Hatásosak-e a probiotikumok?

probiotikum

Manapság számos tejterméket, például joghurtokat, kefíreket hirdetnek azzal, hogy élő sejtkultúrát, probiotikumot tartalmaznak, és ezek fogyasztása jót tesz az egészségünknek. Újabban megjelentek az olyan termékek is a piacon, amelyek különböző baktériumokat tartalmaznak, általában kapszulázott formában.

Az átlagos emberi bélrendszer körülbelül 100 féle baktériumtörzset tartalmaz, köztük olyan „jó” baktériumtörzseket, mint például a Lactobacillus és a Bifidobacterium. Ezek a bélben segítik az emésztést és kiszorítják az ártalmas baktériumokat a bélrendszerből, amelyek például ételmérgezést okozhatnak.

A probiotikumok iránti lelkesedés akkor kezdődött, amikor egy orosz tudós (Elie Metchnikoff) azt mondta, hogy a bolgár parasztok azért élnek olyan hosszú ideig, mert erjesztett tejtermékeket fogyasztanak. Ezt alátámasztották azok a megfigyelések is, amelyek szerint az ilyen ételeket fogyasztókban emelkedett egyes védekező immunsejt (CD4+ T sejtek) szintje, növelve a fertőzések elleni védekezés hatékonyságát. A szakértők azonban azt mondják, hogy az elméletnek az igazi tudományos bizonyítása még hiányzik.

 Ezeket a tudományos vizsgálatokat pótolta most két svéd cég vizsgálata.

A kísérletben csomagológyári munkások 80 napon keresztül naponta vagy Lactobacillus reuteri-t (ez található egyes joghurt készítményekben) tartalmazó italt, vagy placebót tartalmazó folyadékot (amelyben nem volt baktérium) fogyasztottak. A kísérletet vakon végezték, azaz a munkások nem tudták, hogy placebót, vagy baktériumot tartalmazó folyadékot isznak. Ez alatt az idő alatt a 87 placebót fogyasztó munkás közül 23 lett beteg, míg a 94 baktériumot fogyasztó közül csak 10, ráadásul ezeknek a betegsége enyhébb és gyorsabb lefolyású is volt.

A két csoport közötti különbség különösen nagy volt akkor, amikor a 3 műszakban dolgozókat vizsgáltak. Ezeknek köztudomásúlag az immunrendszere nagyon le van gyengülve és gyakrabban betegszenek meg. A 3 műszakban dolgozó, baktériumot fogyasztó csoportból senki nem betegedett meg.

 A kutatók szerint ezek az eredmények egyértelműen alátámasztják azt a vélekedést, hogy a probiotikumok fogyasztása, amellett, hogy javítja az emésztést és véd az emésztőrendszert károsító baktériumok ellen, erősíti az immunrendszert és csökkenti az esélyét a megbetegedéseknek.

Érdekesség, hogy egy másik vizsgálat azt mutatta ki, hogy az immunrendszert az is ugyanúgy erősíti, ha csak a baktériumokból kivont DNS-t tartalmazó tablettát fogyasztották az önként jelentkezők. Ez azért jó, mert a legtöbb termékbe nem lehet élő baktériumokat tenni, hiszen azok tönkretehetik azok élvezeti értékét (az ételek erjedni kezdenek). Ezzel szemben bizonyos nem élő baktérium kivonatot sokkal több féle élelmiszerbe bele lehet rakni, jelentősen kiterjesztve így az alkalmazhatóság lehetőségeit. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben az esetben az élő baktériumflóra egyéb pozitív hatásai, mint például a káros baktériumok kiszorítása nem érvényesülnek.

A fentiek alapján ebben az esetben a reklámok nem hazudnak. Tényleg érdemes élő baktériumflórát tartalmazó termékeket fogyasztanunk!

 Prof.Dr.Szalai Csaba

Kérünk mindenkit, ha tetszett a cikk, akkor ossza meg, hogy minél több emberhez eljuthasson a cikk és gyermekgyógyászati magazinunk híre!

Köszönjük!






Kapcsolódó cikkek

  • Génterápia: A jövő gyógymódja? – Génterápia alkalmazása tumoros megbetegedésekben 2. rész
  • Génterápia: A jövő gyógymódja? – Génterápia alkalmazása öröklődő betegségekben 1. rész
  • Apai és anyai vérvonal – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 9.rész
  • Vannak-e bennünk neandervölgyi ősember gének? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 8. rész 
  • Lehet-e veszélyes a genetikai variációink ismerete? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 7. rész
  • Hogyan befolyásolja genetikai hátterünk a fertőzésekkel szembeni érzékenységünket? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 6. rész
  • Lehet-e személyleírást adni egy emberről a genetikai variációi alapján? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 5. rész
  • Hogyan befolyásolják genetikai variációink a környezetünk hatásait? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 4. rész
  • Close
    wc-opening-
    Kellemetlenség vagy betegségi tünet? – Szorulás

    Mikor kell orvoshoz fordulni? Szorulás Más a szorulás jelentősége aszerint, hogy születéstől tart-e, vagy csakTovább

    Fogmosás - az ápolt fpgakért
    Az esztétikus, ápolt fogakért!

    Több éve már a Heim Pál Gyermekkórház Állcsontorthopédiai és Fogszabályozási Osztályán beindult dentálhigiénikus rendelés. ATovább

    Close