A kanyaró azon betegségek körébe tartozik, amivel ma a hazánkban tevékenykedő gyermekgyógyászok nagy része csak tankönyvekben találkozott, mivel az oltás kiváló védettséget nyújt már több évtizede a lakosságnak.

Ez a rendkívül fertőző és ritkán igen súlyos szövődményeket okozó vírus szerencsére mára már eltűnt kis hazánkból, azonban sajnos néhány környező ország rossz átoltottsági rátája miatt itthon is újra felütheti a fejét.

Mik a kanyaró tünetei?

A kanyaró tünetei: jellegzetesen felső légúti tünetekkel indul, néhány napig orrfolyás, köhögés jellemzi, közben megjelenhet a kétoldali kötőhártya gyulladás is. A szájnyálkahártyán az őrlő fogakkal szemben kis kékes aphtaszerű elváltozás tűnhet elő, mely már felvetheti a diagnózist. A bevezető tüneteket követően 2-3 nap múlva magas, akár 40-41 fokos láz következik, amivel párhuzamosan a kiütések is megjelennek. A kiütések terjedése igen jellegzetes: mindig a fejtől lefelé terjednek a végtagok felé és rendkívül csúnya, összefüggő vörhenyes külemmel jár, ami más betegségre nem jellemző.

Mik lehetnek az esetleges szövődmények?

Az esetek nagy többségében a betegség szövődmény nélkül lezajlik és egy életen át tartó védettséget hagy maga után. A leggyakoribb komplikáció valamilyen légúti betegség (középfül-, hörgő vagy esetleg tüdőgyulladás), amit okozhat maga a kanyaró is, de előfordulhat, hogy az átmenetileg legyengült immunrendszer miatt súlyos bakteriális fertőzés alakul ki. Ennél jóval ritkábban, 1.000-ből 1 esetnél a központi idegrendszer is érintett lehet, ami megnyilvánulhat epilepsziás görcsök formájában és agyhártya- esetleg agyvelőgyulladással is járhat.

Az előbbiekben felsorolt szövődmények mind a betegséggel párhuzamosan jelentkezhetnek, azonban a kanyaró legrettegettebb szövődménye csak évek múltával csaphat le. Ez a betegség egy olyan progresszív gyulladásos folyamat, mely fokozatosan az egész agyat megtámadja, epilepsziás görcsöket és idegrendszeri leépülést okoz és 1-2 év leforgása alatt biztosan halálhoz vezet. A betegségen átesettek közül ugyan csak 100.000-ből 1 lehet érintett, azonban kiindulva abból a tényből, hogy az oltás bevezetése előtt majdnem mindenki megfertőződött a vírussal, összességében ez mégiscsak jelentős számot tett ki. Többek között ez volt az oka, annak, hogy oly elszántan kutatták a kanyaró lehetséges megelőzését 60 évvel ezelőtt.

Mennyire fertőző a vírus?

A bárányhimlőhöz hasonlóan ez egy rendkívül fertőző kórokozó, mely a beteg közvetlen környezetében lévő fogékony gyermekek 90%-át csepfertőzés útján biztosan megfertőzi. A betegek a kiütések megjelenése előtt 4 nappal és onnan számítva 4 napig fertőznek. A lappangási idő összesen két hét lehet. Mindezek alapján érthető, hogy miért rendkívül fontos a betegség gyors felismerése, elkülönítése és a lehetséges kontaktok megfigyelése.

Hogyan védekezhetünk ellene?

Bár az akut betegséget gyógyítani nem tudjuk, szerencsére az oltás kiváló és élethosszig tartó védettséget biztosít. Az első oltást Magyarországon 15 hónapos korban adjuk, míg az ismétlésre 11 évesen kerül sor. Érdemes tudni, hogy születés után kb. 6 hónapos korig a terhesség során átáramolt anyai ellenanyagok védik a babákat, azonban ezután az életkor után az első oltásig a védettség már nem áll fenn.

Hogy mivel védjük akkor ezt a fiatal korosztályt?

A válasz erre a kérdésre az úgynevezett nyáj-immunitás, ami azt jelenti, hogy a népesség magas védettsége miatt a betegséget nem hordozza senki, így nem is képes átadni azt másnak. Magyarul mi oltottak vagyunk a védelmi vonal. Azt azonban fontos megjegyezni, hogyha az átoltottság 95% alá csökken akkor a kanyaró újra megjelenhet, ezért is különösen fontos, hogy az interneten terjedő, sok megalapozatlan információ miatt ne vonjuk ki magunkat az oltási rend alól. Azokban az országokban, ahol a kanyaró előfordul, előbb oltják a gyermekeket, bár ez a hosszú távú védettség kialakulása szempontjából nem optimális és esetleg többszöri ismétlésre is szükség lehet.

Néhány évvel ezelőtt felröppent az a pletyka, hogy az MMR oltás összefüggésbe hozható az autizmussal. Ez a hír önmagában elég volt, ahhoz, hogy Nyugat-Európa számos országában elharapódzon az oltás ellenesség, aminek egyenes következménye volt a kanyaró újbóli megjelenése. Bár a világszerte, rendkívül széles körben elvégzett vizsgálatok megbízhatóan cáfolták ezt az információt, sajnos ennek a hatását a mai napig érezni lehet.

Gondoljunk tehát arra, hogy egy oltás megtagadása nem csak a saját gyermekünket sodorhatja veszélybe, hanem más gyerekekre is hatással lehet, így ezekben a kérdésekben mindig adekvát forrásokra hagyatkozva felelősséggel döntsünk!

Dr. Zsigmond Borbála

Irodalom:

Epinfo, WHO és a Principle and Practice of Pediatric Infectious Disease