Tüdőgyulladás szövődménye: mellűri gennygyülem

mellűri gennygyülem

A mellűri gennygyülem a gyermekkori tüdőgyulladás jól ismert szövődménye.

A kórkép az utóbbi években gyakrabban fordul elő az orvostudomány fejlődése ellenére. A WHO adatai szerint évente több mint 156 millió tüdőgyulladás fordul elő az 5 év alatti gyermekek körében. Döntő többsége, mintegy 95%-a a fejlődő országokra esik. Körülbelül 11-20 millió gyermek állapota válik olyan súlyossá, hogy kórházi felvételt igényel, és több mint 2 millió gyermek hal meg a betegségben. A halálozás a fejlett országokban csekély (<1 /1000/év), a fejlődő országokban azonban vezető halálok.

grafikon- 5 év alatti 1

Öt év alatti gyermekek halálozási okának a megoszlása  WHO 2004-es adat

táblázat1. táblázat: A tüdőgyulladás előfordulása és halálozása az 5 év alatti gyermekek körében, az UNICEF régióiban, 2004

Gyermekek esetében az életkor egy igen fontos tényező.

Az elhúzódó láz, köhögés és egyéb légzőszervi tünetek együttes előfordulása utalhat legnagyobb biztonsággal a betegség jelenlétére.

Idősebb gyermek panaszkodhat mellkasi fájdalomra, de nem jellemző. 10 év alatti gyermek esetén kizárólagos tünet lehet a láz és fehérvérsejt szám emelkedés.

Újszülöttek és csecsemők fertőzésének jelei eltérőek. Általában a szülők etetési nehézséggel, nyugtalansággal vagy aluszékonysággal keresik fel a házi gyermekorvost. Lázas csecsemő esetén tehát a húgyúti fertőzések mellett a tüdőgyulladás kizárása is kulcsfontosságú.

A láz fontos és gyakori tünet, de nem specifikus a betegségre. Egyes atípusos pneumóniák nem járnak minden esetben lázzal

(pl.Chlamydia trachomatis).

Szapora légvétel fontos és szenzitív jele a tüdőállomány fertőzésének. Ilyenkor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, továbbá azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a légzésszám a láz növekedésével arányosan emelkedik. 1 C°-os testhőmérséklet emelés 10-zel növeli a percenkénti légzésszámot lázas gyermekek esetében.

Egy egészséges gyermeknél a tüdőgyulladás megfelelő tüneti – vagy bakteriális eredet esetén – antibiotikus kezelés mellett szövődménymentesen meggyógyul

és csupán a gyermekek egy kis hányadában kell szövődményekkel számolnunk. Fellépésükre akkor kell gyanakodnunk, ha a gyermek állapota nem javul, láza elhúzódó, vagy megszűnése után ismét emelkedik. A tünetek, mint köhögés, tachypnoe, étvágytalanság vagy mellkasi fájdalom tartósan fennáll.

Lehetséges szövődmények:

  • Mellűri gennygyülem,
  • légmell,
  • tüdőtályog,
  • hörgőtágulat,
  • szepszis

A mellűri gennygyülem a gyermekkori tüdőgyulladások ritka, de súlyos következménye,

melynek során a tüdőben zajló gyulladásos folyamat a mellhártyaűrre is átterjed. A folyamat ritkán gyógyul spontán, és számos szövődménye ismert. Korai diagnosztikája és megfelelő terápiája kiemelt fontosságú.

A betegség gyakorisága érdekesen alakult az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt években a diagnosztika fejlődése és a bevezetett pneumococcus vaccina ellenére az mellűri gennygyülem gyakorisága növekedést mutatott az elmúlt években. Ez alapján láthatjuk, milyen fontos a betegség helyes értékelése és a megfelelő terápia alkalmazása.

Amennyiben a gyermek kórtörténete, valamint fizikális vizsgálata során, az előzőekben felsorakoztatott jelek és tünetek alapján felmerül mellkasi gennygyülem jelenléte, képalkotó vizsgálat elvégzése szükséges. Az első lépésben leggyakrabban alkalmazott eljárás a mellkasröntgen készítése. A kérdéses esetek eldöntéséhez a következő lépcsőt az ultrahang vizsgálat elvégzése jelenti.  Az UH vizsgálat előnyben részesítendő a CT vizsgálattal szemben, hiszen nem jár sugárterheléssel.

A gyermekek kezelésének részét képzi a láz,- és fájdalomcsillapítást valamint a korai mobilizáció. A lázcsillapítás elsősorban a gyermekek közérzetének szempontjából fontos. A láz fennállása a klinikai romlást mutatja. A fájdalomcsillapításra mellkasi fájdalom esetén van szükség. Fontos a megfelelő folyadékpótlás.

A kezelés minden esetben magába foglalja az antibiotikus terápiát. A terápiát széles spektrumú készítménnyel végezzük, melynek le kell fednie a leggyakoribb kórokozókat. Célzott kezelés tenyésztés alapján történhet, melyet vérből, mellűri folyadékból, köpetből nyerhetünk.

A mellűri folyadék megcsapolása diagnosztikus és terápiás eljárás is lehet.

Segítségével folyadékot bocsájthatunk le, melynek összetétele vizsgálható, a mintából tenyésztés végezhető.

A mellkascső bevezetével eltávolítható a felgyülemlett folyadék és genny a mellhártyaűrből, elősegítve a mellhártyalemezek összefekvését.

Bizonyos anyagok mellhártyaűrbe juttatásával feloldhatjuk a szálcsákat összenyitja az üregeket, folyékonyabbá teszi a folyadékot, így az könnyebben kiürül a csövön keresztül.

A mellűri tükrözéses feltárását (thoracoscopiát) már 1910-ben leírták, de 1970-ben Kern és Rodgers használta először mintavételre, majd 1993-ban először mellűri gennygyülem kezelésére. Az 1990-es években vált elfogadott eljárássá.

Vizsgálatok bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a kimenetel jobb, amennyiben a mellűri tükrözéses feltárását a diagnózistól számított 1 héten belül elvégzik.

Az mellűri gennygyülem a gyermekkori pneumónia gyakori szövődménye. Az elmúlt évtizedekben készült kutatások az előfordulás növekedését mutatják, a pneumónia gyakoriságának csökkenése ellenére.A gyermekkori tüdőgyulladás, és annak szövődményei a fejlett országokban a gyermekkori megbetegedésének jelentős hányadát adja, míg a fejlődő országokban nem csak a megbetegedés, de a halálozás nagy részéért is felelős. Korai diagnosztikája, szövődményeinek megelőzése vagy kezelése, a betegség megfelelő terápiája kiemelt fontosságú.

Dr.Ringwald Zoltán

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!