Milyen varratom lesz a műtét után?

varratok

A folytonossághiányok egyeztetése különféle módszereket és varróanyagokat igényel, attól függően, hogy a sérülés a bőrön, vagy egyéb szöveteken jött létre. A kültakaró traumás, vagy művi sebeit különböző varrattechnikákkal zárhatjuk.

Műtét után a páciens számára „látható” varrat rendszerint a bőrvarrat.

Ennek megfelelő elkészítése az ideális sebgyógyulás és optimális hegképződés szempontjából fontos. Attól függően, hogy az adott varrattal a bőr mely rétegeit és hogyan kívánjuk zárni, rögzíteni, illetve melyik szakterületről van éppen szó, akár ötvennél több varrattechnikát is felsorolhatnánk. A mindennapi általános sebészeti gyakorlatban valójában ezeknek csak töredéke használatos, illetve jelen cikknek sem célja mindegyik varrattípus (és egyéb sebzárási technikák) részletes ismertetése, meg is haladná annak észszerű kereteit.

A bőrvarratot végezhetjük kívül, vagy belül vezetett öltésekkel, nem felszívódó, vagy felszívódó fonállal, a zárandó rétegtől és testtájtól függően pedig használhatunk különböző vastagságú és összetételű (ún. monofil – ami olyasmi, mint a damil; vagy sodrott – ami pedig a cérnához hasonlatos) fonalakat. Általánosságban a felszívódó fonállal végzett bőrvarratnak kétségkívül előnye, hogy használatával nincsen szükség varrattszedésre. Ezáltal a páciens részére egy kellemetlenség megspórolható, különösképpen, ha kisgyermekről van szó.

A nem felszívódó varratot ugyan idővel ki kell venni, de nem elhanyagolható szempont, hogy így nem marad idegen anyag a bőrben (biztosan nem okoz idegentest reakciót, mert nincsen felszívódási biokémiai folyamat), ami a heg későbbi megjelenése szempontjából fontos lehet. Mindkét megoldásnak megvan a maga alkalmazási területe, amelyet befolyásol a zárandó seb jellege, a kezelőorvos preferenciája, a beteg igénye és kórelőzménye.

Azt, hogy milyen varrattechnikát és varróanyagot alkalmaz a kezelőorvos a seb zárásakor, számos tényezőtől függhet. A teljesség igénye nélkül:

  • a seb jellege, elhelyezkedése és létrejöttének körülménye szakmailag milyen varrattípust kíván;
  • végleges, vagy ideiglenes varrat kerül behelyezésre;
  • zárható-e a seb egyszerű varrattal, vagy a létrejött hiány miatt bőrpótló eljárás is szükséges (pl. lebenyplasztika, vagy bőrátültetés);
  • milyen egyéb célja van még az öltéseknek (tehát csak a seb zárása, vagy pl. két bőrrészlet egymással szembeni eltolása, esetleg vastagságbéli különbség kiegyenlítése);
  • adott betegségben milyen tapasztalatai vannak az egyes varratok és sebzárási módszerek tekintetében;
  • melyik technikákban jártas, milyenek a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek.

Megjegyzendő, hogy a sebgyógyuláshoz vezető úton a jól megválasztott és kivitelezett sebzárás csak egy tényező a sok közül. A szövődmények előfordulása, a képződő heg végső megjelenése számos egyéb faktortól is függ, többek között pl. életkor, egyéni hajlam (genetika), bőrtípus, feszülés, lokális (fertőzés, vérellátási zavar) és szisztémás (krónikus betegség) tényezők. A kívánt eredmény elérésének érdekében a sebvarráshoz szervesen kapcsolódik a be- és kimetszés optimális megvalósítása is.

