Főmenü

A „lenőtt nyelv” – avagy rövid nyelvfék

rövid nyelvfék

A gyermeksebészeti praxisban gyakran találkozunk „lenőtt nyelv” miatt szakrendelésre beutalt gyermekekkel.

Miről is van szó?

A nyelvfék (Frenulum linguae) a szájfenék felől a középvonalban húzódik a nyelv aljához. Ez az apró húr és a nyelvgyök rögzíti a nyelvet. A lenőtt nyelv (rövidült nyelvfék, Frenulum breve linguae, Ankyloglossia, Tongue tie), azt jelenti, hogy a nyelvfék túl rövid (illetve esetenként csökkent rugalmasságú és tömzsi) ezáltal zavarja a nyelv szabad mozgását.

Normál esetben a nyelvfék rugalmas és kellő hosszúságú ahhoz, hogy ne akadályozza a nyelv mozgásait (magát a nyelvet a nyelvben levő izmok mozgatják), ami fontos a zavartalan szopáshoz, étkezéshez, beszédhez, sőt a szájhigiéniához. Amikor a frenulum rövid, vaskos és kiszélesedett az ún. oromuscularis funkció zavart szenved és a fentebb említett folyamatok károsodnak.

Szoptatási nehézségek, étkezési problémák, raccsolás, fogszuvasodás hátterében állhat a rövidült nyelvfék, mint kóroki tényező.

A lenőtt nyelv klinikai megjelenése változatos, ezért diagnosztikája sem feltétlenül egyszerű minden esetben, nem is beszélve az adekvát kezelésről.

Lehet akár hártyaszerű, keskeny, fehéresen áttetsző; lehet rövid, széles, vagy a nyelv csúcsáig húzódó, a nyelvnek szív alakú behúzódó formát kölcsönző, esetleg az alsó fogak ínyét is elérő; sőt akár rendkívül rövid, nyálkahártyával fedett “rejtett” típus is előfordulhat. Továbbá a csecsemőkori lenőtt nyelv merőben eltérő anatómiai megjelenésű lehet, a kisgyermekkori, vagy kamaszkori típusokhoz képest és nyilván más jellegű panaszokat is okoz.

A nyelv fejlődése a negyedik magzati héten kezdődik, a harmadik hónapot követően az átlagos körfogata kb. 28 mm, a 26. hétre pedig már 73 mm.

A lenőtt nyelv öröklődése családi halmozódást mutat, jóllehet egy családon belül eltérő súlyosságú megjelenéssel. A pontos öröklődésmenete ismeretlen (egyes kutatások X-kromoszómához kötött jelleget is találtak). Fejlődéstani okokból ugyanígy családi hasonlatosságot figyelhetünk meg az ajkak, a nyelv, az orr, sőt – nem meglepő módon – az orca formájában. A rövidült nyelvfék gyakran csatlakozik fejlődési rendellenességekhez, szindrómákhoz (pl. ajak- és szájpadhasadékok, OFD szindróma, vagy Mohr szindróma).

Fiúknál gyakoribb, mint lányoknál (2:1). Előfordulási gyakorisága 4-10%. Egyes szakirodalmi adatok alapján a nyelvcsúcsig érő, de egyéb panaszt nem okozó nyelvfék spontán visszahúzódása is várható az első életév során.

Tünetek, amelyek lenőtt nyelvre utalhatnak:

a nyelv formájának és mozgékonyságának eltérései, szoptatási nehézségek (anyai oldalról: emlőbimbó fájdalom és kisebesedés, emlőgyulladás; gyermek oldalról: csökkent szopási képesség, súlygyarapodás elmaradása, felső ajak csomó megjelenése), táplálkozási nehézségek, fogászati problémák, beszédzavarok.

Egyszerűen megfigyelhető jelenségek, amelyek ugyancsak rövidült nyelvfék tünetei lehetnek:

a gyermek nyelvcsúcsa behúzódik (“szív alakú”), nem tudja kitölteni azt az elülső fogak vonalán túl, nem tudja felső fogsorát megnyalni, nem tudja szájzugát érinteni nyelvével.

A lenőtt nyelv osztályozására számos szakmai próbálkozás történt már, de egységes álláspont ezidáig nem született.

Az egyik használatos a Kotlow beosztás (1. ábra) amely négy típust különít el, a másik a Mervyn Griffiths beosztás, amely három megjelenési típust osztályoz, illetve létezik a funkciót és klinikai megjelenést is vizsgáló Hazelbaker, vagy az ún. TAP (Tongue tie Assassment Protocol) beosztás.

Mi a teendő, ha felmerül a rövidült nyelvfék gyanúja?

Szoptatási nehézség estén laktációs szaktanácsadót kell felkeresni (IBCLC).

Étkezési nehézségek esetén gyermekgyógyászati és fogászati szakvizsgálat javasolt.

