Miért fontos az életkor szerint előírt és ajánlott oltások adása a koronavírus – járvány alatt is?
A Covid-19 világjárvány fenekestül felfordította mindannyiunk életét – a gyerekek kimaradnak a bölcsődéből, óvodából, iskolából, a szülők nagy része vagy otthon kell dolgozzon, vagy változatlanul járnia kell munkába, ami a családok mindennapjait is nagyon megnehezíti.
Kétségtelenül soha nem látott érdeklődés övezi a védőoltások ügyét, ám szinte kizárólag a koronavírus fertőzés elleni oltóanyagokra irányul a figyelem, a többi védőoltás, – az előírt és ajánlott oltások – jelentősége háttérbe szorulhat.
Erre az aggasztó jelenségre a világ számos egészségügyi szervezete [az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Járványügyi és Betegségmegelőző Központ (ECDC)] is igyekszik felhívni a figyelmet. Világszerte, a világ fejlett országaiban is, a Covid-19 járvány miatt a legkisebbek életkor szerint előírt oltásaiban elmaradások történtek, több, a járványhelyzetre visszavezethető okból. Megakadhatott az oltóanyagok beszerzése, illetve a járvány miatt túlterhelt ellátórendszerben nem jutott elég figyelem és kapacitás az oltások megszervezésére, beadására. Előtérbe került a telemedicina, a gyermekorvosok nagy része is inkább telefonkonzultációt tartott, elmaradtak a védőoltások adására, ezekkel kapcsolatos kérdések megbeszélésére szervezett prevenciós orvos–páciens találkozások.
Fontos azonban azzal tisztában lenni, hogy a védőoltásokkal elérhető kedvező járványügyi helyzet számos fertőzés esetén igen törékeny egyensúlyon, az átoltottságon, annak magas arányán áll, vagy bukik.
Ha egy-egy korosztály átoltottsága például az MMR (kanyaró-rubeola-mumpsz ellen védő) oltással akár csak 10 %-ot csökken, a három kórokozó közül bármelyik ismét megtalálhatja a fogékonyakat és ez járványgóc kialakulásához vezethet. Ez azért is nagy gondot okozhat, mert egyik MMR komponens ellen sem rendelkezünk hatékony gyógyszerrel, mind a három vírus előszeretettel okoz idegrendszeri fertőzést és komplikációkat, ritkán akár halálos kimenetelt is. Bőven van erre szomorú példa a közelmúltból például romániai vagy az ukrajnai kanyarójárványokban. Mindhárom vírus esetében tehát mindenki érdeke, hogy védett lehessen, mert az egyéni szerencsén múlhat, hogyan vészeli át, ha megbetegszik.
Vannak olyan fertőzések is, ahol nem az számít, hogy milyen az átoltottság, mert mindenkinek egyéni védettségre van szüksége.
Ilyen fertőzés például a tetanusz, ahol attól, hogy valakinek a környezetében mindenki be van oltva, ha ő lép bele a rozsdás szögbe, és oltatlan, bizony megbetegedhet. Ilyen fertőzés a torokgyík (diftéria is), ahol csak a védőoltás jelent biztonságos védelmet, nem az, hogy hányan vannak az illető körül beoltva. A magyarázat erre az, hogy mindkét előbb említett fertőzés kórokozója itt él a környezetünkben, a talajban, így eseteikben nem számít a sokat emlegetett, mára már mindenki által jól értett populációs vagy nyájimmunitás.
Külön érdekes kérdés a szamárköhögés elleni védettség.
A múlt század közepétől, az ötvenes évektől fogva van hatékony védőoltás ellene, mely a korábbi időkben hármas kombinációjú (Di-Per-Te) oltás részeként, aztán az ezredfordulótól fogva további fertőzések (gyermekbénulás/polio, agyhártyagyulladás(HiB) elleni kombinált oltásban került forgalomba. Az elmúlt évtizedben derült az ki, hogy magát a fertőzést ugyan sikerült a járványos formát tekintve leküzdeni, de ez nem vezetett a kórokozó kiirtásához. Aki be volt oltva, becsülhetően 8–10 évig ugyan védett lehet, ám ha megbetegszik, már nem a jellegzetes, hat héten át tartó, rohamos köhögéssel járó betegséget éli át. Helyette inkább jellegtelen, banális légúti fertőzésnek tartható hörghurutja, köhögése alakul ki, amiről nem jut eszébe senkinek a szamárköhögés.
