A hasfájás csecsemőkorban viszonylag gyakori probléma, amely egészen korán, már néhány hetes korban kezdődhet, csúcsa általában két hónapos korban észlelhető, azonban szerencsére ez többnyire spontán rendeződő állapot.

Az esetek megközelítőleg felében a csecsemők három hónapos korára a tünetek többnyire megszűnnek. A szülők gyakran tapasztalják, hogy a kisbabák a délutáni, kora esti órákban kezdenek nyűgössé, síróssá válni, amely állapot akár egészen éjfélig is eltarthat. Ilyenkor hanyatt fekvő helyzetben a gyermek a lábát többször felhúzza, sokszor összegörnyed, hasa felpuffad vagy a megszokottnál keményebb tapintatú. Sok esetben a baba nyugtalanul alszik és nehezebben táplálható. Előfordul, hogy gyakorta és sokat „pukizik”, közben nyöszörög, nehezen könnyebbül meg.

A hasi fájdalom szinte bármilyen betegség velejárója lehet, azonban az esetek közel 90 százalékában nem áll szervi elváltozás a tünetek hátterében, azaz a probléma funkcionális eredetű. Fontos szempont a csecsemő érzelmi fejlődésének folyamata, valamint az emésztőrendszer kellő fejlettségének elérése is, amelynek szerepe van a külvilág ingereihez való alkalmazkodás kialakulásában.

Mégis, mi állhat a hasfájás hátterében? A jelenségnek számos oka lehet.

Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy a várandósság alatt a magzat a köldökzsinóron keresztül folyamatos tápanyagellátásban részesül, nincs éhségérzete. A megszületést követően ez megszűnik, a baba megtapasztalja az éhséget-jóllakottságot, ami kezdetben akár kellemetlenséget is okozhat számára. Születéskor a gyomra apró cseresznyényi, ami fokozatosan tágul. Ha a születést követő első napokban a kisbaba sokszor sír, annak a hátterében több mint valószínű, hogy nem a hasfájás áll, hanem szeretne minél többször mellre kerülni. Mivel a szoptatás beindítja a bélmozgást, ilyenkor gyakran az tapasztalható, hogy a kisbaba felsír, akár megfeszül, tekereg, elengedi a mellet, közben nyög, esetleg „pukizik” is. Természetes, hogy ez számára kellemetlenséggel járhat, hiszen ebben a korban a gyermek jelentős hányadát az emésztőrendszere teszi ki.

A csecsemőkori hasfájás kialakulásának hátterében egyrészt a zsigeri szervek falának feszülése állhat.

A csecsemő, ha a szoptatás előtt sír vagy nem megfelelően került mellre, esetleg mohón eszik, hajlamos nagy mennyiségű levegő lenyelésére az elfogyasztott táplálék mellett, ilyenkor a gyomor feszülése hasfájás, sírás, nyugtalanság formájában mutatkozik meg. Ha a levegő eltávozik, csökken a gyomorfal feszülése, így a fájdalom, kellemetlen érzés is megszűnik. Érdemes szem előtt tartani, hogy a levegő akár hanyatt fekvő pozícióban is tud távozni, ezért nem szükséges felébreszteni a kisbabát azért, hogy „megbüfiztessük”; azonban a különösen mohón evő babáknál étkezés közben – azt rövid időre megszakítva – is sort keríthetünk rá. Hasonló mechanizmus alapján okoz hasi fájdalmat a nagy mennyiségű bélgázképződés is.

Hasfájást okozhat a zsigeri szervek fokozott mozgása is, amelyre példa a fertőzéses eredetű hasmenés.

A fertőzések megelőzése miatt bír nagy jelentőséggel a higiénés rendszabályok betartása, valamint a szoptatás, ugyanis az anyatejjel ellenanyagok jutnak a baba szervezetébe, míg a tápszerek ezeket nem tartalmazzák. A fokozott bélműködés a belek kólikaszerű, görcsös jellegű fájdalmában nyilvánul meg, ennek hátterében a bélfal feszülése, húzódása áll. A kóros tünet megszűnése a bélműködés normalizálódásától várható. Lázzal kísért fertőzéses eredetű betegségeknél a beleket kísérő nyirokcsomók megnagyobbodása a bélfal vongálásával fájdalmat válthat ki a bél hullámszerű mozgása során. Ezt a betegséget már csak azért is érdemes megjegyezni, mert a jelentkező fájdalom kísértetiesen hasonlíthat a vakbélgyulladás fájdalmához.

Fontos megjegyezni, hogy a szoptató anyákat gyakran tiltják a különféle ételektől (K betűs, csípős, fűszeres stb.), azonban nincs arra evidencia, hogy ezek összefüggésben lennének a csecsemőkori hasfájással.

