő és az általa ellenőrzött egységek vezetői között, ezzel is hozzájárulva a betegek mielőbbi gyógyulásához. A kórházhigiénikus egyben jó tanár is, munkatársakat rendszeres oktatják, ezzel is segítik a szakdolgozók jó higiénés személetének kialakítását.

Munkájának köszönhetően csökken a kórházi fertőzések száma, ezzel is segítve a betegek mielőbbi gyógyulását!

Pereczné Csermák Éva

Irodalom:
Jurányi Róbert: A fertőző betegségek általános és részletes járványtana
Medicina Könyvkiadó Rt., 1997.