Dióhéjban néhány varrattechnika az alábbiakban olvasható

Az univerzálisan alkalmazott csomós öltések az adott testtájnak megfelelően kivitelezett metszésvezetés mellett gyógyulhatnak szépen, de a bőrön áthaladó varrat miatt gyakorta ún. „létra” marad vissza.

egyszerű csomós varrat

Egyszerű csomós varrat

Általánosan használatos, sok seb esetében alkalmazható, ha az kisméretű, nem mély és nem feszül. Előnye egyszerűsége és viszonylagos gyorsasága. Hátránya, hogy ráncolja a beöltések közti sebszéleket és a létrehozható egyeztetés gyakran pontatlan, ami funkcionálisan és esztétikailag kiemelt jelentőségű területeken kifogásolható eredményt adhat.

vertikális matracvarrat


Vertikális matracvarrat

Mély sebek zárására is alkalmas, megfelelően alkalmazva kiküszöböli a mélyebb rétegekben az ún. holttér létrejöttét, jól egyeztet, fesztelenít. Esetenként sebszéli elhalást és kóros hegképződést okozhat.

horizontális matracvarrat

Horizontális matracvarrat

Főként rövid és felületes, nem feszülő sebek esetén használatos. Elsősorban a felhám egyeztetésére alkalmas. Időnként ugyancsak sebszétváláshoz és nem kívánt hegképződéshez vezet.
Az ún. tovafutó varratok közös hátránya, hogy sebgennyedés, vérgyülem, nyirokgyülem esetén gyakorta az egész varratot korábban el kell távolítani. A külső változatok a műtét során a sebzárás idejét rövidíthetik. Belső típusaik előnye, hogy optimális hegképződést eredményezhetnek, megfelelően alkalmazva a sebek legtöbbször szépen gyógyulnak.

külső tovafutó varrat

Külső tovafutó varrat

Az egyszerű csomós öltéshez hasonló módon készül, folyamatosan vezetve, a fonálvégeket egymáshoz, vagy a sebzugokban csomózva.

belső tovafutó varrat

Belső tovafutó varrat

Elhelyezkedése alapján lehet a bőraljában, vagy a bőrben, amelyeket alkalmazhatunk együtt és külön is. Pontos egyeztetést tesz lehetővé. Megfelelő irányban alkalmazott metszésvezetéssel kialakított, vagy jó irányúvá tett seb zárása esetén ideális esztétikai és funkcionális eredményre vezethet.

Tehát, hogy a műtét után milyen varratot látunk majd sebünkben az röviden szakmai szempontok szem előtt tartásának és egyéb feltételek figyelembevételének az eredménye. A valós életben tervezett műtéteknél ritkán adódik, hogy úgymond meglepetésként érje a beteget varratának típusa. Kiváltképpen, ha a lehetőségeket előre megbeszéli orvosával. Érdemes erre is rákérdezni. A műtét előtti konzultációnak, tájékoztatásnak célszerű kiterjednie arra is, hogy milyen típusú bőrvarratot tervez a kezelőorvos, illetve adott esetben milyen alternatívákra lehet szükség, azok előnyeivel és hátrányaival, a lehetséges szövődményekkel.


Dr. Mikóczi Márió

Irodalomjegyzék:
1. Kantor J. Atlas of Suturing Techniques: Approaches to Surgical Wound, Laceration, and Cosmetic Repair. McGraw-Hill Education, San Francisco, 2016.
2. Érczy M, Zoltán J. Plasztikai Sebészet és Műtéttan. Egészségügyi Kiadó, Budapest, 1954.
3. Zoltán J. Cicatrix optima. Medicina, Budapest, 1974.
4. Gurtner GC. Principles in Neligan PC. Plastic Surgery 4th Ed. Elsevier, Philadelphia, 2018.
5. Lloyd JD, Marque MJ, Kacprowicz RF. Closure techniques. Emerg Med Clin North Am. 2007;25(1):73–81.
6. Randall TF. Essentials of Skin Laceration Repair. Am Fam Physician. 2008 Oct 15;78(8):945-951.
7. Luck RP, Tredway T, Gerard J, Eyal D, Krug L., Flood R. Comparison of cosmetic outcomes of absorbable versus nonabsorbable sutures in pediatric facial lacerations. Ped Emerg Care. 2013;29(6), 691-695.

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •