Mi is az influenza?

Az influenza egy vírusbetegség, melyet az influenzavírusok okoznak. A betegség cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszögés, beszélgetés), vagy közvetlen érintkezéssel (pl.: váladékkal szennyezett kéz) terjed. Közösségekben (óvoda, iskola, intézetek) általában igen hamar tömeges megbetegedést okoz.

Az influenza vírusok két meghatározó felszíni fehérjéje (haemagglutinin, neuraminidáz) alapján a vírus három szerotípusa ismert. Ezek közül az influenza A és B, melyek járványokat okoznak. Ezen kórokozó képes az antigénjeinek a megváltoztatására, ezáltal újabb járványokat okozva.

Előfordulása:

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott járványokkal. A betegség az egész világon előfordul.

Tünetek:

Az egyéb légúti vírusfertőzésekkel ellentétben a kezdeti tünetek közül a hurutos tünetek hiányoznak. Igen jellemző az 1-5 napos lappangást követően a hirtelen kezdet, magas láz, fejfájás, erős levertség és izomfájdalmak. Orrfolyás, orrdugulás általában nem jellemző tünet, azonban a magas lázzal kísért köhögés, hörghurut annál inkább. Vírusos tüdőgyulladás is kialakulhat. Előfordulhatnak gyomor-bél rendszeri tünetek is, mint az émelygés, hányás vagy a hasmenés.
Az influenza általában 1-2 hét alatt spontán gyógyul, azonban a gyengeség, fáradékonyság akár hetekig is elhízódhat.

Szövődmények:

A vírusfertőzés következtében létrejött légúti hámsérülés kedvez a másodlagos baktériumfertőzések kialakulásának, így például a bakteriális tüdőgyulladásnak. Az influenza okozhat ezen kívül még izomgyulladást (izomfájdalom, járási nehezítettség/képtelenség), ritkábban idegrendszeri szövődményeket (pl.: agyvelőgyulladás, Guillan-Barré- szindróma, Reye-szindróma).

Diagnózis:

Az influenza diagnózisa az esetek túlnyomó többségében a járványügyi helyzet és klinikai kép alapján felállítható. Igen ritkán van szükség víruskimutatásra, vagy ellenanyag vizsgálatra.

Kezelés:

Az influenza terápiájában általában a tünetei kezelés elegendő, hiszen a betegség legtöbbször magától gyógyul. Fontos a pihenés, ágynyugalom, megfelelő folyadékbevitel, láz-és fájdalomcsillapítás. Gyermekek esetében fontos, hogy kerüljük a szalicilát tartalmú gyógyszerek (pl.: Aspirin) adását, mivel a vírusfertőzés a szaliciláttal együtt súlyos agy- és májkárosodást (Reye-szindróma) okozhat. Egyedi esetekben speciális gyógyszerre (neuraminidáz-bénítóra) lehet szükség. Bakteriális felülfertőződés esetén antibiotikum használata szükséges.

Megelőzés:

Járványos időszakban érdemes kerülni a zárt helyeket, a tömeget. Fontos az általános higiénés szabályok betartása, és a vitaminban gazdag táplálkozás. Betegség tünetei esetén javasolt néhány napig otthon maradni, pihenni. A megelőzés másik, igen hatékony módja az időben megkapott védőoltás.

Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja az, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet (pl. : időskor, krónikus légúti, szív-, anyagcsere betegségben szenvedők). A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést.

Ezen készítmények esetén csak igen ritkán lépnek fel nem kívánt mellékhatások (pl.: láz, fejfájás). Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ánál jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak. A lázat paracetamol tartalmú készítménnyel, a helyi duzzanatot borogatással lehet csillapítani.

Dr. Viczena Veronika