Főmenü

Mononucleosis infectiosa, avagy a „csókbetegség”

csókbetegség

Utolsó frissítés:

A mononucleosis infectiosa, más néven Pfeiffer-féle mirigyláz vagy csókbetegség olyan vírus okozta betegség, mely leggyakrabban serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban fordul elő,

azonban egyre gyakrabban találkozunk kisiskoláskorban, vagy akár óvodáskorban történő megjelenésével. A fiatal, 5 éven aluli gyermekek tünetei általában igen enyhék, a súlyosabb tünetek inkább a későbbi életkorban jellemzőek.

A klasszikus tünetegyüttest többféle kórokozó is kiválthatja, leggyakrabban az Epstein-Barr vírus (80 %-ban ez a kórokozó) és a Cytomegalovírus áll a betegség hátterében. Az Epstein-Barr vírus (EBV) a herpeszvírusok közé tartozik. A vírus elsősorban a B-limfocitákban szaporodik. Főként a nyál közvetítésével, szoros kontaktussal terjed, innen ered a csókbetegség elnevezés. A vírus a garat- és orrnyálkahártyában életképes marad és a későbbiekben fertőzésforrás lehet.

A betegség lappangási ideje 4-6 hét.

Többnyire fáradékonysággal, rossz közérzettel, torokfájással, magas lázzal kezdődik. A nyaki nyirokcsomók mindig megnagyobbodnak, akár kisalmányira duzzadhatnak. A torokfájás egyre kifejezettebbé válik, a fájdalom a fülekbe is sugározhat. A mandulák kifejezetten megnagyobbodnak, általában összeérnek, felszínükön összefüggő sárgás-fehéres lepedék jelenik meg, a nyelés nehezítetté válik. Jellemző még a hasi fájdalom, a máj és a lép megnagyobbodása. Előfordulhat a szemhéjak duzzanata is. A magas láz hosszú ideig, akár hetekig is elhúzódhat. A betegek sokszor elesett állapotúak, a nyelési nehezítettség miatt a táplálkozás és a folyadékbevitel akadályozottá válik.

A diagnózis felállítását a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek segítik. Jellemző laboreltérések a mérsékelten emelkedett CRP érték, az emelkedett májenzim értékek, a vérképvizsgálat során az atípusos limfociták megjelenése.

A betegség legalább 2 hétig elhúzódik és az esetek túlnyomó többségében magától gyógyul.

Kórházi kezelésre csak a szövődményes esetekben illetve a nyelési nehezítettség következtében kialakuló kiszáradás esetén lehet szükség. Ép immunrendszer esetén ritkák a szövődmények. EBV esetén vérszegénység (autoimmun haemolyticus anaemia), neutropaenia, léprepedés, agyvelőgyulladás, Guillain-Barré-szindróma, Bell-féle arcidegbénulás, myelitis transversa, heregyulladás, akut veseelégtelenség, májelégtelenség alakulhat ki.
CMV esetén előfordulhat tüdőgyulladás (interstitialis pneumonia CMV miatt), Guillain-Barré-szindróma, agyhártya és agyvelőgyulladás (meningoencephalitis), szívizomgyulladás (myocarditis), májelégtelenség, vérlemezkehiány (thrombocytopaenia), vérszegénység (haemolyticus anaemia) és bőrkiütések. Igen ritkán halálos is lehet. Előfordulhat a torokgyulladás bakteriális felülfertőződése.

Az enyhe formák esetén tüneti kezelés (láz-és fájdalomcsillapítás, kímélő életmód) elegendő.

Antibiotikum adására kizárólag bakteriális felülfertőződés esetén van szükség. Aminopenicillin adására 9-10 nap múlva apró bőrkiütések jelennek meg (ampicillin rash). A nyirokcsomók megnagyobbodása, a máj-és lépmegnagyobbodás hosszabb ideig perzisztálhat. A léprepedés veszélye miatt kímélet, sportmentesség ajánlott a teljes gyógyulásig.

Dr. Varga Ágnes