Érdemes szem előtt tartani, hogy bizonyos ételek allergizáló hatásúak lehetnek, például a tehéntej, tojás. Bár a csecsemő számára az anyatej a legmegfelelőbb táplálék, azonban előfordulhat, hogy az anyatejben lévő tejcukrot a csecsemő cukorbontó enzimje nem képes lebontani. Ezt nevezzük laktózérzékenységnek, mely a tejcukortartalmú étrend fogyasztását követően típusosan 30–120 perccel hasfájás, haspuffadás, hasmenés formájában jelentkezik.

Leggyakrabban antibiotikum szedése után alakul ki átmenetileg, vagy bélfertőzéskor, ugyanis a laktázenzim kifejezetten sérülékeny, és előfordul, hogy feladatát átmenetileg nem tudja ellátni. A tejcukor erjedése során különböző gázok szabadulnak fel, amelyek feszítik a bélfalat, és ez okozza a tüneteket. Ilyen esetekben gyakori a görcsös hasi fájdalom, hígabb, vizesebb, zöldes széklet. Létezik a laktózintoleranciának veleszületett formája is, amely során az enzim nem működik megfelelően, vagy hiányzik.

Egyre gyakoribbá válik a fruktóz vagy gyümölcscukor nem megfelelő felszívódása, ami hasonló tünetekkel jár. Az ételallergiák többségét azonban a tehéntejfehérje-allergia okozza, amely jelentkezhet már a kizárólagos anyatejes táplálás ideje alatt, ha az anya fogyaszt tejet, tejterméket. A tünetek leggyakrabban az elválasztást követően, a növekvő tehéntej- és tejtermékbevitel kapcsán lépnek fel, amit általában ekcéma, hasfájás, hasmenés, haspuffadás, nyálkás székletürítés jellemez.

A csecsemő hasi fájdalmát több módszerrel enyhíthetjük.

Segíthet, ha a gyermek gyakran szopik, esetleg ugyanarra a mellre kerül vissza, amelyből az előző alkalommal szopott. Másrészt a testközelség, a megfelelő, ortopédiailag helyes hordozóeszközzel való hordozás is egy alternatíva a fájdalom enyhítésére, mivel az anya közelsége, melegsége nyugtató hatással bír a csecsemő számára, valamint a függőleges testhelyzet során a gázok könnyebben távoznak. A baba hasának masszázsával is, mely során a fájós pocakot az óramutató járásával megegyező irányban, körkörös mozdulatokkal simogatjuk, enyhülhetnek a tünetek. Ezenkívül a csecsemő tornáztatása is alkalmas módszer, ilyenkor hanyatt fekvő helyzetben a baba lábát térdben behajlítjuk, és finoman nyomjuk a hasa felé.

Hasznos továbbá a hasra helyezett meleg borogatás, az izmokat ellazító hatása miatt.

Ehhez használhatunk felmelegített textilpelenkát, törülközőt, sálat, esetleg vízben melegíthető, géllel töltött párnát is. A meleg fürdő is jótékony, nyugtató hatással bír.

Fontos a csecsemő számára a kényelmes etetési testhelyzet. Görnyedten fárasztóbb is az evés, és akár több levegőt is nyelhet, ezáltal a gyomra feszülni fog.

A kiságy feji részének megemelése is hasznos lehet, mivel így könnyebben „kibüfizheti” a baba a felgyülemlett levegőbuborékokat. A nehezen megnyugtatható csecsemőket érdemes „kizökkenteni” ebből az állapotból, sétálni menni, megfürdetni, átöltöztetni, közben halk zenét bekapcsolni vagy dúdolni.

Bár a gyógyszertárakban, gyógynövényboltokban számos vény nélkül kapható gyógytea áll rendelkezésünkre, mint például az édeskömény- és az ánizstea, valamint többféle végbélkúpból, cseppből, gyógyszerből is válogathatunk a patikákban. Alkalmazásuk előtt azonban mindenképpen javasolt kikérni gyermekorvos tanácsát.

Nagyobb baj feltehetően addig nincs, míg a csecsemő megfelelő ütemben fejlődik, hetente legalább 15 dkg-ot gyarapszik, nem hány, maximum egy-egy alkalommal bukik, főleg etetés kapcsán, „büfiztetéskor”, de közben jókedvű, valamint a széklet és vizelet ürítése normális.

Természetesen minden csecsemő önálló egyéniség, de orvoshoz fordulni akkor érdemes, ha a baba viselkedése megváltozik a megszokotthoz képest: nyugtalanabbá válik, gyakrabban, élesebben, keservesen sír, megfeszül, többet bukik vagy hány, esetleg a székletének állaga, mennyisége, a székletürítés gyakorisága megváltozik, vagy vér látható benne. Érdemes megfigyelni a csecsemő mozgását is, ha lábát gyakrabban húzza a hasához, erőlködik, mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz, aki megvizsgálja a gyermeket, szaktanáccsal látja el a szülőket, és szükség esetén továbbirányít a megfelelő szakorvoshoz, aki kizárja a sürgős beavatkozást igénylő kórképeket, mint a bélelzáródás, -csavarodás, -elhalás, sérvkizáródás, bélbetüremkedés stb.

Dr. Martonosi Ágnes Rita