December – A hónap érdekességei

Tudod-e?

téli tájA régi római naptár szerint ez volt az év tizedik hónapja. A tíz latinul decem-ből ered a december hónap neve. Mi, magyarok „Télelő”, illetve Karácsony havának is nevezzük. December 22-én kezdődik hivatalosan a tél. Most a Nap és a Föld kölcsönös helyzete éppen az ellenkezője a júniusinak. Ezért rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák ilyenkor.

A Nap sugárzása rendkívül gyenge, ezért a december középhőmérséklete hazánkban csupán 0,5 C. Sokszor ázunk-fázunk, didergünk a ködös, nyirkos utcákon. A hajnali harmat fehér zúzmara formájában fagy rá az ágakra. A természet így „cukormázassá” varázsolja a fákat és a bokrokat. A leeső hó pedig hőszigetelő – mint a pehely paplan – úgy védi a növényeket (a föld alatt és a föld felett is) a túlzott lehűléstől. Néma, csendes táj, az ólomszürke égen csupán a varjak keringenek károgva. Talán mi magunk is csendesebbé válunk és szívesebben húzódunk be a jó meleg szobába – olvasni, tanulni, zenét hallgatni, játszani – mint néhány héttel korábban. A hónap derekán aztán felbolydulunk és lázas ünnepi készülődés veszi kezdetét az otthonunkban. A fagyos időben kint lenni csak akkor élvezetes, ha szánkázunk, síelünk, korcsolyázunk vagy nagyokat hócsatázunk.

Ez a hónap a hagyományápolás tárházát kínálja számunkra:

mikulás sapkábanDecember 4.: Borbála

Bányászok, tüzérek és várak védőszentje, továbbá Katalinnal együtt a lányok pártfogója. A néphit szerint, ha az ezen a napon vízbe tett cseresznye-, barack- vagy mandula-ágacska kivirágzik, akkor az azt vízbe tevő lány biztos férjhezmenetelre számíthat.

December 6.: Miklós – Mikulás

Minden kisgyermek várva várt ünnepe, amikor eljön a Mikulás. Kedves és üde színfolt a borongós, szürke időben az ablakban csillogó, pirosló ajándékok látványa. 5-én este kell a kifényesített cipőket, csizmákat az ablakba kitenni, hogy reggelre kapjunk bele csokit, cukrot, diót, mogyorót (netán virgácsot)… A Mikulás-napi szokások Szent Miklós (III. században élt) püspök jó cselekedeteire vezethetők vissza. A kis-ázsiai szent életű férfi nagyon szegényesen élt, de minden pénzét a gyermekek megajándékozására költötte.

Különösen a szegény lányokat, vándordiákokat, hajósokat, halászokat támogatta, ezért is lett később a védőszentjük. Ezt az ünnepet hozzánk északi szomszédjaink közvetítették, erről árulkodik a Mikulás név, amely cseh és szlovák nyelven Miklóst jelent. Az ablakba, cipőkbe történő ajándékozás pedig osztrák eredetű szokás.

December 13.: Luca napja

december

A néprajz az asszonyi ünnepek között tartja számon. Maga a név a lux=fény szóval áll kapcsolatban. Ezért is képzelték Lucát kísérteties nőalaknak. A néphit kétféle Lucát ismert: jóságosat és boszorkányosat – valószínűleg ezért fűződhet olyan sok babonás hiedelem ehhez a naphoz. Pl.: nőknek ezen a napon mindenféle munka tilos volt (aki a tilalmat megszegte, kővé változott), rossz tréfákat is űztek: leszedték, elcserélték a kapukat, eltorlaszolták a bejáratokat.

Különféle Luca-köszöntők, szokások ismertek, ilyen a lucázás, kotyolás, palázolás – ezeknek termés- és termékenység varázsló céljuk van. Pl.: mondóka kíséretében szalmával megpiszkálták a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek.

A legismertebb szokás azonban a Luca-széke készítés. Ettől a naptól – Karácsony estéjéig – 13-féle fából kellett elkészíteni. Aki erre Karácsony éjszakáján ráállt, megláthatta a boszorkányokat.
Ezen a napon teszik edénybe a karácsonyi búzát, naponta öntözik, hogy kizöldüljön és az ünnepi asztal dísze legyen.

December 24.: Ádám és Éva – Szenteste

A Karácsony az öröm, a békesség, a szeretet és a család ünnepe. Izgatott készülődés és várakozás előzi meg. 24-én este a csengőszó jelzi a meghitt, bensőséges ünneplés kezdetét. Ilyenkor a karácsonyfa illata, a gyertyafény, a csillagszórók tündöklése mindenkit elkápráztat. A közös éneklés, az ünnepi asztal, az ajándékozás, a gondtalan együttlét pedig varázsol körénk.

December 25-26.: Karácsony

alszik a baba

A decemberi ünnepek közül – úgy gondolom – mindenki szívéhez a Karácsony áll a legközelebb. A keresztény vallások tanítása szerint ezen a napon született Jézus Krisztus, aki szeretetet, békét hirdetett egész életében. A Megváltó születését felidéző néphagyomány a betlehemezés.

Számos népszokás kapcsolódik ezekhez a napokhoz. Legáltalánosabb a karácsonyfa állítása. A krónikák szerint a fenyőfa karácsonyi feldíszítését egy svéd katona honosította meg Németországban. A katona a harmincéves háború lützeni csatájában 1632. november 16-án sebesült meg, Lindauba vitték, ahol a helyi polgárok vették ápolásba. A katona Karácsonyra meggyógyult, s hogy háláját jótevői iránt lerója, arra kérte a város lelkészét, hogy miként az hazájában szokásos, fenyőfát állíthasson fel a templomban – melyet aztán teletűzdel gyertyákkal és apró ajándékokkal. A városlakóknak ez annyira megtetszett, hogy ezután évről-évre megismételték a fenyőfadíszítést lakásukban is, gyermekeik örömére. Innen terjedt el később más vidékekre is.

Hazánkban először a szepesi városokban tűnt fel a karácsonyfa – németországi egyetemeken tanult diákok állították fel szüleik házában.

December 31.: Szilveszter

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: „Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is”. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket ideig-óráig meg is szoktunk tartani. A szilveszter és az újév talán a leggazdagabb babonákban.

Még a hitetlenek is „varázsolnak” valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk.

A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást jelent. A lencse, a bab vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke vagy tyúk fogyasztása azonban káros, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket.

Ezen a napon baljós jelet hordoz a mosás, teregetés. Tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az újesztendőben.

Ez este szokás az ólomöntés, vagy a faggyúöntés jövendölés céljából.

Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre – azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére -, mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor „dől a lé” egész évben.

Cibulka Gáborné

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!