Főmenü

A gyermekkori mandulaműtét

mandulaműtét

Életünk során majdnem mindannyian átesünk kisebb-nagyobb operációkon. Orr- és torokmanduláinktól már nagyon sokan kisgyermekként búcsút veszünk. Ezek az apró szervek testünk immunrendszerének részei, a szájon és orron át történő fertőzésektől védik szervezetünket.

A mandulák fontos nyirokszervek, 3-4 éves korig hozzájárulnak az immunsejtek éréséhez, a fertőzésekkel szembeni megfelelő immunválasz kialakulásához.

Ezt követően immunbiológiai kulcsszerepük megszűnik és 4-5 éves kor körül visszafejlődésük megindul.

A torokmandulák szerkezetüknél fogva alkalmasak arra, hogy bennük a kórokozók hosszabb- rövidebb ideig megbújhassanak, baktérium és gomba kolóniák alakulhassanak ki és innen a véráramba kerülve lázas állapotot idézzenek elő vagy más szervek megbetegedését okozzák.

A torokmandulák kivétele, a mandulaműtét leggyakrabban akkor javasolt, ha gyulladásuk sokszor – éves szinten legalább hatszor – jelentkezik.

Az ismétlődő lázas állapot,a sok antibiotikum szedése, a fájdalom a szervezetet igen megviseli. Ebben a helyzetben a mandulaműtét reális alternatívát jelenthet a gyakori antibiotikum szedéssel szemben. Indokolt a torokmandulák eltávolítása akkor, ha a gyulladás a mandula körüli térbe terjed és mandula körüli tályog alakul ki.

Az orr- és torokmandulák kisgyermekkorban gyakran méretüknél fogva okoznak tüneteket. Megnagyobbodásuk elsősorban a fertőzésekkel szembeni aktív védekező tevékenységük következménye, amely a normál működés jellemzője a fiatal életkorban. A légző és emésztőtraktus kapujában, az orrgaratban és a torokszorosban helyezkednek el. Amennyiben kiterjedésük bizonyos méretet meghalad, a légút és az emésztőtraktus különböző mértékű mechanikai szűkületét okozhatja. Ez az egész szervezetre hátrányos hatást gyakorol. Súlyos esetben alvás közben akadozik a gyermek lélegzete és a táplálkozás, a súlyfejlődés is zavart szenved, mert a kisgyermek étvágytalan, a falatot gyakran szétrágás nélkül egészben nyeli le. Másodlagosan gyulladás alakulhat ki a környező szervekben.

A torokmandulák eltávolítását követően a tünetek lényeges javulása várható.

Teljes eltávolításuk helyett egyre gyakoribb, hogy azok állományát kisebbíti meg a műtét során az orvos. Ez a beavatkozás általában kevésbé megterhelő a kisgyermekeknek. A torokmandula megnagyobbodása az orrmandula megnagyobbodással gyakran együttesen fordul elő.

Az orrmandula túltengése jelentkezhet önmagában is, amely az orrlégzést gátolja, ezért a gyermek gyakran náthás, hurutos, ismétlődő arcüreggyulladása, hörghurutja van. A megnagyobbodott orrmandula korlátozza a fülkürtműködést, ezért visszatérő vagy elhúzódó középfülgyulladást idézhet elő. Gyakori a savós középfülgyulladás, amely nem jár fájdalommal, azonban különböző mértékű halláscsökkenést okozhat. Erre a kisgyermek figyelmetlensége hívhatja fel a szülők figyelmét. Mindezek a panaszok indokolják az orrmandula eltávolítását.

Javasoljuk a műtétet akkor is, ha az orrmandula megnagyobbodását nem kíséri egyéb tünet, de a gyermek orrlégzését gátolja és mindez a pihenésében és a fejlődésében hátráltatja. Ebben az esetben a gyermekek kénytelenek állandóan nyitva tartani a szájukat, arckifejezésük előbb-utóbb jellegzetesen átalakul. A tartós szájlégzés hátrányosan befolyásolhatja az orr, orrmelléküregek és a tüdő fejlődését. A nyitott száj miatt a nyál fertőtlenítő hatása nem érvényesül, emiatt a fogak romlanak és fogszabályozásra is gyakrabban kerül sor. A beszéd pedig jellegzetesen orrhangú színezetű.

A megfelelő javaslat alapján felállított mandulaműtét fontos és eredményes beavatkozás a gyermekkorban. A mandulaműtét elvégzésének szükségességét a gyermekorvos és a fül-orr-gégész szakorvos általában közösen állapítja meg. A műtéti indikációnak azonban a 3-4 évesnél fiatalabb gyermekeken szigorú kritériumai vannak. Ebben az életkorban elsősorban az erőteljes immunbiológiai tevékenység következtében megnagyobbodott, légutakat jelentősen beszűkítő mandulák okoznak légzési és nyelési panaszt és ebből következően műtéti indikációt. Négy éves kor alatt igyekszünk elkerülni a torokmandulák eltávolítását, de minden esetben a haszon és kockázat mérlegelése dönt.

Az orr-és torokmandulák eltávolítását kisgyermekkorban altatásban végezzük. A legtöbb gyermek a műtétre nem is emlékszik. A műtét után a gyermekek a közösségből tíz napig hiányoznak, és ezalatt az idő alatt kímélő életmódot igényelnek, majd visszaállhat a megszokott életritmus.

Dr. Csákányi Zsuzsanna