Összefoglaló a gyermekkori táplálási zavarokról – szűrő kérdőívvel

gyermekkori táplálási zavarok

Mi a gyermekkori táplálási zavar (PFD)?

A gyermekkori evészavaroknak sokáig nem volt egységesen elfogadott meghatározása, minden szakterület a saját szempontjai szerint kategorizált. 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet egy munkacsoportja kidolgozott egy átfogó definíciót.
Eszerint gyermekkori táplálási zavarnak (Pediatric Feeding Disorder, PFD) az életkornak nem megfelelő orális bevitelt nevezzük, amelyhez szervi ok, tápanyaghiány, az evési készség elmaradása és/vagy pszichoszociális működészavar kapcsolódik.

Evészavarra utal, ha egy gyermek nem eszik olyan típusú vagy mennyiségű ételeket, mint a kortársai. Emögött orvosi, dietetikai, evési készségekkel kapcsolatos vagy pszichoszociális okok állhatnak. Ha a gyermek táplálása során nehézségek lépnek fel, annak közvetlen és drámai hatása van az egész családra, mely gyakran jelentős stresszhez vagy kudarcélményhez vezet. Előfordulhat, hogy a családtagok szorongani kezdenek az étkezésektől, megterheli a szülő-gyermek kapcsolatot, esetleg az egész napirend a gyermek étkezése körül forog.

Ha Önben felmerült, hogy gyermekének evészavara van, töltse ki az alábbi rövid kérdőívet, melyet az amerikai Feeding Matters alapítvány szakemberei állítottak össze.

Ez a kérdéssor segít azonosítani a gyermekkori evészavarra utaló figyelemfelhívó jeleket.

Gyermekkori táplálási zavar szűrő kérdőív

1. Jelzi Önnek a kisbabája/gyermeke, amikor éhes?
igen nem

2. Az Ön véleménye szerint eleget eszik a gyermeke?
igen nem

3. Általában mennyi ideig tart egy etetés/étkezés?
5 percnél kevesebb 5-30 perc több, mint 30 perc

4. Gyakran kell valami trükkhöz folyamodnia, hogy egyen a gyermeke?
igen nem

5. Jelzi Önnek a kisbabája/gyermeke, amikor jóllakott?
igen nem

6. A fenti kérdések alapján aggódik a gyermeke táplálásával kapcsolatban?
igen nem

A pirossal jelölt válaszok táplálási zavarra utalhatnak. A kérdőív eredménye segítségére lehet abban, hogy megbeszélje aggodalmait a gyermek orvosával.

A gyermekkori táplálási zavarok négy területe

Előfordul, hogy egy gyermek által elfogyasztott ételek mennyisége vagy minősége nem elegendő ahhoz, hogy egészségesen növekedjen. Nem csak arról van szó, hogy „válogatós”. Általában van valami ok a háttérben.

Ezeket az okokat négy fő terület szerint csoportosíthatjuk. Ezek az orvosi, a dietetikai, az evési készségekkel kapcsolatos és a pszichoszociális területek.
A következőkben áttekintjük, mit takarnak pontosan ezek és hogyan kapcsolódnak a táplálási zavarokhoz.

1. Az orvosi terület

Az evés, mint cselekvés egy összetett folyamat, mely az egész szervezet összehangolt egységként vesz részt. A táplálék tápcsatornán át való mozgatásához 26 izom és 6 agyideg harmonikus működése szükséges. Maga a folyamat rövidnek tűnhet, de ez a legbonyolultabb és legmegterhelőbb feladat, amely a kisbabára vár élete első heteiben-hónapjaiban. Tekintettel arra, hogy ennyi izom és testrész együttműködéséről van szó, előfordulhat, hogy a gyermek evési, nyelési nehézsége mögött gégészeti, gyomor-bélrendszeri, idegrendszeri, keringési rendszeri vagy légzőrendszeri betegség áll.

Lehetséges tünetek:
– evés/ivás közben köhögés, öklendezés, félrenyelés
hányás
súlygyarapodás
– kifáradás evés közben

Ki segíthet a diagnózisban és a kezelésben?
Általában a házi gyermekorvosok állapítják meg a táplálási problémát és ők irányítják tovább a családot a megfelelő szakemberhez. Ez lehet kardiológus, gasztroenterológus, neurológus, fejlődésneurológus, fül-orr-gégész, tüdőgyógyász, gyermeksebész, gyógypedagógus, gyógytornász, laktációs szaktanácsadó. Az orvosi tényezők kivizsgálása során szükség lehet laboratóriumi vizsgálatra, röntgenvizsgálatra, felső endoszkópiára, genetikai vizsgálatra, stb.

