A megrázott gyermek szindróma (Shaken Baby Syndrome – SBS/AHT) a fizikai bántalmazás egy speciális formája, mely főként a csecsemőket és a két év alatti kisgyermekeket érinti.

A szülővé válás igazi nagy életfeladat, és a gyermeknevelésnek vannak árnyoldalai, tabui, melyekről senki nem szeret beszélni. Az SBS egy ilyen problémakör. Szükséges, hogy tudjunk róla és komolyan vegyük. A megelőzéshez szakemberként mindent meg kell tennünk, hiszen a szülők felkészítése, informálása kulcsfontosságú.

Hogyan alakulhat ki a megrázott gyermek szindróma?

1. véletlen balesetek (pl. leesés pólyázóról, nem megfelelően használt vagy egyáltalán nem használt autós biztonsági ülés, stb.)

2. helytelen nevelési szokások (pl. a gyermek levegőbe dobálása „szeretgetésből”, vagy a csecsemő sírásának megállítása a teljes test hirtelen megrázásával.)

3. bántalmazás (szándékosan okozott sérülések)

Mióta létezik gyermekbántalmazás?

Történetileg valószínű, hogy mindig velünk voltak ezek az esetek, azonban minél korábbra megyünk vissza az időben annál kevesebb leírást találunk róluk. Egyes kutatók szerint a nevelés árnyoldala, mellyel számolnunk kell.

A XIX. században élt nagyszerű tudós, Ambroise Tardieu már leírta a kórkép tünettanát (sőt egy időben Tardieu-szindrómának is nevezték a kórképet), azonban a sérülések keletkezési mechanizmusát nem tudta feltárni. A megmagyarázhatatlan sérülések eredetére a választ csaknem 70 év elteltével John Caffey gyermekradiológus esetleírásai és Henry Kempe munkássága adta meg.

Az eredetileg virológus orvos, Henry Kempe és munkatársai 1962-ben megjelentettek egy cikket a Battered Child (megvert gyermek) szindrómáról. Leírták, hogy az általuk vizsgált gyermekeken talált sérüléseket szándékosan idézték elő, többnyire a gyermek gondozásával megbízott személyek vagy szülők. Az orvosok figyelmébe ajánlotta, hogy kötelességük feltárni az ilyen sérülések hátterét, hiszen
„Az informált orvos számára a csontok olyan történetet mesélnek el, amelyhez a gyermek túl fiatal vagy túl rémült ahhoz, hogy elmondja”.

Kutatásuk nagy lendületet adott számos orvosi terület fejlődésének, így a röntgendiagnosztikának, a szemészetnek, valamint a traumatológiának is. Egyre több és több információ támasztotta alá azt, hogy a gyermekek megrázása súlyos, életveszélyes, olykor halálos sérüléseket okoz.

Mi a leggyakoribb oka a megrázásnak?

Kutatások szerint a legerősebb stresszforrás a gyermek sírása, melyet a szülők rosszul tolerálnak. Az első időkben a csecsemők többet sírnak, és a szülők is gyakran kifáradnak. Keveset tudnak a sírásról, annak mennyiségéről és a sírós időszak hosszáról. Ez vezethet ahhoz a tehetetlen, frusztrált állapothoz, mely előidézheti a megrázást.

Miért veszélyes a megrázás?

A csecsemők testaránya más, mint a felnőtteké. A fejük a testükhöz képest nagy, a nyakizmaik gyengék és az erek fejletlenek, könnyen elszakadnak. A rázás következtében a fej egy úgynevezett „ostorcsapó” mozdulatot ír le, melynek következtében az agyállomány elmozdul, megnyúlnak/elszakadnak a vénák és az idegszálak. Agyvérzés, bénulás alakulhat ki. A csontos agykoponyához ütődik az agyállomány, így agyzúzódás jöhet létre. A szemfenéki bevérzés jellegzetes tünete a kórképnek, hiszen a szemgolyó a csontos szemüregben szintén elmozdul, és sérülnek a szemfenéki erek. A kórkép változatos tünetekkel jár. A tünetek súlyossága függ a rázás intenzitásától, a rázás hosszától, valamint különböző abból adódóan is, hogy hol ütődik oda az agyállomány az agykoponyához.

Milyen következményei lehetnek a megrázásnak?

Enyhe megrázás esetén mikro agyvérzések alakulhatnak ki, melyek lehet, hogy azonnal nem is okoznak tünetet, azonban a későbbiekben megjelenhetnek tanulási, beilleszkedési nehézségek formájában. Erősebb rázás következtében, látás/hallás/mozgásszervi sérülés alakulhat ki. Az ismert esetek közel ötödében (19%) a megrázás következtében a gyermekek meghalnak. Azok a gyermekek, akik a megrázást túlélik, 80%-ban hosszú éveken át tartó komplex rehabilitációs kezelésre szorulnak.

Mit tegyek, ha megráztam a gyerekemet?

Azonnal kórházba kell vinni a gyermeket, mert az állapota sürgős ellátást igényel. A legtöbbet akkor tehetjük a gyermekünkért, ha pontosan elmondjuk az orvosnak mi történt.

Mit tehetünk az SBS ellen?

A kórkép 100%-ban megelőzhető. Kulcsa a tanulás. A csecsemő kommunikációs eszköze a sírás. Bármilyen baja van (pl. fáradt, éhes, túl sok az inger körülötte, magányosnak érzi magát, stb.) csak sírással tudja jelezni. A sírást meg lehet érteni, és meg lehet tanulni a megnyugtatás technikáit. Fontos tudni, hogy ezek segítségével a sírás mennyisége és erőssége csökkenthető, de nem várható el egyértelműen a sírás teljes megszűnése, és ez így rendben van. A szülővé válás egy folyamat, amit a szülőknek is tanulni kell.

Szeretettel ajánlom figyelmükbe az első magyar nyelvű edukációs honlapot a www.mamata.hu oldalt.
A „Szülőség okosan” tanfolyam tartalmaz egy speciális sírásértési/bántalmazás megelőzési blokkot. Így a szülők már a várandósság során fel tudnak készülni a babájuk jelzéseinek jobb megértésére.

A legfontosabb üzenet: Soha, de soha ne rázd meg a gyermeked!

Tománé Mészáros Andrea

Forrás:

Tománé M. Andrea.: A gyermekbántalmazás kutatásfejlődésének kiemelkedő lépései – A megrázott gyermek szindróma (Shaken Baby Syndrome – SBS) Kaleidoscop folyóirat 2019/19 szám 76-91 http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=cikk&cikkid=502
KEMPE, H. et al.: ‘The Battered-Child Syndrome’, Child Abuse & Neglect Volume 9, Issue 2, 1985, Pages 143-154144. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/0145213485900055?via%3Dihub
W James King et.al.: Shaken baby syndrome in Canada: clinical characteristics and outcomes of hospital cases CMAJ. 2003 Jan 21;168(2):155-9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12538542/

Probléma, panasz, baleset esetén a területileg illetékes gyermeksebészeti ügyeletet javasolt felkeresni.
Ha orvoshoz megy mindig vigye magával gyermeke és a saját TAJ- és lakcímkártyáját, személyi igazolványát!
Itt tudja megnézni, hogy hol van Budapesten ügyelet.