A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások

gyermekjóléti alapellátások

Sokszor találkozunk munkánk során azzal, hogy a szülők nem ismerik a gyermekjóléti alapellátások, és az ahhoz kapcsolódó intézmények feladatát, ill. szolgáltatásaikat.

Sajnos sok tévhit is kapcsolódik ezeknek a szolgálatoknak, intézményeknek a működéséhez, e miatt sokszor bizalmatlanok a szülők, családok a segítség elfogadásában, szolgáltatások igénybevételében. A gyermekjóléti alapellátásokat is legfőképp a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) szabályozza.

 

A gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekjóléti alapellátások célja: hozzájárulni a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, szocializációs hátrányainak csökkentéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, ill. megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

Jelen összefoglalómban a legfontosabb tudnivalókat szedem össze a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó ellátásokról, szolgáltatásokról.

Gyermekek esélynövelő szolgáltatásai:

A Biztos Kezdet Gyerekház célja a szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és az óvodába még nem járó gyermek számára együttesen nyújtott társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. A Biztos Kezdet Gyerekház a gyermek sikeres óvodai beilleszkedése, valamint a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a család- és gyermekjóléti szolgálattal/központtal, a védőnői szolgálattal, az óvodával, a helyben elérhető egyéb szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb tagjaival.

A tanoda elsősorban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, vagy hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára nyújtott, önkéntesen igénybe vehető társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás. A tanoda a kötelező tanórai foglalkozásokat követően, ill. tanítási szünetekben segíti elő a szociokulturális hátrányok kompenzálását, a tanulmányok folytatását, a társadalomba való sikeres beilleszkedést, az életpálya-tervezést és a szabadidő hasznos eltöltését. A tanoda a szolgáltatásait a helyi sajátosságokra és a gyermekek egyéni szükségleteire építve, a szülők bevonásával, a gyermek nevelési-oktatási intézményével, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, és egyéb intézményekkel együttműködve nyújtja. A tanodában korrepetálás mellett különböző klubokat, szakköröket, fejlesztő, ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak a gyermekek számára.

Gyermekjóléti szolgáltatás:

Család- és gyermekjóléti szolgálat az egyik olyan intézmény, mely működésével kapcsolatban meglátásom szerint sok téves információval rendelkeznek a családok. A család- és gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, és családsegítést végez a településeken. Ezen feladatok közé tartozik a gyermeki jogokról való tájékoztatás, hivatalos ügyek, támogatások intézésének segítése. Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadás, ill. ezen ellátások megszervezésében, elérésében támogatás nyújtása. Szabadidős programok szervezése (klubok, szakkörök, táborok), válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés, óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet biztosítása.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, a családi konfliktusok megoldásának elősegítését különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében. Szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatokat lát el.

A családsegítési feladatok: szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése. Családon belüli működészavarok, konfliktusok megoldásának elősegítése, kríziskezelés, valamint közösségfejlesztő programok szervezése. Munkanélküliek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik támogatása, ill. tanácsadás nyújtása számukra.

gyermekvédelem

Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) a járásszékhely településen működő önálló gyermekjóléti szolgálat minősül. A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a fent említett feladatain túl, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Ilyenek a helyi viszonyok alapján nyújtott utcai, lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka, családkonzultáció, családterápia, családi döntéshozó konferencia.

A gyermek veszélyeztetettsége esetén kezdeményezheti a gyermek védelembe vételét, súlyosabb esetben a gyermek családjából történő kiemelését is.

Abban az esetben, ha a gyermek kiemelésre kerül családi környezetéből, támogatja a családot annak érdekében, hogy a veszélyeztető körülmények megszűnjenek, és így a gyermek minél előbb visszakerülhessen családjába. Kiemelés megszüntetését követően pedig egy évig tovább segíti, támogatja a családot a gyermek visszailleszkedésének elősegítése érdekében.