eszik a baba

2. Dietetikai terület

A növekedés és a fejlődés alapja a megfelelő táplálás. Ez közvetlenül hatással van az idegrendszer működésére, a mozgásfejlődésre, az egészségre és a jóllétre. Táplálási nehézség esetén elégtelen lehet a bevitt tápanyagok mennyisége, minősége, változatossága. Egy gyermek egyéni tápanyagigényét többféle módon lehet kielégíteni. Legtöbbször képes szájon át elfogyasztani mindent, amire szüksége van. Bizonyos esetekben szükség lehet táplálékkiegészítő készítményekre vagy tápláló szondára. Akár szájon át, akár szondán táplált gyermekről van szó, a megfelelő tápanyagok bevitele teszi lehetővé a megfelelő fejlődést. A táplálási módtól függetlenül a cél az, hogy az étkezés kellemes élmény legyen a gyermek és a szülő számára is.

Lehetséges tünetek:
– fáradékonyság
– nem megfelelő súlygyarapodás
– folyadékhiány

Ki segíthet a felmérésben és a kezelésben?
Gyermekekkel foglalkozó, evészavarok ellátásában jártas dietetikus evésnapló vagy megfigyelés segítségével felmérheti, hogy megfelelő-e a tápanyagbevitel mennyisége és minősége és segíthet a megfelelő étrend összeállításában.

síró baba

3. Az evési készségek területe

Az önálló, kompetens evés kialakulásához az érzékszervek, az idegrendszer és az izomrendszer megfelelő fejlődésére van szükség, hogy a gyermek meg tudjon tanulni szívni, nyelni, harapni és rágni. Az egészségügyi problémák, koraszülöttség, vagy más állapotok zavart okozhatnak az evési készségek fejlődésében és evésterápiára lehet szükség.

Lehetséges tünetek:
– rágási vagy nyelési nehézség
– kifárad evés közben
– beszűkült étel repertoár (pl. csak pépes ételek)
– tápszonda függőség

Ki segíthet a felmérésben és a kezelésben?
Koragyermekkori evészavarok kezelésében jártas gyógypedagógus, gyógytornász, logopédus. Felmérik, hogy hol tart a gyermek a mozgásfejlődésében, orális szenzoros és motoros készségekben, milyen az izomtónusa, van-e szenzoros integrációs zavarra vagy nyelészavarra utaló jel, stb.

gyermekkori táplálási zavar

4. Pszichoszociális terület

A táplálás a szülő-gyermek kapcsolat alapvető része, melynek a biológiai szükségletek kielégítésén túl fontos szerepe van az érzelmi fejlődésben. Egy interakciós helyzet, melyben a gyermek megtanulja kifejezni a szükségleteit, a szülők pedig észlelik, értelmezik azt és reagálnak rá. Különböző hatások (pl. szülők lelki nehézségei, nehéz temperamentumú csecsemő, anyagi gondok, zavaró környezeti tényezők ill. a fenti három területhez tartozó problémák) mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ebben a kölcsönös kommunikációban zavart okozzanak. Ennek következményeként egy negatív spirál alakulhat ki, mely fokozott szülői aggodalomból, nyomásgyakorlásból, az evés erőltetéséből, elnyúló, kellemetlen étkezésekből, kudarcélményekből, a gyermek részéről egyre fokozódó elutasításból és csökkenő táplálékbevitelből áll.

Lehetséges tünetek:
– a gyermek elutasítja az ételt/italt
– evési nehézség csak bizonyos helyzetekben
– problémás viselkedés (pl. hiszti) étkezésnél
– a szülő feszültnek, túlterheltnek érzi magát

Ki segíthet a felmérésben és a kezelésben?
Pszichológus, koragyermekkori lelki egészség témájában és regulációs zavarok ellátásában jártas szakember (pl. integrált szülő-csecsemő konzulens).

Feltétlenül fontos az, hogy az előzőekben felsorolt tényezők – orvosi, evési készségek, dietetikai és pszichoszociális – szempontok felmérése ismert legyen, és szükség esetén az ellátás is megtörténjen, vagy elkezdődjön egyidejűleg. A négy szempont komplex figyelembe vétele, és adott esetben a közös kezelési koncepció vezethet a probléma sikeres menedzseléséhez.

Dr. Gulácsi Ágnes



Forrás:
Pediatric Feeding Disorder – Family Guide, Feeding Matters, 2020. https://www.feedingmatters.org/family-guide/
Pediatric Feeding Disorder: Consensus Definition and Conceptual Framework. Goday P.S. et al. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2019 Jan;68(1):124-129.
Estrem HH, Pados BF, Park J, Knafl KA, Thoyre SM. Feeding problems in infancy and early childhood: evolutionary concept analysis. J Adv Nurs. 2017 Jan;73(1):56-70.

Fotó:
dreamstime.com

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!