Emlőtályog gyermekkorban

emlőtályog

Az emlő gyulladásos megbetegedése lehet fertőzéses és nem fertőzéses eredetű is.

Az emlő fertőzéses eredetű megbetegedése a leggyakoribb jóindulatú elváltozás várandósság alatt és a gyermekágy (puerperium) időszakában, amikor globális prevalenciája 1-10%, az adott földrésztől függően. Sőt, egyes vizsgálatok szerint az emlőgyulladás (mastitis) incidenciája akár 33%-ra is tehető. Az emlőtályog az emlőgyulladás szövődményeként kialakuló kórkép. Mastitis-ben szenvedő nők 3-11%-ában jön létre, szoptató édesanyáknál incidenciája 0,1-3% (a legmagasabb az előfordulás a szülés utáni pár héten belül). Emlőtályog azonban nemcsak szoptató nőknél (laktáló emlőben) alakulhat ki, a nem laktáló emlő tályogja külön entitás. 

A fertőzéses eredetű mastitis és következményes tályog esetében a leggyakoribb kórokozó a S. aureus, a sorban utána következnek a koaguláz negatív Staphylococcus-ok, Streptococcusok (A,B), Enterococcus-ok, a Pseudomonas, vagy a Bacteroides baktériumok. Anaerob kórokozók általi (pl. Peptostreptococcus, Propionibacterium, Lactobacillus, Clostridium stb.), vagy polimikróbás fertőzések is előfordulhatnak.

A nem fertőzéses emlőgyulladás hátterében gyakorta ún. ductectasia (kivezetőcső tágulat) áll (pl. periductalis/plazmasejtes mastitis), esetenként idegen anyag általi irritáció (pl. piercing, implantátum) okozza, illetve előfordulhat ún. granulomatosus (lobuláris) mastitis is (jóllehet utóbbit újabb vizsgálati adatok alapján inkább Corynebacterium fertőzéses eredetűnek tartják). Felülfertőződéssel emlőtályoggá alakulhat.

Hajlamosító tényezők és kórokok a fentieken túl:

dohányzás, diabetes mellitus, acne, rovarcsípés, elhízás, szteroid (glucocorticoid) kezelés, hidradenitis suppurativa, epidermoid ciszta, sérülés, reumatoid artritis.

Emlőgyulladás illusztrációja

Az emlőtályogok típusai:

  • laktáló emlő esetén mastitis (’puerperalis’) talaján kialakuló tályog
  • nem laktáló emlő esetén 2 altípus:
    • areolaris/subareolaris „centrális” tályog (az esetek 90%-a)
    • perifériás (a mamilla-areola komplextől távoli területen) tályog

Az emlőgyulladás tünetei:

  • fájdalom
  • duzzanat, tömöttebb tapintatú emlő
  • vörhenyesség
  • melegebb tapintatú és érzékeny bőr
  • influenza-szerű tünetek, levertség, izomfájdalom
  • hónaljtáji nyirokcsomó duzzanat
  • láz

Az emlőtályog tünetei:

  • a fenti tünetek ugyancsak utalhatnak emlőtályogra is
  • esetenként körülírt, puha (hullámzó-lüktető ún. „fluktuáló”) és fájdalmas elváltozásként maga a tályog is tapintható

Gyermekkorban emlőtályog elsősorban újszülött-csecsemőkorban és kamaszkorban fordul elő, lányokban gyakrabban alakul ki, legtöbbször a menarche idején, amikor az emlő intenzív növekedésnek indul.

Újszülöttkori emlőgyulladás esetén közel 50%-ban alakul ki tályog is. Az emlőtályog gyermekkorban ritka megbetegedés, de megfelelő kezelése fontos. Elkülönítő kórisméjében a képalkotó vizsgálat (ultrahang) szerepe kiemelt jelentőségű. Ugyanakkor a kezelésére írt protokollok a felnőtt populációra készültek. Továbbá míg felnőttkorban egy 5cm-nél kisebb tályog esetén antibiotikum kezelés választandó (és a tályog tartalmának ultrahang vezérelt leszívása), addig gyermekkorban a kezelés módját arányosítani kell az adott beteg emlőjének méretéhez, fejlettségéhez is. A kettő hónapos életkor alatt kialakult mastitis és következményes emlőtályog súlyos kórkép, kórházi kezelést igényel.

Az emlőgyulladás gyulladáscsökkentő orvossággal és antibiotikummal kezelendő, borogatás is alkalmazható és megfelelő melltartó viselése javasolt.

Tályog esetén az elvégzendő terápia tekintetében a szakirodalom sem teljesen egységes. Amiben egyetértés mutatkozik az, hogy antibiotikum mindenképpen indítandó, 3 cm átmérőjű tályog alatt nem végzendő oncotomia (műtéti tályogfeltárás) és hogy az első választandó modalitás a beavatkozásra az aspiráció (a tályog tartalmának leszívása). Aspirációt követően 5 nap múlva kontroll ultrahang vizsgálat szükséges, és ha továbbra is mutatkozik a tályog, akkor az aspiráció ismétlendő, valamit az első aspiráció tenyésztési eredménye alapján antibiotikum váltás indokolt (a leszívást szükség esetén átlagban 2-4 alkalommal szokták ismételni). 2 cm átmérő alatt pedig aspirációt sem mindenhol javasolnak, csak konzervatív, vagyis jelen esetben antibiotikum kezelést.