Beszédproblémák eseten logopédushoz kell fordulni (halláscsökkenés okán létrejött beszédzavar, vagy annak gyanúja esetén orr-fül-gégészeti szakvizsgálat is szükséges).

Fenti vizsgálatok után az adott szakember szükség esetén a megfelelő szakrendelésre (pl. gyermeksebészetre) tudja utalni a gyermeket.

A sebészeti kezelés szükségességét illetően ellentmondásosak a szakirodalmi adatok abban a tekintetben, hogy mielőbbi műtét kell, vagy várakozás és csak feltétlen szükség (pl. táplálkozási nehézség, logopédia által nem kezelhető beszédzavar, fogak nyelvvel történő tisztításának képtelensége miatti fogszuvasodás) esetén operáció.

• Frenulotomia (2. ábra). Egy egyszerű, ambulánsan elvégezhető beavatkozás (bemetszés) újszülött-csecsemőkorban, abban az esetben, ha vékony, hártyaszerű frenulumról van szó (minimális vérzésveszély).
• Frenuloplasztika. Ez már egy összetettebb műtét, amelyet abban az esetben kell elvégezni, ha a nyelvfék túl vaskos az egyszerű bemetszéshez, illetve ha nagyobb gyermekről van szó. Ezt a műtétet kórházi befekvéssel, altatásban végezzük speciális sebészeti eszközökkel és felszívódó varratokkal.

A fentiekből látható, hogy noha egy kis testrész apró elváltozásáról van szó, mégis számos probléma forrása lehet. Ezért érdemes már korán odafigyelni és gondolni rá, panasz esetén pedig szakemberhez fordulni.

dr. Mikóczi Márió

HÁNY CSILLAGOT ADNÁL A CIKKRE?
Összes szavazat: 34 Szavazatok átlaga: 4.9

 

Fotó: Pixabay/gabeflorencio

 

Irodalom:
● Soo-Hyung Han et al. A Study on the Genetic Inheritance of Ankyloglossia Based on Pedigree Analysis. Arch Plast Surg 2012;39:329-332

● Segal L.M., Stephenson R., Dawes M. and Feldman P. Prevalence, diagnosis, and treatment of ankyloglossia. Can Fam Physician. 2007 Jun; 53(6): 1027–1033.
● Buryk M, Bloom D, Shope T.Efficacy of neonatal release of ankyloglossia: a randomized trial. Pediatrics 2011;128:280–8
● Griffiths D. Do tongue ties affect breastfeeding? J Hum Lact. 2004;20(4):409–14.
● Notestine G. The importance of the identification of ankyloglossia (short lingual frenulum) as a cause of breastfeeding problems. J Hum Lact. 1990;6(3):113–5.
● Ballard J, Auer C, Khoury J. Ankyloglossia: assessment, incidence, and effect of frenuloplasty on the breastfeeding dyad. Pediatrics. 2002;110(5):1–6.

● Messner AH, Lalakea ML. “The effect of ankyloglossia on speech in children”. Otolaryngology-Head and Neck Surgery. 2002;127 (6): 539–45.
● Lalakea, M. Lauren; Messner, Anna H. “Ankyloglossia: The adolescent and adult perspective”. Otolaryngology-Head and Neck Surgery. 2003;128 (5): 746–52.
● Lalakea, M. Lauren; Messner, Anna H. “Frenotomy and frenuloplasty: If, when, and how”. Operative Techniques in Otolaryngology-Head and Neck Surgery. 2002; 13: 93.
● Ruffoli R, Giambelluca MA, Scavuzzo MC, et al. “Ankyloglossia: a morphofunctional investigation in children”. Oral diseases. 2005;11 (3): 170–4.
● Messner AH, Lalakea ML, Aby J, et al. Ankyloglossia: incidence and associated feeding difficulties. Arch Otolaryngol Head Neck Surg 2000;126:36–9

● Henderson A, Stamp G, Pincombe J. Postpartum positioning and attachment education for increasing breastfeeding: a randomized trial. Birth. 2001;28(4):236–42.

 

A „lenőtt nyelv” – avagy rövid nyelvfék

"Felvágták a nyelvét" halljuk nem egyszer. Mit gondolsz mit jelent ez a mondás?

Köszönjük, hogy szavaztál!


Close
More in Sebészet
agyrázkódás utókezelése otthon
Mit tegyek, ha gyermekemet agyrázkódás után hazaengedték a kórházból?

Agyrázkódás vagy könnyű fejsérülés? Az orvosi nevezéktanban egyre gyakrabban alkalmazzuk a „könnyű fejsérülés” kifejezést, míg az egyre ritkábban...

kisajkak összenövése- synechia vulvae
A kisajkak „összenövése”

Lányoknál a kisajkak „összenövése” (synechia vulvae) - ellentétben a fiúk előbőrének letapadásával - nem veleszületett probléma. Kialakulásában egyfelől...

Close