Mint látható a „családsegítő” nem egy olyan intézmény, aki a családok, ill. a gyermek ellen dolgozik. Nem fenyegetik, hanem támogatják a családot annak érdekében, hogy az egyben maradhasson, és minél jobban elláthassa feladatát a gyermekneveléssel kapcsolatban.

Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést értjük. Ennek megvalósítása a bölcsődei ellátás kapcsán történhet: bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde formájában. Ezt a szolgáltatást nem részletezném, úgy gondolom, talán ez az egyik legismertebb alapellátási forma.

Napközbeni gyermekfelügyelet keretében – nem nevelési-oktatási céllal – a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít

– a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára,
– a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,
– az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül,
– az egyéni munkarenddel rendelkező tanuló számára,
– az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és
– az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.

A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, foglalkoztató által biztosított helyiségben, vagy a gyermek otthonában.

Napközbeni gyermekfelügyelet húszhetes kortól annak a tanévnek a végéig nyújtható, amíg a gyermek 14. ill. sajátos nevelési igényű gyermek esetében 16. életévét betölti.

Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés.

A gyermekek átmeneti gondozása

A gyermekek átmeneti gondozását – a szülő kérelmére vagy belegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermek iskolai oktatását – lehetőség szerint – iskolaváltás nélkül kell biztosítani ez idő alatt. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart, de szükség esetén meghosszabbítható 6 hónappal, ill. a tanítási év végéig. A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. Fontos megjegyezni, hogy ez az ellátási forma a szülő szülői felügyeleti jogát nem érinti.

Befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek. Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő.
A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek.

A nevelőszülő tevékenységét nevelőszülői hálózat keretében végzi, a helyettes szülő pedig helyettes szülői hálózat keretében vagy önálló helyettes szülőként.

Helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását egyéni gondozási-nevelési terv alapján, saját háztartásában biztosítja. A helyettes szülő egyidejűleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti. A helyettes szülőt a gyermek ellátására nevelési díj és külön ellátmány illeti meg, tevékenységét helyettes szülői jogviszonyban végzi.

gyermekvédelemi alap ellátások

Gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a gyermek családjába történő visszatéréséhez. Méretét tekintve lehet átmeneti lakásotthoni (max.12 fő), ill. gyermekek átmeneti otthona (12-40 fő) is a befogadó képességétől függően. A gyermekek átmeneti otthona önálló helyettes szülőt vagy helyettes szülői hálózatot működtethet és ebben az esetben ellátja az ezzel kapcsolatos, fent leírt feladatokat.

Családok átmeneti otthonában az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy – ha tanulói-, hallgatói jogviszonyban áll, legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére. A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. Az ellátás időtartama általában maximum 1 év, indokolt esetben azonban meghosszabbítható az adott tanítási év végéig.

A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát.

A családok átmeneti otthona segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez, biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást. E mellett a szülőknek jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, és közreműködik – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. A családok átmeneti otthona krízisközpontként, titkos menedékházként is működhet, bántalmazás miatt krízisbe került családok ellátása, támogatása érdekében.

A gyermekvédelmi alapellátások sokféleképpen igyekeznek támogatni a családok életét annak érdekében, hogy a gyermek megfelelő testi, lelki fejlődése biztosított lehessen saját családi környezetén belül. Sokan megijednek abban az esetben, ha valamilyen intézmény jelzése alapján kapcsolatba kell kerülniük a gyermekjóléti szolgálattal. Mint leírtam, alapvető feladata a gyermekvédelemnek a támogatás, a nehézségek megoldásában segítség nyújtása, és célja pedig a családok egyben tartása, amennyiben lehetséges. A szolgáltatások igénybevétele alapvetően önkéntes, kivéve, ha a gyermek veszélyeztetettsége miatt védelembe vételre kerül sor.

Összességében, a fent bemutatott szolgáltatások egyike sem érinti a szülő szülői felügyeleti jogát.

Burgondné Stomp Edit 

 

Felhasznált irodalom:
1. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
2. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Kérjük, kövessen, kedveljen és ajánljon minket!


error

Tetszett a cikk? Kérem ajánlja ismerőseinek is!