Saját tapasztalatunk szerint gyermekkorban a kisebb méretű tályogoknál az antibiotikummal történt kezelés egymagában az esetek többségében gyógyuláshoz vezet. Az ultrahang vezérelt aspiráció (esetenként vékony öblítő kanül behelyezésével együtt) ebben az életkorban jelenleg rutinszerűen még nem megoldott kezelési mód. Ettől függetlenül a cél az, hogy szükség esetén a jövőben a gyermekek számára ebben a betegségben is elérhetővé váljon a modernebb, speciálisabb terápiás lehetőség is. Annál is inkább, mert adott esetben kevésbé megterhelő (pl. helyi érzéstelenítésben is elvégezhető), nem hagy heget, kevésbé károsítja a fejlődő emlőt és szükség esetén könnyen ismételhető.

Emlőtályog illusztrációja

A tályog méretén túl a fizikális vizsgálat során észlelt alábbi szempontok/tünetek is meghatározzák a kezelést:

  • Felületes, vagy mélyben elhelyezkedő a tályog?
  • Milyen a gyulladt területen a lágyrész/bőr?
  • Milyen a beteg általános állapota?

Összefoglalva:

Az emlőtályog gyermekkorban ugyan ritka megbetegedés, de az időben megkezdett és megfelelő kezelése fontos a későbbi szövődmények (pl. hegesedés, lágyrészhiány, funckiózavar stb.) elkerülése érdekében. Az elkülönítő kórismében a képalkotó vizsgálat elengedhetetlen. A szakirodalom kevés adat áll rendelkezésre a gyermekkori emlőtályog kezeléséről és a terápia a felnőtteknél alkalmazott gyógymódok alapján kerül meghatározásra. Azonban a gyermekek más megközelítést igényelnek ebben a betegségben is, tekintettel a felnőttekétől eltérő rizikótényezőkre és az emlő folyamatban lévő fejlődésére. Amennyiben a megkezdett konzervatív terápia hatástalan, vagy már kezdetben sem alkalmazható, akkor szükséges a sebészeti kezelés. Utóbbi lehet, minimál invazív (vagyis ultrahang vezérelt aspiráció), vagy műtéti tályogfeltárás, amelyekkel már a célzott mikrobiológiai mintavétel is megtörténik, gondolván a későbbi célzott antibiotikus kezelés lehetséges szükségességére. Súlyos esetekben a műtéti kezelés kórházi felvétellel történik, laborvizsgálatokkal és vénás antibiotikum kezeléssel kiegészülve.

Dr. Mikóczi Márió

Irodalomjegyzék:

  1. Trop I., Dugas A., David J. et al. Breast Abscesses: Evidence-based Algorithms for Diagnosis, Management, and Follow-up. RadioGraphics 2011 31:6, 1683-1699.
  2. Jahanfar S, Ng CJ, Teng CL. Antibiotics for mastitis in breastfeeding women. Cochrane Database Syst Rev 2009: 1: CD005458.
  3. Faden H. Mastitis in children from birth to 17 years. Pediatr. Infect Dis. 2005;24:1113.
  4. Dekonenko C, Shah N, Svetanoff WJ, Osuchukwu OO et al. Characterization of Pediatric Breast Abscesses and Optimal Treatment: A Retrospective Analysis. J Surg Res. 2021 Jan; 257:195-202.
  5. Patani N., MacAskill F., Eshelby S., Omar, A. et al. Best-practice care pathway for improving management of mastitis and breast abscess. Br J Surg. 2018, 105: 1615-1622.
  6. Boakes E, Woods A, Johnson N, Kadoglou N. Breast Infection: A Review of Diagnosis and Management Practices. Eur J Breast Health. 2018 Jul 1;14(3):136-143.
  7. Fahrni M, Schwarz EI, Stadlmann S, Singer G, Hauser N, Kubik-Huch RA. Breast Abscesses: Diagnosis, Treatment and Outcome. Breast Care (Basel). 2012;7(1):32-38.
  8. Lam E, Chan T, Wiseman SM. Breast abscess: evidence based management recommendations. Expert Rev Anti Infect Ther. 2014 Jul;12(7):753-62.
  9. Jatoi I., Benson J., Sbitany H. Atlas Of Breast Surgery, Springer Nature, 2020.
  10. Mastitis. Causes and management. 2000.
  11. De SilvaNK, Fortunov R . Mastitis and breast abscess in infants younger than two months. UpToDate, 2022.
  12. Banikarim C, De Silva NK. Mastitis and breast abscess in children and adolescents. UpToDate, 2022.
Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!