Kell-e félnünk a torokgyíktól?

torokgyík

Torokgyík – kell-e félnünk tőle és van-e ennek köze a gyermekek pseudocroupjához?

Valamennyiünk kedvelt gyermekkori olvasmánya volt Móra Ferenc Kincskereső Kisködmön című regénye. Az ott leírt torokgyíkos kislány szívszorító esete igen élénken él emlékezetünkben. A közelmúlt egyik sikeres magyar filmjében is láthattuk, amint az apa ölében viszi a már alig légző, szinte halott gyermekét az orvoshoz, és minden áldozatra készen, követeli, hogy mentsék meg. A filmművészetben és az irodalomban ábrázolt esetek sokkolóan hatnak, és ismert, rettegett betegségként mutatják be a torokgyíkot, mégis

Magyarországon orvos generációk nőttek fel anélkül, hogy akár egyetlen diftériás (torokgyík) esettel találkoztak volna.

Köszönhető ez a hazánkban 1938 óta kötelező aktív védőoltásnak (Di-Per-Te). Íly módon a lakosság zöme immunissá vált és lényegében csak behurcolt, vagy elszigetelten jelentkező esetek fordultak elő.

Ugyanakkor az utóbbi időben a sajtóban egyre több tudósítás látott napvilágot arról, hogy az egykori Szovjetunió utódállamaiban (Közép-Ázsiában, de Ukrajnában is!) diftéria (torokgyík) -járványok jelentkeztek. Elvileg fennáll a lehetősége, hogy a kórokozó ismét betegséget okozzon, mivel ezek az országok a közlekedés fejlődése és az átjárható határok miatt igen közel kerültek hozzánk.

Ezért rendkívül fontos, hogy a védőoltásokat a megfelelő korosztályok és veszélyeztetett csoportok megkapják, ezáltal a megbetegedés megelőzhető.

A diftériát régen – mivel elsősorban torok- és gégegyulladást okozott – croup (krupp)-nak nevezték. Ma ez gyűjtőfogalom, amelyet nemcsak a diftériás, hanem más baktériumok és vírusok által okozott, heveny fulladással járó gégegyulladás jellemzésére is használnak.

Mivel a tünetek hasonlóak a kisgyermekek allergiás vagy vírusos eredetű gyulladásának tüneteihez, ez utóbbit álkruppnak, pseudocroupnak nevezték.

A pseudocroup

– szemben a valódi croup szindrómával – gyakori betegség, mely alkalmasint igen súlyos is lehet. Jellemzője a fókaugatásra emlékeztető köhögés, ami annyira jellegzetes, hogy a szülők, akiknek gyermeke már szenvedett benne, azonnal felismerik. Ha nem történik beavatkozás, a köhögés egyre súlyosbodhat, belégzési nehezítettség, fulladás alakul ki. A légzés ilyenkor hangos, sípoló, ziháló. Az ok, ami a tüneteket kiváltja, a gége normálisan is legszűkebb, hangszalagok alatti területének párnaszerű bedomborodása, amely kis réssé szűkíti a levegő útját.

Ma már mind az otthoni ellátásban, mind a súlyosabb esetek intézeti ellátásában hatékony gyógymódok állnak rendelkezésünkre. Otthon az allergia ellenes gyógyszerek, nyugtatók, hideg pára biztosítása legtöbbször megelőzi a komolyabb bajt. Ha mégis szükség van kórházi kezelésre, a spray formájában, illetve injekcióban adható steroidok, és más gyógyszerek, illetve az intenzívterápia részeként alkalmazott intubáció segíthet. Gégemetszésre jóval ritkábban kényszerülünk, mint korábban.

A kérdésre válaszolva tehát azt mondhatjuk, hogy a torokgyíktól nem kell félni, de a védőoltásokra ügyelni kell.

A pseudocroup, noha hasonló, de alapvetően más betegség, amelynek a kezelése a gyors felmérésen múlik.

Prof.Dr. Katona Gábor

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!