Gyermekek esetében a kórházba kerülés egyik leggyakoribb oka a kiszáradás, latinul exsiccatio.

Ennek oka, hogy a kisgyerekek folyadékháztartása sokkal könnyebben és hamarabb felborul, mint a felnőtteké, ezért különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Újszülöttek és fiatal csecsemők is gyakran kerülnek kórházba kiszáradás veszélye miatt, náluk leggyakrabban szoptatási nehézség, ritkábban betegség áll a háttérben.

Kiszáradás jelei, tünetek

A kiszáradás jeleit a szülők is jól meg tudják figyelni a kisbabán.

A legfontosabb mindig az általános állapot megítélése: a gyermek nyűgös, megnyugtathatatlan, majd pedig aluszékony, bágyadt, elesett, nehezen ébreszthető lehet, aki elalszik etetések közben, nincs ereje szopizni, erőtlenül, gyengén sír, sírás közben is elalszik. Ha egy korábban ügyesen evő baba így megváltozik, az nagyon ijesztő a szülők számára, nem csoda, hogy ezeket a jeleket nagyon jól észre szokták venni, és jó esetben rögtön orvoshoz fordulnak.

Emellett a csecsemő bőrének nedvességtartalma (turgora) csökken, bőre könnyen ráncolható, száraz, sápadt vagy márványozott, végtagjai hidegek, kutacsa besüppedt, szemei aláárkoltak, nyelve száraz, ajkai cserepesek lehetnek. Vizelete ritkábban van, kevesebb a megszokottnál, sűrűbb, sötétebb színű. Szívverése, légzése szaporább lehet. Az újszülöttek sárgasága kiszáradás esetén fokozódik.

Okok

A kiszáradás egy tünet, amely mögött mindig keresni kell a betegséget. A folyadékháztartás egyensúlyának felborulása mögött két típusú ok állhat: csökkent folyadékbevitel vagy fokozott folyadékvesztés.

A csökkent bevitel leggyakoribb oka újszülöttkorban valamilyen szoptatással kapcsolatos probléma. Ha a kisbaba kevesebbet eszik, elindul a kiszáradás felé, egyre bágyadtabb és gyengébb lesz, így még nehezebb lesz később megetetni, beindul egy ördögi kör. A csökkent folyadékforgalom miatt felhalmozódik a szervezetében a bilirubin (epefesték), ezért bőre, szeme fehérje sárgább lesz. Vércukorszintje is alacsonyabb lehet, ami hozzájárulhat az aluszékonysághoz. Ritkább esetekben valamilyen fájdalom (pl. torokgyulladás, hólyagos szájnyálkahártya-gyulladás) miatt nem tud eleget enni a kisbaba. Bármilyen légúti vagy lázas megbetegedés okozhat gyengeséget, kimerültséget, és ennek következtében etetési nehézséget. Pár hónapos csecsemőknél egy egyszerű nátha is nagyon megnehezítheti a szoptatást, hiszen a baba nem kap levegőt az orrán, így nagyon hamar kifárad evés közben, nem tudja megenni a szükséges adagot.

Fokozott folyadékvesztést jelent a hányás, a hasmenés, ritkábban a vesebetegségek vagy a hormonális betegségek. Légúti betegségekben a nehézlégzés, szapora légzés révén, lázas állapotban az anyagcsere fokozódása miatt is jelentős a folyadékvesztés. A fiatal csecsemők hő- és folyadékháztartása annyira labilis, hogy túlzott izzadás, túlmelegedés is könnyen felboríthatja az egyensúlyt.

Diagnosztika

A kiszáradás mértékét már a szülő által elmondott anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján meg lehet állapítani. A vizsgálat során a kiszáradás fent leírt tüneteit figyeljük meg, illetve keressük a háttérben az esetleg meghúzódó betegséget, fertőzést.

Laborvizsgálatok során ellenőrizzük a vérképet, ionszinteket, gyulladásos értékeket, bilirubinszintet. A felmerülő kórképek alapján lehet szükség további labor- és képalkotó vizsgálatokra.

Kezelés

A kiszáradás kezelésének egyik fő pillére a megfelelő mennyiségű, összetételű, sebességű folyadékterápia. Ez általában infúziót jelent. Sok esetben ez már önmagában megoldja a problémát, hiszen megszakítjuk az ördögi kört, a baba szépen felélénkül, erőre kap, és újra egyre többet tud enni.

Amennyiben szoptatási nehézségek álltak a háttérben, nagyon fontos az édesanya gyakorlati és lelki (!) támogatása a szoptatással kapcsolatban, enélkül ugyanis hamar újrakezdődik a probléma. A baba folyadékhiányának pótlása mellett nyugodt körülmények biztosítása, a megfelelő szoptatási helyzetek megmutatása, gyakoribb mellre tétel, az anya megnyugtatása, kompetenciájának megerősítése is elengedhetetlen, és gyakran mindössze ennyi elég ahhoz, hogy helyrebillenjen az egyensúly.

Fontos, hogy ne könyveljük rögtön el, hogy „kevés a tej”, ne adjunk mindjárt tápszert a gyereknek, mert azzal összezavarjuk a babát is és a tejtermelődés szabályozását is. Ez pedig hosszú távon nagyon megnehezíti, hogy a későbbiekben az anya szoptatni tudja a gyermekét. Ezért fontos, hogy az egészségügyi személyzet korszerű szoptatási ismeretek birtokában legyen.

Ha fény derült valamilyen betegségre a kiszáradás mögött, akkor természetesen ennek megfelelő kezelése fontos, ez jelenthet inhalatív kezelést, fájdalomcsillapítást, orrcsepp, antibiotikum adását. Kifejezetten emelkedett bilirubinszint esetében kékfény-kezelés szükséges, mely gyorsítja az epefesték lebomlását.

A kiszáradás tehát egy hatékonyan kezelhető állapot, ha időben orvosi ellátásra kerül a gyermek. Kiemelendő, hogy ez önmagában csak egy tünet, amely mögött sokféle ok, betegség állhat, így mindig fontos a körültekintő orvosi vizsgálat.

Dr. Gulácsi Ágnes