Főmenü

Augusztus – a hónap érdekességei

augusztus lightning

Utolsó frissítés:

Tudod-e?

Augusztus, az év nyolcadik hónapja „fejedelmi hónap”: Augustus római császárról kapta a nevét.
Még tart a nyári meleg, ha nincs is feltétlenül olyan „kánikula” mint júliusban. A hónap középhőmérséklete 20,4 ºC. A nap már kezd „lustulni”: később kel és korábban nyugszik.

Ennek a hónapnak két kiemelkedő természeti jelensége is van: a vihar és a csillaghullás.

A vihar jellemző kísérője a villámlás és a mennydörgés. A görögök azt hitték, hogy Zeusz, a főisten ostorából származnak a villámok. A magyar hiedelem égből hulló tüzes köveknek tartotta, ezért is nevezik sok helyen a villámot még most is mennykőnek.

Ma már azonban tudjuk, hogy a villám elektromos jelenség. A villámok egy láthatatlan csőben, csatornában futnak, amelyet igen erős áram tart össze. Amikor a villamos kisülés megtörténik, a csatorna hangos csattanással szétrobban. Ezt a hangot felerősítik a felhők és a földi tárgyak visszhangja, és ebből lesz a félelmetes mennydörgés. Minél közelebb csap le a villám, annál erősebb a csattanás, ha távolabb, akkor halkabb dübörgő hangot hallunk. Alakjuk szerint háromféle típusú villámot ismerünk. Felületi villámokat, amelyek a felhők belsejében futnak; aztán cikcakkos vonalas villámot és gömbvillámot.

Franklin Benjamin volt az, aki arra is rájött, hogyan lehet védekezni ellenük. Ő találta fel a villámhárítót, amit ma már minden nagyobb épületre felszerelnek. Fontos! Ha kint a természetben ér bennünket a vihar, tilos menedékként fa alá állni, mert gyakran abba csap bele a villám!

star-1471776_1280A csillagok is – legalábbis a hullócsillagok – ilyenkor vannak elemükben. Csillaghullás mindig van, de augusztus 9-14. között halad át a Föld azon a hatalmas meteorrajon, amely a Perszeusz csillagképben szokott feltűnni, és látványos hullócsillag áradat szemtanúi lehetünk látcső nélkül is. A csillaghullás a tudomány által pontosan meghatározható jelenség. A világűrnek ezek a „vándorai” a meteorok, szétrobbant égitestek maradványai. Egy valamikori „űrkatasztrófa” emlékeit őrzik. Óriási sebességgel száguldoznak a csillagtérben, s amikor a Föld vonzáskörébe kerülnek és átlépnek a levegőburkon a súrlódás következtében felizzanak. Ezért válnak láthatóvá. Egyesek elégnek, mások a Föld szilárd kérgébe csapódnak. Meteoritnak nevezik őket. Vannak vas-, kő- és üvegmeteoritok.

A meteoritoknál jóval nagyobb hullócsillagok is vannak: a tűzgömbök vagy bolidák. A csillagászok 600 tűzgömböt tartanak nyilván. A legnagyobb feltűnést keltőt 1954. augusztus 25-én Magyarország fölött figyelték meg! Ezt nálunk nappal is lehetett látni! Franciaország felett kezdett világítani, végigrepült Nyugat-Európán hazánkig, azután délnek fordult és valahol az Égei-tenger déli részén Kréta és Rodosz szigeténél aludt ki.

 

Változások a természetben

still-life-839905_1280Nem véletlenül nevezik a régi kalendáriumok augusztust dinnyeédesítő, almát – szilvát – őszibarackot színesítő hónapnak. Most pompáznak a gyümölcsös kertek, ezúttal azonban nem virágtól, hanem gyümölcstől terhesek a fák. A lombos fák ellenben már most kezdenek bágyadni: pl. az amerikai juhar hullatja leveleit, de egy-egy sárga folt mások lombjába is vegyül.

Sétáink során – ha nincs aszály – úton-útfélen gombákat láthatunk, pl. vargánya, őzláb és rókagombát. Azt is mondhatjuk, hogy augusztusban kezdődik a gombaszezon! Szedésüket, gyűjtésüket azonban bízzuk szakértőre, mert a bevizsgálatlan gomba fogyasztása életveszélyes is lehet!

stork-328453_1280Némi nyugtalanság érezhető viszont az állatvilágban. Különösen a gólyáknál figyelhető meg jelentős változás. Szedelőzködnek, Afrikába készülnek. Nyár végére páronként, családonként elkülönülten élő madarak most népes csapattá verődnek össze, hogy együtt tegyék meg a nagy utat. A legmesszebbre elkerült magyar gólyákat otthonuktól 10 000 km-re, Fokföldön találták meg.

 

 

Jeles napok augusztus hónapban

Augusztus 1.

Az anyatejes táplálás napja

Augusztus 6.

A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja

Augusztus 20.

István napja – államalapításunk ünnepe
A mi első, államalapító királyunk I. István (Szent István) erőskezű, művelt uralkodó volt, aki leverte a törzsi különállást védelmező pogány vezéreket, Koppányt, Gyulát és Ajtonyt, hogy egységes és szilárd államot teremtsen. Ez a nap az Alkotmány ünnepe is „A Magyar Köztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők, és egyenlő jogokat élveznek…az állampolgároknak nem, felekezet, vagy nemzetiség szerint bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti…” ezekre a gondolatokra épült a Tanácsköztársaság alkotmánya 1919-ben és 30 évvel később az 1949-ben elfogadott is.

Augusztus 29.

Történelmi szempontból jelentős nap. Ezen a napon volt 1526-ban a mohácsi csata, melyben a törököktől hatalmas vereséget szenvedtünk.

Czibulka Gáborné