Ez pedig azokra a fiatal csecsemőkre jelent kockázatot, akik még életkoruk miatt nem kaphatták meg a három csecsemőkori alapoltásukat (a kombinált, ötkomponensű, diftéria-szamárköhögés-tetanusz-polio-Hib/DaPT-IPV-Hib- oltást). A pár hetes csecsemő szamárköhögése azonban súlyos, gyakran intenzív osztályos ellátást is igénylő betegség lehet, melyben akár halálos kimenetel is adódhat. Éppen az ilyen halálesetek vezettek arra a döntésre, hogy a fejlett világ sok országában ennek elkerülésére ajánlott a várandósok emlékeztető oltása szamárköhögés ellen is immunizáló oltóanyaggal (dapT) a várandósság második-harmadik trimeszterében.
Védőoltásokkal több évtizede foglalkozó gyermekinfektológusként azon dolgozom, hogy felhívjam a kisgyermeket nevelő szülők figyelmét arra, mennyire fontos éppen a védőoltásoknak köszönhetően jó hazai járványügyi helyzet megőrzése, kiemelten a legkisebbek védelme.
A hazai, több mint hét évtizede példásan működő hazai oltási rendünk nemzetközi összehasonlításban is irigylésre méltó eredményeket tud felmutatni.
Az életkor szerinti oltási rendünkben 13 fertőzés ellen kap minden itt élő gyermek a családok számára térítésmentesen védőoltásokat, méghozzá az elérhető legjobb minőségű oltóanyagokkal (lásd a táblázatot az életkor szerinti oltásokról Magyarországon.) Míg Európa számos országában kisebb nagyobb kanyarójárványok előfordulnak, nálunk csak behurcolt esetekről lehet tudomást szerezni és nem hal meg, nem nyomorodhat meg kisgyermek számos más, védőoltással elkerülhető fertőzésben sem.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele az életkor szerinti védőoltásokról
www.antsz.hu
A koronavírus okozta járvány azonban a hazai gyermek–alapellátást is nehéz helyzetbe hozta, így a házi gyermekorvosok összefogtak és a „Biztos Kezek”, az Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társasága, kidolgozott egy olyan ellátási ajánlást, amiben a legnagyobb esély van arra, hogy minden csecsemő és kisgyermek megkaphassa mind a kötelező, mind az ajánlott oltásokat.
Szakmai evidencia, hogy egy időpontban több védőoltás is adható már egy két hónapos csecsemőnek is, és nem sérül ettől sem a kialakuló védettség, sem nem várható komolyabb oltási reakció sem. Az alaposan átgondolt, a szakmai előírásokat is figyelembe vevő ajánlás lényege az, hogy kevesebb oltási alkalommal is ugyanúgy megkaphassák a legkisebbek a számukra fontos összes védőoltást. A házi gyermekorvosok „Biztos Kezek” csapata az ajánlást egyeztette az országos tisztifőorvossal, a Házi Gyermekorvosok Egyesületével, a Magyar Gyermekorvosok Társaságával. Az ajánlásnak köszönhetően Magyarországon a járvány eddigi több mint egy éve alatt érdemi elmaradás nem történt a legkisebbek oltásaiban.
Életkori csoportokra bontott javaslat a kötelező az az előírt és ajánlott oltások adására a Covid-19 járvány idejére. Az ajánlást az Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társaság „Biztos Kezek” munkacsoportja készítette 2020. áprilisban, kizárólag a Covid-19 járvány alatti időszakra.
https://www.facebook.com/pg/BiztosKezekAlapellatoGyermekorvosokTarsasaga/posts/?ref=page_internal
Dr. med. habil. Mészner Zsófia PhD
Forrás:
A Nemzeti Népegészségügyi Központ Módszertani levele az életkor szerinti védőoltásokról
www.antsz.hu
https://www.facebook.com/pg/BiztosKezekAlapellatoGyermekorvosokTarsasaga/posts/?ref=page_internal
Fotó:
dreamstime.com
www.antsz.hu
https://www.facebook.com/pg/BiztosKezekAlapellatoGyermekorvosokTarsasaga/posts/?ref=page_internal